Versek

Szenvedély

Így meggyötörve. Véresen, alig lihegve.

Megtörve, kifosztva, otthagyva.

Így meggyötörve. A szájból nyál csöpög.

Aláz a szenvedély és nem tanul belőle.

Napok óta csak a gyűlölet. Pusztuljatok.

Remeg a láb, ráng a kézfej, a szemek merevek.

Így meggyötörve. A csontok üvegszilánkok.

Aláz a szenvedély és nem tanul belőle.

Leégett szőrtüszők. Üres sörték a koponyán.

Kilógó idegek. Körmök nélküli ujjak.

És a hús, a nyers hús őrjöngő színe.

Így meggyötörve. Így meggyötörve.

A szájban nincsen nyelv. Vörös pép forog.

Aláz a szenvedély és nem tanul belőle.

Így meggyötörve. A fülek levágva.

Pusztuljatok. Pusztuljatok. Pusztuljatok.

Hajsza

Ma Saul vagyok, ma nem felelnek az álmok,

kétségbeesett felhők suttognak az égen,

napok óta nem beszéltünk, nem is láttalak,

ma Saul vagyok és valami elhagyott,

nem talállak és a gyomromban nő a gyűlölet.

 

Tüskés pusztákban jártam, síkságokon,

ahol nem ismerik Isten egyetlen nevét sem.

És némák a próféták, ma vérben mosakodtam.

Ma Saul vagyok és nem talállak. Hívlak.

Nem veszed fel a telefont. Nem is üzensz.

Ha fekete a hold, akkor hívom Őt: mutasson utat!

Saul vagyok, véres a kezem és nem talállak.

Végre jeleket küldött, szagmintát üvegekben.

Én Saul vagyok, felkent és pusztító.

Már megint megkímélted az életem.

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.