(Mary Stuart föllép a vérpadon)1*
A szín Fotheringay várának díszterme.
KIKIÁLTÓ
Jő komor alabárdosként feszengve
fölsorolni a szereplendő személyeket,
hosszan, amiképpen itt, lentebb következik:
WILLÁGNAC SZÍN- ÉS WÉRPADÁN, SŐT, TRANSZPADÁN
FÖLLÉPŐ FŐBB, MAJD FŐTLENEBB SZEREPLŐK:
STUART MÁRIA, a skót királyi díva, a pápisták üdvöskéje, angliai
jutalomjátékon, éppen a Fotheringay Castle nagytermében lép föl.
FOTHERINGAY VÁRKASTÉLYÁNAK VÁRNAGYA, egyszersmind
hopp- és ceremónia-mester, sőt: a Királynői Spektákulum Kikiáltója.
SIR FRANCIS BACON, kezdő jogász, még nem filozófus, de már lelkes
színházi szakember és politológus, fölívelőben a Parlamenti Alsóházba.
SIR FRANCIS WALSINGHAM, Erzsébet királynő mindenese, a legbelsőbb
és a legkülsőbb ügyekért felelős főkémfőnök, szintén színházi szakember.
STUART MÁRIA GYÓNTATÓPAPJA, akit is Párizsból kértek kölcsön
a premier és a skót királynő örömére, kinek ő francia lelkiatyja vala.
LORD BURGHLEY (Sir William Cecil), Erzsébet királynő főtanácsnoka,
továbbá főtitoknok, főállamtitkár, főkincstárnok, főprotektor, fősatöbbi.
SIR ROBERT CECIL, Lord Burghley fia, Erzsébet királynő főpigmeusa,
éppen a nagypolitikába fölkapaszkodóban, főminiszteri s egyéb székekig.
ERZSÉBET KIRÁLYNŐ, néma szereplő, szótlanul áll, mert nincs is itt, se
ott, mivel éppen a Westminsterben tevékenykedik, a történelmi háttérben.
FRANCIA HÓHÉR, Calais-ből jött, de már nagyon unja, mert neki éppen itt,
vagyis ott kell lennie, ámbár szinte néma szereplő, szintúgy a háttérben.
(Háttérben turba, néptömeg tolong –
bámészkodó stáb, hajrás drukkerek,
bérelt tapsoncok, udvaronc rokonság –
s ha hallhatók is, most sem láthatók.)
FOTHERINGAY VÁRNAGYA
Tessék, csak tessék, ladyk s lordok! Itt
Mutassák föl majd meghívójukat!
Urak s úrhölgyek, kérném, néma rendben,
Fegyelmezetten, csontig lelkesülten –
Csak szépen, sorban, torlódás ne essék!
Mindenkinek jut itt hely, jobb kilátás,
Díszpáholy is, széket kap még időben
Minden különmeghívott… Nincs miért
Nyomulni, sem taposni, sem könyökkel
Böködni – itt a fejvesztett tolongás
Semmit sem ér! Fölösleges fejetlen
Stílben tiporni egymást féktelen –
Produkciónk remek! Sikert arathat!
S míg tart a készlet – senki sem maradhat
Hoppon, se helytelen, se széktelen.
(Itt Bacon és Walsingham összefutnak.)
BACON
Ó, Sir Francis, hogy látom végre Önt!
WALSINGHAM
Ó, Sir Francis, a lelki hév elönt,
Hogy látható vagyok, s ma végre Önben
Füröszthetem meg arcom!
BACON
Nemkülönben
Örvendek én is, Sir Francis!
WALSINGHAM Ma itt
Siker dagasztja hóhér izmait,
S tapsolni vágy a tisztelt publikum!
Telt ház van máris.
BACON
Milyen unikum!
Ilyen föllépés, fényes premier
Nálunk manap nem ér fel semmivel!
Háromszáz díszmeghívott! Lesz igény!
WALSINGHAM
Sokat dolgoztunk rajta – ennyi tény…
BACON
Minden csodás és roppant helyes itt!
WALSINGHAM
A kultúránk mind jobban teljesít,
S a színházunk – ahogy már meg van írva!
És egyre jobban formált ez a díva
Mary Stuart is…
BACON
Páratlan művészet!
