Permanens rendteremtés a létező szocializmus labdarúgásában

Bajnok lett a Ferencváros, megengedte Kádár János!

Albánia: Pátyolgatás helyett szigor

Az albán labdarúgás az 1984–85-ös évben – igaz, csak válogatott szinten – kitört régi skatulyájából, megmutatta a nagyvilágnak, hogy ma már nem szabad Málta, Ciprus, Luxemburg vagy Izland léptékével mérni. A albánok a VB-selejtezőkben 2–2-re játszottak a lengyelekkel, idegenben (!) és Tiranában 2–0-ra legyőzték Belgiumot. Így sem juthattak el a Mundialra, de azt sejteti teljesítményük, hogy hamarosan helyet követelnek maguknak a nagy világversenyek mezőnyében.

Ha ezek után azt hisszük, hogy az albán sportvezetés eufórikus hangulatban ünnepel, hát nagyot tévedünk. A labdarúgó-szövetség kibővített elnöksége a közelmúltban hétórás ülésen vitatta meg a sportág pillanatnyi helyzetét. A Sporti popullor (a tiranai Népsport) beszámolója szerint az ASZ ülésén az eredmények elismerése mellett számos negatív jelenségről is szó esett. Íme, a közeljövő megoldandó feladatai.

• Megengedhetetlen mértéket öltött néhány edző és klubvezető önelégültsége.

• Az élvonalban még mindig találni megfelelő képzettséggel nem rendelkező szakembereket.

• Több klubban nem elég színvonalas és tartalmas a szakmai munka, az edzésfegyelem sem kielégítő.

• Időként egészen durva játékvezetői részrehajlást tapasztaltak, és egyes klubvezetők maximálisan ki is használták a bírók emberi gyengeségeit.

• Sok labdarúgó megengedhetetlen módon reagál a játékvezetői döntésekre.

• Egyes idősebb, nagy tekintéllyel rendelkező játékosok szánt szándékkal gátolják az ifjú tehetségek kibontakozását.

• Ugyanakkor sok fiatal futballistának csak a divatozáson és a hosszú hajon jár az esze, ahelyett, hogy a jobb eredmények elérésére törekedne.

Végezetül súlyosan elmarasztalták a Nentori 17 együttesét, amely ugyan bajnok lett, de tetemes őszi előnyének birtokában a tavaszon sokszor bajnokhoz méltatlanul szerepelt.

A lajstrom tekintélyes, a hangnem szigorú. De az albán szakvezetés nyilván tudja, miért marasztalt el nyilvánosan elnököket, edzőket, játékosokat, játékvezetőket egyaránt. Szó, ami szó, a kedvencek pátyolgatásánál, hibáik elkendőzésénél sokkal többet ér a kellő időben tanúsított szigor.

Népsport, 1985. augusztus 24.

Szovjet lap pénzügyi visszaélésekről

A szovjet labdarúgás sokat vitatott pénzügyi helyzetéről, a még mindig gyakori visszaélésekről számol be a Szpartak Rjazany vezetői ügyének bírósági vizsgálata kapcsán a Szovjetszkaja Rosszija. A szovjet lap hangsúlyozza: a rjazanyi eset egyáltalán nem egyedi, más városokban is törvénytelen jövedelemhez juttatják a labdarúgókat. Elterjedt a sportállások rendszere, a katonai szolgálatra behívott játékosok pedig valójában nem katonáskodnak, hanem pénzért futballoznak, s nem ritkán a bírókat is lepénzelik. Az egy évig tartó vizsgálat után a bírósági tárgyaláson Jurij Mescserjakov vádlott (a rjazanyi csapat egyik technikai vezetője, aki végül négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott) nem titkolta, hogy a városba érkező játékvezetőket bőségesen megvendégelték, és a mérkőzés után tovább tartott az ünneplés. A lap felveti azt is, hogy a Szovjet Állami Testnevelési és Sportbizottság nemrég nyilvánosságra hozott statisztikája szerint az elmúlt labdarúgóidényben az első és második ligában működő 96 játékvezető közül 54 kapott eltiltást vagy más fegyelmi büntetést.

