Fejezetek Dalí (kiadatlan) naplójából Közreadja: Domokos Áron 1955? április 28. Gyermekkoromban, amikor még a szakácsművészet zellerszagú ideája lebegett előttem, Petronius Trimalchiójára mint nagyformátumú alkotóra, hatalmas, teremtő démonra tekintettem. Csodáltam lelki nagyságát, rajongtam képzeletének szabályokat leromboló kegyetlenségéért, melyeken én, Dalí már … Folytatás →
A történelem felfüggesztése A mi időnk nem a meglepő konklúziók ideje. Nem azért, mert alkalmasint ne akadnának rendkívüli és váratlan végkövetkeztetéseink, hanem azért, mert bizonyos konvenciók arra kényszerítenek minket, hogy a szövegeinket megelőző abstractokban (az angolszász világban legalábbis), vagy úgy általában … Folytatás →
AZ 1975. JANUÁR 8-AI ELŐADÁS 1 Pszichiátriai szakértői vélemények büntetőjogi ügyekben – Milyen műfajú diskurzusokhoz tartoznak? – Igazságdiskurzusok és nevetésre ingerlő diskurzusok – A legális bizonyíték a 18. századi büntetőjogban – A reformerek – A belső meggyőződés elve – Az enyhítő … Folytatás →
AZ ELSŐ CSÓK 1 Ez volt. Egy garázs, rajtad egyenszoknya, a rozsdakék Mazdának veted a hátad, zöld szemed ég, szőke hajad lenyírva, és tartod a kezedben a gilisztázót. Az üveglap mögött zajlik a munka: a szintezett talaj, a homok, a … Folytatás →
Éppen az énekléssel voltak elfoglalva, mikor az idegen megjelent az ajtóban. 1 Nem volt egy szabad hely sem a kocsmában, amely egy régi, romos épület alagsorában volt. A helyiség egy sikátorra nézett, egyetlen ablakán vasrács volt, és komor, temetői atmoszférája … Folytatás →
SZENDI NÓRA ILLUSZTRÁCIÓIVAL MOST MAJD MI LESZ Meg jelent a könyvem, Nem valami könnyen, De há vígre kísz lett S amíg tart’ a kíszlet, há köszönöm mindenkinek aki, vesz. Akár hova lípek, Kírdezik a nípek, Hogy na, Sándor, várjjál, Ennyi … Folytatás →
Kedves Barátaim, Drága 2000, kedves közös ismerősünk, vagy amint ő szokta mondani: „nagy mírtíkű” költőbarátom, Petrence Sándor nevében és felhatalmazásával írom ezeket a sorokat. Már jó pár éve segítek ugyanis Sándorunknak versei megírásában és irodalmi ügyei intézésében, mindezidáig azonban nem kívánván elvenni tőle … Folytatás →
Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, és minő dolgok tudója?, ha ezek ezt egy kicsit is sejtenék!, mormogta Isten, aki épp az emberiség egyes egyedeinek elhányt rongyain kereste az államellenes cselekedetek leplezett nyomait. Mert komor betűkkel, mint a téli … Folytatás →
Váratlanul és nagy erővel jött a tél, a csípős szél sokáig telepvégi kunyhójában marasztalta Danyinét, nem panaszkodott, mint a mostani feleségek és a szeretők, de a ketrecben tartott nyulai éhes visítása mégis arra késztette a vak asszonyt, hogy kitapogatódzon házából … Folytatás →
Tarr Béla életművében döntő jelentőségű a szegénység ábrázolása, az elesett, a kiszolgáltatott emberek, a nyomor tájainak bemutatása. A téma mozgóképi színrevitelének ugyanakkor legalább két típusát figyelhetjük meg a rendező munkáiban, melyek jól elkülöníthető módon az életmű korai és késői szakaszaihoz … Folytatás →
„Mit kívánunk hát azoktól, akik a nyomorról írnak? Becsületes őszinteséget. Csak a napvilágra mindent! A titokban tartás, az elfojtás, a nem sikerült földerítési kísérlet, a vánnyadt, tehetségtelen írás, a léha piszmogás – minden az elnyomó hatalmak érdekét szolgálja.” Nagy Lajos: … Folytatás →
VERES PÉTER Szereplésemnek a jelen konferencián egy huzakodás az előzménye. 2011. október 2-án a Beszélő kulturális estet rendezett a Nyitott Műhelyben tiltakozásul a kötelező közmunka bevezetése ellen. A kampányt Ladányi János kezdeményezte, nekem is részem volt benne. Azt javasoltam, hogy a kulturális … Folytatás →
Előadásom címe átvétel: Balassa Péter Kosztolányi születésének centenáriumán írt hasonló címmel dolgozatot (Balassa Péter: Kosztolányi és a szegénység. Az Édes Anna világképéről. Új Írás, 1985/11. 110–116.), kimerítően vizsgálta Kosztolányi szegénységről vallott etikai nézeteit és a (cselédi) szegénység nyelvi ábrázolását. Ezzel tehát nem foglalkozom. Sőt … Folytatás →
Akárcsak a gyanús jelentésű „gazdasági szabadságot”, a gazdasági biztonságot is szeretik az igazi szabadságconditio sine qua nonjának beállítani – s talán több joggal, mint a másikat. Bizonyos értelemben ez igaz is, fontos is. Ritkán találunk független szellemet vagy erős jellemet azok … Folytatás →
Ez a történet a joaláról szól, legalábbis azt hiszem. 1 Akkor nyilván el kéne magyaráznom, mi az a joala. Biztosan nem tudják, hiszen én se nagyon tudom, pedig már jó pár vödörrel megittam belőle. A joala a basotho nép gabonasöre vagy gabonalikőrje vagy gabonából készült … Folytatás →
Mindennek mértéke a pénz1 AZ UTAZÁS ÁRA ÉS A RITKASÁGOK FOGADTATÁSA A KORA ÚJKORI EURÓPÁBAN „Mert csak akkor veszik komolyan a gyűjtőt, ha sok pénzt kezel.”2 Bevezetés Kezdetnek álljon itt a leghíresebb tanács, az, amelyet Polonius ad fiának, Laertesnek: Öltözz, … Folytatás →
Adjunk hálát szegénységünkért, mondta a rongyokba öltözött férfi. Ezzel a két szememmel láttam: egy faluban sétált a betonból és téglából épült lapos házak között, Mexikó és az Egyesült Államok határán. Adjunk hálát a bennünk rejlő erőszakért, mondta, még ha meddő … Folytatás →
Szánt szándékkal vétkezni – Tévedni és vétkezni, az még csak elmegy. De szánt szándékkal, tudatosan és megfontoltan vétket elkövetni, az több a soknál! A házasságtörés oka Amikor egy wittenbergi férfi házasságtörést követett el, a doktorné asszony megkérdezte a doktor úrtól: … Folytatás →
emlékszoba. Herm&Co Ablaknyílás a mellemen. Kitárom szárnyait, hadd szellőzzenek a szobák, repülje át minden rejtett zugát a friss levegő. Hordja csak tele homokkal, növényi, állati és emberi nyomokkal az idő. Csontjaimnak majd egykoron puha homokágya legyen, egy-kettő elsárgulva a felszínen, … Folytatás →
„a haramia-csürhe mégse maradjon éhen.” Weöres Sándor Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas kerek erdő. Abban az erdőben élt négy bujdosó: Sáros, az öreg és beteg; Jóska, az együgyű; Palkó, a félkezű kamasz és a Kapitány, aki … Folytatás →