Péntek este volt, és a város egyik főbb utcáján mentem hazafelé, lábaimban egy újonnan visszaköltözött, ismerős érzés, már feledni vélt, halvány bizsergésével. A boltok zártak, a kirakatokat takarították, éledtek a kocsmák, és a járókelők, mintha mind indultak volna szintén valahová, … Folytatás →
Margócsy István: Akkor kezdjük el a beszélgetést a huszonegyedik században keletkező magyar irodalom jelenségeiről. Egy irodalomtörténeti jellegű kérdéssel kezdeném, hiszen mindnyájan bölcsész végzettségűek vagyunk. A huszadik század utolsó negyedévében három nagy irodalmi fejlődéskoncepció fogalmazódott meg az akkori irodalmiságról, három olyan … Folytatás →
Részlet Kissinger A World Restored című könyvéből (Boston: Houghton Mifflin, 1957, XI. fejezet, 1–4. alfejezet). E mű az akkor még csak leendő amerikai külügyminiszter doktori munkájának átdolgozott, könyv alakban megjelent változata; érezni benne a stratégiai gondolkodó mozgolódását és a majdani … Folytatás →
Temetni jó – főképp, ha az embert, illetve Istent magát temetik, ha az ember, illetve Isten kedves(nek hitt) teremtményét, teremtését (kinek éden, kinek pokol) lepik meg a „vége” felirattal. Fölöttem folyik el az éjszaka, a méltóságos, nagy, nehéz folyam, idesüt … Folytatás →
Anyám azzal fogadott, hogy kiadta a kisszobát – a lovas szobát, vagy ha úgy tetszik, a padlószőnyegest. Csak egy valaki jelentkezett az apróhirdetésre, mondta. Azt hittem, a bérlő már be is költözött, mert anyám suttogva beszélt, és a szoba nehezen … Folytatás →
Egy nappal azután, hogy először nem jelent meg a Népszabadság, képtelen voltam nem megírni, amit Aleppó tragédiájáról írtam volna a lapomba, ha lett volna. Így született meg az első „Jó reggelt!” poszt. Aztán a többi. Hetvenhárom napon át kívángattam jó … Folytatás →
DÍNOMDÁNOM PESTIS IDEJÉN egy pár napon belül lárma zsivaj elül nem hiszünk a szóbeszédnek úgy ülünk a díszebédnek terülj asztal! – s terül terülj asztal – s terül most minden kiderül mért nem szólnak a gitárok betemetve minden árok és … Folytatás →
Az esszé első angol megjelenése: „Utopian dreams beyond the border”. In: IWMpost 117 (2016). Első német megjelenés: FAZ, 2016. márc. 1. © Eurozine. Egy évtizeddel ezelőtt Tamás Gáspár Miklós megjegyezte, hogy az Európai Unió gondolatának intellektuális alapját adó felvilágosodás szükségszerű … Folytatás →
Az esszé első angol nyelvű megjelenése: „Solidarity: A word in search of flesh”. In: New Eastern Europe 2013/2. © Eurozine. A szolidaritás gyakorlása azt jelenti, hogy az egyén a gondolkodását és cselekvését az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvre alapozza. Az … Folytatás →
CÉLÁLL.: ÜDVHON. NEM MENETTÉRTI Ez lenne a tuti? Volt(?) értékeidet eldobálnod, mint hitvány lim-lomot? Akkor elérnéd Eldorádót? Vagy Ararátot? „Némiképp” kétes és kopott minden recept és lépcső, mely az üdvre vinne – (Hogy becéznél fügét, s majszolnál ananászt ott!) Kérdezd … Folytatás →
(Feljegyzés: 2016. 08. 02., Ganna & Baktó.) Ma éjjel azt álmodtam, hogy EP a temetése előtt felolvasást tart egy hatalmas, dugig tömött teremben. Ismerősként üdvözöl. Megkínálom a Dalmann’s Salbei-bonbonjaival, csinos a pirosfekete-sárga fémdobozka, salvia officinalis, nem kér. A felolvasás után … Folytatás →
Czeglédi András: Készültem egy idézettel. Egy Bourdieu-szövegről van szó: „Mióta az eszemet tudom, nem szűntem meg álmélkodni azon, amit a doxa paradoxonának nevezhetnénk, hogy a világ rendje olyan, amilyen, a maga konkrét és átvitt értelmében vett kötelező haladási irányaival és … Folytatás →
Két felhő között ím lógva maradtam, a lábam kalimpál a semmibe. Nincs biztos föld, szilárd talaj alattam, de legalább ellátok messzire. Fiatalon mindig a múltba néztem, hogy hol siklott ki az egész dolog. Kerestem: kinek hajtsam meg a térdem, most … Folytatás →
NÉPÍTÉLET SZEGVÁRON, 1946 A tanulmány elkészítését a Gerda Henkel Alapítvány AZ/27/F14 számú ösztöndíja segítette. 1946 tavaszán és nyarán Magyarország számos helyén zajlottak le olyan tömegmegmozdulások, melyeknek zsidó származású polgárok is áldozatul estek. Az elkövetők minden esetben szinte kizárólag a falvak … Folytatás →
Repülőjegyeket vennél, mindenféle helyekre. Sehová sem utaznál el, csak megvennéd a jegyeket. Napközben többször eszedbe jutna, hogy megtehetnéd, hogy elutazol. Esetleg az is, hogy el kellene utaznod. Fontolgatnád, hová utazz, miközben tudnád, hogy sehová sem fogsz. Ülnél a szobádban egész … Folytatás →
Charlotte Delbo (1913–1985) francia író, költő, Louis Jouvet majd Henri Lefebvre asszisztense, a második világháborúban férje mellett ellenállóként harcolt, amikor letartóztatták. Auschwitzba, majd Ravensbrückbe deportálták, összesen majdnem két és fél évet töltött koncentrációs táborokban. Az itteni részletek az Egyikünk sem … Folytatás →
Czeglédi András: Nyilvánvaló az erőszak jelenléte az életünkben. És valamilyen értelemben mindig is az volt. Koronként, helyzetenként eltérő mértékben és módon (nyílt, fizikai erőszak, verbális erőszak, szimbolikus erőszak stb.). Ha kiindulásképp erőszak és történelem kapcsolatáról beszélgetünk, az ’erőszak’ többnyire nyilvánvalóan … Folytatás →
Meghalt alapítószerkesztőnk, Bojtár Endre. Búcsúzunk, Bandi! Ezen a héten Olvasótermünkben az ő cikkeit olvashatja.
Az 1935-ben született, még nyolcvanévesen is kosárlabdázó, Munkácsy- és Kossuth-díjjal kitüntetett, 2014-ben a Nemzet Művészének kinevezett (ezáltal az öregségi nyugdíj mindenkori összegének huszonháromszorosát havonta kézhez kapó) szobrászművész nemigen kedveli a kritikusokat, mert „tájékozatlanok, s [ezért] lehetőséget adnak a tájékoztatásra”. Melocco … Folytatás →
AMIT A PETŐFI-LEGENDÁK HÁTTERÉRŐL TUDNI LEHET „Egyszer mindenki volt Petőfi . / Egyszer mindenki lesz.” „Visszatért Petőfi !” – zengett 2015 nyarán a széles körű propaganda a Barguzinban kiásott tetem újratemetése kapcsán, s valóban: a Kerepesi temetőben megtörtént Petőfi újratemetése … Folytatás →