Népsport, 1988. április 14.

Vietnam: Döntő – 40 nap késéssel

A bajnokság döntőjét a hagyományoknak megfelelően május 1-re tervezték. Kellemetlen események sorozata azonban arra kényszerítette a sportvezetést, hogy a hajrában a küzdelmet felfüggessze, és majdnem egyhónapi tárgyalás után az eredeti időpontnál 40 nappal későbbre, június 9-re új terminust tűzzön ki.

Mi is történt tulajdonképpen? A Hanoi Dózsa pontosan olyan eredménnyel (4–1) verte meg a már négy közé jutott Honvédot, hogy gólkülönbségével éppen megelőzte két másik riválisát, megszerezve így a továbbjutást jelentő második helyet. Az országos méretű felháborodásra vizsgálat indult, és a Sporthivatal a döntőből mind a Dózsa, mind a Honvéd csapatát kizárta, de egyéb tisztátalanságok miatt a riválisok sem juthattak tovább. Így az elődöntők elmaradtak, és a Ha Nam Ninh nevű tartományi csapat, valamint az Építők (Ho Si Minh-város) „besétált” a döntőbe.

A hanoi Központi stadionban 40 000 néző várta, folytatja-e kiváló sorozatát a Ha Nam Ninh, hiszen a középdöntő csoportban toronymagasan lett első. A 40 fokos melegben fantasztikus látványt nyújtott az önmagát lankadatlanul legyező szurkolósereg.

A Ha Nam Ninh óriási iramban kezdett. A középcsatár Dung egy kapushibát kihasználva a 15. percben megszerezte a vezetést. A 42. percben eldőlt a mérkőzés. Először Nghia lőtt 20 méterről hatalmas, bal felső sarkos gólt, majd a középkezdés után Dung kapott labdát az építők 16-osánál, öt cselt csinált, és nyugodtan a kapu közepébe helyezett (3–0).

Az 58. percben egy ellentámadás végén az Építők öngóllal szépített (3–1). A nagy hőség miatt mindkét csapat kihasználta a maximális (3 mezőnyjátékos) cserelehetőségét.

A játékvezető hármas sípszava után valamennyi Ha Nam Ninh-i sportoló egy kupacban ünnepelte a megérdemelt győzelmet. A bajnokság első helyét. A négyes döntőből már tavaly is csak hajszállal kimaradt együttes jó iramú, szép futballt játszik, szemben a bajnokságra jellemző, elképzelés nélküli, egyénieskedő labdarúgással. Ezzel együtt a szurkolók némi szomorúsággal jegyezték meg, mennyire más lett volna egy Ha Nam Ninh–Honvéd döntő. Talán majd jövőre…

Népsport, 1985. június 17.

Vesztegetési botrány Romániában

Az MTI jelenti. Miközben a fő figyelem a szerdán sorra kerülő Románia–Magyarország VB selejtező mérkőzés felé fordul, a román labdarúgóköröket a most kipattant megvesztegetési botrány hullámai foglalkoztatják. Mint arról a Munca de Partid, az RKP központi folyóirata beszámol, a brassói Steagul Rosu vállalatnál a labdarúgócsapat érdekében visszaéléseket követtek el.

A folyóirat részletesen feltárja a tényeket. Ezek szerint 1979 és 1981 között Brassóban, annak érdekében, hogy a legjobbak között tartsák az A-ligában szereplő FCM Brasov csapatát, a vezetők visszaéltek tisztségükkel, áthágták a párthatározatokat, az ország törvényeit, s az üzemi prémiumalap javarészét a labdarúgócsapat javára használták fel. A brassói gépkocsigyártó vállalat vezetőinek rendeletére a javadalmazási alap egyszázalékos prémiumalapjából jelentős pénzösszegeket a termelőrészlegeknek utaltak ki. Ezeknek vezetői, továbbá a szakszervezeti bizottságok vezetői olyan személyeknek adták az 500–900 lej közötti jutalmakat, akik kijártak a klub mérkőzéseire. A vizsgálat szerint ezzel közel ezer dolgozót, munkában kitűnt fizikai személyt károsítottak meg. A törvénytelen eljárások során az utóbbi két esztendőben a fizetési listákra felvett személyektől csaknem ötmillió lejt tartottak vissza, s ezt az összeget – teljesen jogtalanul – a labdarúgócsapat céljaira költötték el.

