Lengyel László 70. születésnapjára A Központi Bizottság 1958. október 13-i ülésén a bevezetőjében Kádár János többek között azt mondta: Itt jártak nálunk az év elején az angol elvtársak a PB egyik tagjának, Gollan elvtársnak vezetésével. És mi szívélyesen elbeszélgettünk. Elég … Folytatás →
A (…) szabadság és a társadalmiság egy hegeliánus társadalomfilozófiai perspektívából nem tekinthetők ellentéteteknek. Az individuum sokkal inkább csak az őt formáló intézmények és kapcsolatok elsajátítása révén válik szabaddá: a szabadság – ha úgy értelmezzük, mint „másban önmagunknál lenni” – abban … Folytatás →
Habár a múlt század legbefolyásosabb totalitárius politikai rendszerei, a nácizmus és a kommunizmus napjaink politikai térképén marginális pozícióba szorultak, mégsem állíthatjuk, hogy az őket megalapozó ideologikus észjárás ne lenne hatással korunk egyes szellemi áramlataira. Az ekképpen felfogott ideológián mint a … Folytatás →
Találgatások Goethérõl a Vonzások és választások1 újraolvasása közben, néhány alkalmi megjegyzéssel Faustról és ördög barátjáról Földes Klára emlékének Denn wärt ihr stets bei Einer geblieben, Wie könnt ihr noch immer lieben? Das ist die Kunst, das ist die Welt, … Folytatás →
[1] ez a létráskocsi, ez a zokogás, ez az utána következő 70 év, ez a kaptató Anyámmal a falu utcáján felfelé (akkor, D[2]*.-ben) a kocsi keresztjével kezünkben, ó, emlékszel még az utca okkerszínű porára (csupasz) lábamon, a keresztre a … Folytatás →
1.„élet nercbundában jönni vágni engem nyakon” Domonkos István Erősített az, ha a múltra gondolva a jövőt vizionáltad? Mozdulataid közt keresgélek: látom, amint felakasztod a kabátot, a komód alá rúgod a cipődről lehullott sárdarabot. Bejössz a konyhába, átölelsz. Jó itthon. … Folytatás →
[1] És most itt vagyok a Münnich Ferenc laktanyában. Ide vezényeltek huszadmagammal, egyhónapi folyamatos őrszolgálatra. Éppen őrködöm. Csikorgóan hideg januári éjszaka van. Fél órája váltottam Csombordit a lőszerraktárnál. Fent a körletben van egy gótbetűs Werther-kiadásom és egy német-magyar szótáram. Utóbbi … Folytatás →
Búvóisten Hol nem kerestelek, édeskeserűm? Te valósnak jobban remélt, mint hitt! Szabadkoznék, hogy voltál már derűm, de a mindig tűnő tőled mind messzebb vitt. Oda, ahol fagyosságod nem kibírhatatlan, ridegséged tapasztalata is emlék. Mennyire akartalak, ó, leírhatatlan, verseimet, Isten, bár … Folytatás →
Támpontok az apolitikusság fogalmának megértéséhez Összefoglaló A jelen értekezés az apolitikusság tipologizálására tett kísérlet. Megkülönböztetem a közömbös és a reflektáló apolitizmust, mindkettőt negatív viszonyulási módként jellemezve, de érzékeltetve ezeknek eltérő tartalmát: a reflektáló apolitizmus egy társadalom fennálló politikai intézményrendszerének visszautasítása, … Folytatás →
[1] Hunyadi János – Szűcs Jenő szerint – „történetünk talán legnagyobb és legnemesebb alakja”!1 És alighanem a legrejtélyesebb, már ami származását illeti. Legendáját azonban politikusi és hadvezéri nagyságának köszönheti. Aztán történelmünk mostoha viszontagságai folytán a legendából átlépett a mítoszba. A legenda … Folytatás →
»Litvin nőt, Úristen?!… Pfuj, litvint, de hisz az ördögtől való!« »Aha, legyen ám ördögtől, csak ne tetőled!« (ukrán folklór) Jarila hegye fölött vidáman kelt fel a nap, nem úgy, ahogyan Cit kedvéhez illett volna. De mit is tehetnél a … Folytatás →
A halak kora A történet a kisebbik szobában elfér. Ahová nem rakunk mást, csak a lomokat. Nem nevezel a nevemen egy ideje már. A kávé lefő reggelre mindig és a zaccot nem oda dobom, ahova kellene. Nem veszed észre. Csak … Folytatás →
Levél a lázadónak A fehér és piros gyertyák a fa két oldalán ugyanúgy helyezkedjenek el, legalábbis én azt szeretném, és az én házamban vagyunk. Te ezt biztosan nem érted, felforgatnád a világot, az előbb is lecsaptad a mosógép tetejét, mindig … Folytatás →
R. emlékére Magára húzta éveit. Bezárt minden ajtót. Nem akart magához venni többé semmit. Nem mert ne lett volna értelme. Nem keresett értelmet. És nem, mert fáradt vagy beteg lett volna. Egyszerűen túl sok volt, ami volt vagy ami nem … Folytatás →
„Mert kinek ingadozó az erénye egy ingadozó kor Embereként, az a bajt szaporítja csak egyre meg egyre; Ámde az állhatatos maga formálhatja világát.” Goethe: Hermann és Dorothea[*] „Ne csácsogj. Növeled a káoszt.” Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása Prológus: meddig … Folytatás →
A 80 éves Pór Péternek, szeretettel, barátsággal és nagyrabecsüléssel A mozi a társadalom világáról kíván valami „láttatót” fölvillantani a néző okulására. Értékek közötti választás lehetőségét kínálja föl (ha ugyan nem valósággal erkölcsi példázatot) és szerep-mintákkal szembesít. Ebből adódóan politikai üzenet … Folytatás →
Ezek inkább csak szövetségek, merengett egyre magában Magányos Francis, a szárazföldi kapitány. Végigvette cimboráit és igaz barátait is egyben, arra gondolva, hogy ha nem a portyázás, nem a betyárbecsület tartaná össze ezt a számtalanszor újra- és újrastoppolt szőttest, vajon csak … Folytatás →
A gyémánt palota Beteg földjeinken roskadozik A gyémánt palota. Hitelessége Egyetlen szó, ez a szó kapott férget. Megrohadt az egész üzemi nyelv. A palota áramköreiben Jelnyelv viszi, mi hol mozdítható még, És van valami furcsa nyugalom, Pedig idegesen zúgnak a … Folytatás →
Lady Chatterley kötelességet teljesít Megöregedtem. Irtózom a szextől, ahogy utálok port törölni is, csak megteszem, hiszen rendnek kell lenni egy háztartásban. Vagy ahogy irtóztam a pisis-kakis pelenkák szagától, mégis finoman mostam le a popsit, hogy kellemes legyen a kisbabának. Gyöngéd … Folytatás →
sárfekete tortát eszem, rétegzett, mint más nők felé érzett lelkiismeretfurdalás, amikor rájövök, hogy nem vagyok velük végtelenül kedves, és már nem akarok nekik megfelelni rétegzett, mint a szégyen, amit azért érzek, mert valaki ellenszenves villával döfködöm a tortát, egy mozdulattal, … Folytatás →