WALSINGHAM
Jól megrendeztük gyorsan az egészet.
Nem sok bajunk volt – inkább nem kevés.
BACON
Pedig nehéz a színház-szervezés!
WALSINGHAM
Korrekt közmunka!… Vagy – nem éri meg.
BACON
Passzent szerep lesz, asszem, Marynek!
Ki írta rá?
WALSINGHAM
Drámánk szerzője, Sire,
A Névtelen Nagy Fátum…
BACON
Sir Cecil
S az ő bölcs atyja, Burghley grófja jő!
(Burghley és Cecil valóban jőnek.)
BURGHLEY
Walsingham… Bacon… Üdvözlet s agyő
Önöknek! Hív, vár a produkció!
Habár a színház csak korrupció –
Erkölcsre, agyra káros! Kimerít…
Egy szörny Chimaera! Záros idejit
Ki erre szánja – elvész! Fertező,
Mit színműköltők cselkész lelke sző
Szavakba, légbe… Menjünk már, fiam!
Essünk túl rajta.
CECIL
Jóapám kivan!
A színházban más könnyedén mulatna,
De rá úgy hat, mint reszketés nyulakra,
Ha rókát látnak…
BACON
Helyes indulat.
BURGHLEY
Ha helyes, hát induljunk mind, urak,
Helyes helyünket megtalálni máris,
Mert rögtön föllép az a rányi Máris!
BACON
A Stuart?
WALSINGHAM
Ó, hát nem tud ártani
Pár csepp művészet, s nem kár… Már ami
Mary Stuartot főként illetőleg
Betölti lelkünk…
(Fotheringay várnagya érkezik.)
FOTHERINGAY VÁRNAGYA
Kérném, lehetőleg
Siessenek… Kezdődik már a mű…
Most jő a díva!
BURGHLEY
Jöjjön, rágja nyű!
(Walsingham jobbra, Bacon balra elmegy.
Cecil meg Burghley egy pótpadra lelnek.)
FOTHERINGAY VÁRNAGYA
Nyájas közönség! Percünk le se járt még,
S kezdődhet végre a jutalomjáték…
(Mary Stuart és gyóntatópapja közben
az emelvény lépcsőjéhez érkezik…)
Ím, Mary Stuart! Osztán jónapot!
Beteltek székek, padkák, pótpadok,
S a csilláron sincs egy falatka hely…
Csak szórakozzanak – majd: tapsra fel!
GYÓNTATÓPAP
Indulj békével, lányom… Ám vigyázz,
Hová lépsz – Isten áldását viszed!
MARY STUART
Atyám, föllépni, fölvonulni már
Rég megtanultam hű alázatomban –
Meg-megbotolni csak méltón tudok.
GYÓNTATÓPAP
A Szentegyház és Róma rád figyel most,
A tiszta Menny mártírjaként fogad be,
Nagy Szűzanyánk a fényben fölkarol,
S meghallgat ő is…
MARY STUART
Ó, bár hallaná meg
Már bűntelen trillázó hangomat!
GYÓNTATÓPAP
Meghallja, lányom. Föloldoztalak. Fönt
Kathólikus kar zengi lelkiüdvöd –
Csak menj békével! Szép arkangyalok
Fohászkodnak föl érted… Úgy tűnik
Nekem, hogy én magam neveltelek
Magas szentségre bűnbocsánat által,
Édes leányom…
FRANCIA HÓHÉR
(Csak eddig tűrte némán – közbevág most.)
Fogd rövidre, pap!
Ha még papolsz, a bárdom is berozsdáll
Bő könnyeimtől!
MARY STUART
Érzékeny bakó vagy.
Nem érdes brit, de gáláns francia –
Királyi trónra illenél te is…
FRANCIA HÓHÉR
Na, fogd be, lépj föl – itt vár Krisztusod!
MARY STUART
(Föllép, miközben ezüstpénzt csúsztat
a kedves, külhoni hóhér kezébe.)
In te Domino, confido, non confundar,
In aeternum. In manus tuas, Domine,
Confide spiritum meum.
JEGYZETEK
1. Jelenet-vázlat a Komédiások feslett Armadája című drámai szövegkönyvből.