„A nagy pénzösszegek elköltését azzal indokolják – írja a Munce de Partid –, hogy más csapatoktól játékosokat igazoltak át, játékvezetőket, rádió- és tévékommentátorokat, újságírókat vesztegettek meg, a játékosokat és edzőket a hivatalosan megengedett szinten felül jutalmazták, vendéglőkben fizettek, a csapat- és más érdekektől vezetve utaztak.”

Felsorolja a folyóirat, hogy Teodor Verdes testnevelő tanárt a vállalat igazgatójának rendelete alapján a káderosztályon tanulmányi felelősnek osztották be, havi 3200 lejért, anélkül, hogy valamilyen munkát végzett volna ott, ahonnan a fizetését kapta. A labdarúgócsapat nyolc játékosának feleségét havi 1400–2000 lej közötti javadalmazásért „alkalmazták” anélkül, hogy a feleségek tulajdonképpen dolgoztak volna. Törvénytelen eljárásokkal más pénzalapokat is létrehoztak, amelyeket nem könyveltek el. Jegyeket, fényképeket, naptárakat, szatyrokat és más reklámtermékeket árusítottak, s hozzávetőlegesen ebből a forrásból több mint egymillió lej gyűlt össze – írja a folyóirat.

Időközben feljelentések érkeztek a helyi szervekhez, de a vizsgálatok mind elsikkadtak. Csak egy központi ellenőrzés nyomán derült fény a visszaélésekre és a törvénysértésekre. Az állami szervek megindították a bűnvádi eljárást sikkasztás, hivatali visszaélés, megvesztegetés és megvesztegetés elfogadása címén. Nyolc személy ügyét vizsgálják, közülük három előzetes letartóztatásban van. Jelenleg általános ellenőrzést folytatnak a brassói labdarúgóklubnál.

„Annak érdekében, hogy a Steagul Rosuban történtekből mindenki tanulhasson – szögezi le cikkének végén a Munce de Partid –, a párt vezetősége utasította a megyei pártbizottságok és Bukarest Municipium Pártbizottságának végrehajtó büróját, hogy vitassák meg az említett visszaéléseket és törvénysértéseket.”

Népsport, 1981. szeptember 19.

Bulgária: Tárgyilagos bíráskodást!

Az MTI jelenti: A Bolgár Labdarúgó Szövetség elnöksége legutóbbi ülésén a bírók tevékenységét elemezte. Az állásfoglalás szerint a bírók nem kis része helyesen értelmezte a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának a labdarúgás színvonalának emeléséről hozott határozatát. Tárgyilagos, elvhű, hozzáértő bíráskodásával hozzájárult a labdarúgás fejlődéséhez, mivel igazságos ítéleteivel a jobban felkészült csapatot segítette győzelemre. A játékvezetők egy másik része azonban sok hibával, nem elég pontosan vezeti a mérkőzéseket, és nem is lép fel elég határozottan a durvaságokkal szemben. Ezek a bírók nem elég szakszerűen és nem becsületesen vezetik a mérkőzéseket, nem képesek megszabadulni az egyes klubok iránti érzelmeiktől, könnyen befolyásolhatók. Ennek következtében az új bajnokság egyes mérkőzésein lényeges és ráadásul tudatos tévedések fordultak elő. Az elkövetett súlyos hibák, elvtelen magatartás és elégtelen szakmai felkészültség miatt egy bírót örökre, egy másikat két évre, több játékvezetőt pedig fél-fél évre eltiltottak a bíráskodástól. A szövetség határozatot hozott, amely kimondja, hogy a bíráskodásnak minden esetben tárgyilagosnak, elvhűnek és szakszerűnek kell lennie, teljesen függetlenül attól, hogy mely csapatok mérkőzéséről van szó.

Népsport, 1979. szeptember 23.