Maradjon meg
MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Agitációs és Propaganda Osztály
SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 1 gépelt és + 27 soksz.[orosított] pld.
[példányban]
Ikt. sz: Ag/860
Látta: Berecz János IX. 28.
[kézírással]
JAVASLAT
a Politikai Bizottságnak az ünnepek és
a munkaszüneti napok rendjének módosításáról
Az ünnepek és munkaszüneti napok rendszere történelmi és politikai értékítéleteket tükröz. A kialakult rendszer megváltoztatása mindenkor átértékelést jelez.
Az ünnepek rendjét, a naptárakban való megjelenését a Politikai Bizottság 1987. december 15-i határozata, majd az annak nyomán megszületett elnöki tanácsi, minisztertanácsi és egyéb jogszabályok, a munkaszüneti napokat pedig a Munka Törvénykönyve és végrehajtási utasításai határozzák meg. A munkaszüneti napok rendje harminc év óta változatlanul került át a Munka Törvénykönyv azóta többször módosított változataiba. A szocialista országok ünnepeivel egybevetve ( ) a magyar munkaszüneti napok száma nem sok, különösen ha a szabadságok időtartamát is tekintetbe vesszük. Az európai tőkés országokkal összehasonlítva pedig a legalsó szinten helyezkedik el.
A munkaszüneti napok rendjének módosítására a következő változatok képzelhetők el:
1. Április 4-ét és november 7-ét munkanappá nyilvánítjuk, és két nappal megnöveljük a fizetett szabadságot.
Előnye: nem csökken a dolgozók szabadnapjainak száma.
Hátránya:
az ünnepek szerkezet eltorzul, megnő a főként vallásos eredetű hagyományos ünnepek aránya;
az évi munkaidőalap hosszabb idő átlagában csökken, mivel az ünnepek munkaszüneti és pihenőnapra is eshetnek, a szabadságot viszont munkanapon veszik igénybe ([ ] pl. 1992-ben és 1998- ban szombatra, 1993-ban és 1999-ben vasárnapra esik április 4. és november 7., 1994-ben április 4. húsvét hétfő napja lesz);
az átrendezés a lakosság és a nemzetközi munkásmozgalom számára azt jelenti, hogy átértékeljük a Szovjetunió és a szovjet hadsereg szerepét hazánk felszabadításában, leértékeljük a nagy októberi szocialista forradalom jelentőségét; a párt idősebb nemzedéke ezt a lépést a szocialista eszméktől való eltávolodásnak tekintheti.
November 7., illetve a felszabadulás ünnepe több közép-kelet-európai szocialista országban nem munkaszüneti nap, de soha nem is volt az; nem 40 év után változtattak.
2. Március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítjuk, április 4. helyett december 21-ét ünnepeljük meg.
Előnye:
március 15. munkaszüneti nappá tétele kétségtelenül kedvező fogadtatásra talál, erősítheti a nemzeti közmegegyezést;
régi és indokolt igényt elégít ki (1951-ig március 15. munkaszüneti nap volt);
nem csökkenti lényegesen a munkaidőalapot ( ).
Hátránya:
március 15. munkaszüneti nappá nyilvánítása e nemzeti ünnepet felértékelné, viszont leértékelné március 21-ét;
április 4. munkanappá válása átértékeli a Szovjetunió és a szovjet hadsereg szerepét hazánk felszabadításában.
A szocialista országok felszabadulási ünnepei általában nem a katonai eseményekhez, hanem államjogi aktusokhoz kötődnek (pl. a prágai felkelés győzelme, bolgár nemzeti felkelés kezdete, szakítás a hitleri Németországgal, hadüzenet a tengelyhatalmak ellen stb.). Történelmi tényekkel indokolható, hogy a legnagyobb nemzeti ünnep az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának évfordulója, december 21. legyen.
3. Március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítjuk, a többi ünnepet érintetlenül hagyjuk.
A megoldás előnyei és hátrányai az előző pontban felsoroltak szerint.
4. Március 15-ét munkaszüneti nappá, november 7-ét munkanappá nyilvánítjuk, április 4. helyett december 21-ét ünnepeljük meg.
A megoldás előnyei és hátrányai az 1. és 2. pontban felsoroltak szerint.
5. Április 4. helyett december 21-ét, december 26. helyett március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítjuk, a többi ünnepet érintetlenül hagyjuk.
Előnyei és hátrányai az előző pontokban felsoroltak szerint, kiegészítve azzal, hogy karácsony másnapjának munkanappá minősítése feltehetően kiváltja a vallásos emberek ellenérzését.
6. Maradjon meg a munkaszüneti napok jelenlegi rendje.
Előnye:
jelenleg egyensúly van március 15., március 21. és december 21. között: egyik sem munkaszüneti nap, de mindegyik piros betűs ünnep.
Javasoljuk, hogy a Politikai Bizottság a 6. számú változat mellett döntsön, mivel ma a magyar társadalom számtalan politikai feszültséggel terhelt, s számíthatunk ezek fokozódására is. A Munka Törvénykönyvének, az ünnepekkel kapcsolatos párthatározatoknak, a csatlakozó más jogszabályoknak a módosítása nem a konszenzust, a pártegység megszilárdítását szolgálná, hanem éppen az ellen hatna, s növelné politikai problémáinkat.
Budapest, 1988. szeptember 28.
(Andics Jenő) [aláírással]
Magyar Országos Levéltár, 288. fond, 5. csomó, 1039. őrzési egység, 5861.
[Mellékletek:
1. számú melléklet: Kimutatás a munkaszüneti napokról, 1980-2000.
2. számú melléklet: A szabadnapok száma néhány európai országban]
a jövőben a televízió sugározza
MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Agitációs és Propaganda Osztály
SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 1 példányban
Ikt. szám: Ag/817/2
Látta: Berecz János IX. 28.
[kézírással]
JAVASLAT
a Politikai Bizottságnak
A Magyar Televízió az Állami Egyházügyi Hivatallal egyetértve ajánlja, hogy a jövőben a televízió egy-egy órás adásban sugározza:
1.) December 24-én az éjféli misét a Mátyás templomból.
2.) Húsvét vasárnap a református egyház egyik istentiszteletét.
3.) Október végén a reformáció napján az evangélikus egyház miséjét.
4.) december elején az izraelita egyház Hanuka ünnepét (ez a szabadságünnep, örömünnep) a Hősök zsinagógájából.
A református és az evangélikus egyház istentisztelete a következő években váltakozva kerüljön képernyőre Húsvétkor, illetve október végén.
Más egyházak szertartásai ne kapjanak televíziós nyilvánosságot.
Az Agitációs és Propaganda Bizottság a javaslatot támogatja.
Budapest, 1988. szeptember 26.
(Andics Jenő) [aláírással]
Magyar Országos Levéltár 288. fond 5. csomó 1039. őrzési egység, 68. old.
A DOKUMENTUMOKAT KÖZLI:
NÉMETH GYÖRGY