1991 Jevgenyija Mojszejevna azt mondja, hogy az ő életében összesen három olyan év volt, 1924-től 1927-ig, amikor az üzletekben tele voltak a polcok, de akkor meg olyan drága volt minden, hogy azért nem lehetett megvenni. Az élete többi részét azzal … Folytatás →

2000-beszélgetés „Nem vagyok cinkos a némaságommal” Polgár Andrással, a Polgár Alapítvány létrehozójával Ambrus Judit e-beszélgetett Közgazdász vagy, mecénás, a 2000-es évek derekán létrehoztad a Polgár Alapítványt, mely egyrészt hátrányos helyzetű, főképp roma fiatalok tehetséggondozását, másrészt a Kiút Program segítségével leszakadt … Folytatás →

Az autózásról Az autó nemcsak közlekedési eszköz, hanem énünk kiterjesztése.1 Erre utal a megszokott nyelvhasználat és a hétköznapi tapasztalat is. „Nagyon rám állt” – mondjuk, mikor ki akarunk jönni a parkolóhelyről; „Majdnem nekem tolatott!” – méltatlankodunk máskor a volán mögött, … Folytatás →

Kezdem a normál sportokkal: évente tizenhárom bokszoló hal meg a ringben KO következtében – ami félelmetesen magas szám. (A jegyzőkönyvek vezetésének bevezetése óta 500-an nem élték túl a meccset.) A végzetes agykárosodást szenvedők számáról nem történik említés, pedig minimum a … Folytatás →

249 Vad Éj – Vad Éj! Lennék Veled – Együtt lennénk Vad Élvezet! Kikötött Szívnek – Minek – a Szél – Nem kell Iránytű – Térkép se kell! Evezni Éden – A Tengeren! Horgom – ma éjjel – Beléd Vetem! … Folytatás →

Kecske A téglalap-vágaton a fény képtelen úgy betörni, hogy visszaverődve értelme legyen belenézni a szembe. A kecskeszem mint a zákányos pocsolya, tükröződő tilalomfa, tiltása is értelmezhetetlen. Megközelíteni, beleszeretni, sorsával összefonódni, bizalmat ébreszteni, elátkozni nem érdemes. Mégis ő táplálta a főistent. … Folytatás →

Nyári álom Bejön a fény a törött üvegen, rézsútos reflektora színpadot csinál a hangyáknak a kanapén. Nem jó ráülni, a rugó fenékbe szúr, a huppanástól a hangyák világában földrengés lesz. A felszálló porfelhő nekik atomtámadás bolondgombája, nekem köhögés, doh és … Folytatás →

A Lónyay utcai úri szabóságban olyan puha csönd van, mintha ezt a csöndet is abból a finom angol szövetből varrták volna, amit Zucker úr a visszatérő vendégeinek tartogat, köztük Szikszay úrnak, akivel most éppen öltönyt próbál. Szikszay úr olyan magas … Folytatás →

Amíg még beszélhetek róla Mindig erős volt. Azt mondják, egy családi nyaraláson kiszállt a csónakból, és a vízen tanult meg járni. Amikor kicsi voltál, felkapott, és úgy forgatott maga körül, mint az idő az óramutatót, később tőle akartad megtanulni, hogyan … Folytatás →

[1] Az Alkotmány utcai emlékhely és a magyar Nagy-Magyarország Több bírálat jelent már meg a szabad kritikai nyilvánosságban a Zimay Balázs és Mohácsi Sándor által az Alkotmány utca torkolatába tervezett Trianon-rámpáról. Van olyan értelmezés, amely az emlékmű mint tárgy javára … Folytatás →

[1] A Bűnös évad komor témákat sejtet, ám az egyes bűnök megítélésének változása az évszázadok folyamán mégis felszabadító (is) volt, ugyanis a különféle bűnök súlyosságának felmérése, bizonyos emberi gyengeségek bűnként való tételezése meglehetősen ingatag terület az európai kultúrában és a … Folytatás →

Osztojkán Béla: Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen Osztojkán Béla 1997-ben megjelent, Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen című nagyregényéről szerzői előszavában azt írja, hogy műve, noha ízig-vérig fikció, mégis tanúság, mely egy korról, egy közösségről, egy helyről szól, és egyben azt … Folytatás →

avagy mit nem szeretek a ’48-as Petõfi Sándorban Bevezetés   A kérdésfelvetés egy kicsit magyarázatra szorul, hiszen Petőfivel, a zseniális költővel, a magyar irodalmi nyelv egyik megújítójával semmi bajom; sőt, nagyon szeretem a verseit. Úgyszintén „elvagyok” Petőfivel, a radikális ifjú … Folytatás →

részletek[1]     Ismérv[2]   Egyre többször merül fel köztünk csak úgy. Mintha épp az apró dolgokra figyelnénk, utánuk nyomoznánk. Gyakran a fesztelen és a ritka vezet a legmesszebbre. Hallunk, mondjuk, egy történetet, mint azét a katonáét, aki késve érkezett … Folytatás →

Lehet hazudozni össze-vissza   [aber] A szerencse: repedtsarkú. Még ha az aranyhajával meg a Loreley-szopránjával megtéveszt is egyeseket. Csak azzal megy el (és sejthetjük, meddig marad vele), aki vastag, mint egy szumó-harcos. Az évszakok megbízhatatlanok. Fehér karácsonyok csak a képeslapokon … Folytatás →

28. emlékfoszlányok M-nek Milyen különös, hogy a rád-ébredés elsősorban szemlehunyást takar. A szíved nehéz volt. Betegen jelensz meg számomra először, abban az egykor volt cselédlakásban, a kastély legalsó szintjén, a lihegő-párás kert mélye mögött, ami nemcsak számomra volt dzsungel-gyerekkor, más … Folytatás →

Hazánk asszonyai Hazánk asszonyai tökéletesek. Tudják, mi kell a levesbe, alaposan, makulátlanul mosogatnak, ügyesen varrnak, szülői értekezletre járnak, sütnek-főznek, szépek. A hús, mondjuk, kicsit száraz volt múltkor. Nem baj. Hazánk asszonyai halkszavúak, nem pörlekednek, nevelik a gyereket, polgári értékek szerint, … Folytatás →

Istenem, ments meg azoktól, akik végiggondolják a dolgokat. Az út előttük egyenes, kopár. Aki gyenge, attól eltekintenek. Nekik van igazuk, de egyedül vannak, legyenek akármennyien. Istenem, ments meg azoktól, akik nem gondolnak végig semmit. Idétlenül nevetgélnek, felnőni restek. Következmény számukra … Folytatás →

Közel-Nyugati Levél Tudom, magadra hagytalak, nyájas olvasó, a zsarnokság hetedik évében, s csak most, a tizenegyedikben esengek ismét kitüntető figyelmedért. Jó okom volt a távolmaradásra: nem akartam számos bajodat a sajátommal tetézni. El sem búcsúztam, gondoltam, hamar túl leszek rajta. … Folytatás →

[1] Egy dokumentumkötet tanulságai 2018 végén jelent meg a Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970–1982 című kötet.1 Az alábbiakban néhány olyan kérdés vázlatos áttekintésére vállalkozom, amelyben a dokumentumkötet szűkebb területem, a nyugat–keleti kulturális transzferek működésének megértését segíti. A … Folytatás →