* Részlet a szerző Halott a bunkerban (Det Tote im Bunker, Paul Zsolnay Verlag Wien, 2004) című regényéből. Tüffer városka Alsó-Stájerországban fekszik, 12 kilométerre Cillitől (szlovénül Celje), a Sann völgyében. Alsó-Stájerország annak az osztrák koronatartománynak volt a része, amely 1918-ban … Folytatás →
NEVERMORE Most úgy félek, akár egy nyúl és űz a félsz. Most vagy soha dühe. Sebek, mint woodoo-babán a tűk. Nincs olyan, hogy mint. No comparisons, please. Csupasz seb tyű, hogy döfköd. Régóta, egyre mélyebbre ér furcsa kéj. Fájó függő … Folytatás →
Levi Dris a hüvelykujja első percéig letépkedte a bőrt. A stressz, mondta, aztán a ragtapasszal kezdett babrálni, az két másikat kerített körbe, a selymes leukoplasztnak felvált mindkét széle. Íves mozdulatokkal magyarázta a szerkezet működését, a konyha közepén két nagy fémhordó … Folytatás →
RITMUS SEVILLÁBAN Este elindul a ritmus, felkerekedve subában. Szélárnyékba hevert el a pásztor az óra tövében. Hajnalig arra terült, hol a rózsa virágai párban állottak, de a dél heve árnyak alá taszitotta. Este a hold letekint felhősen, fénylik a sarló. … Folytatás →
Trieszt Izsó Zitának A felejtés ott kezdődött, ahol a parti sávtól kiforduló daru íve a trieszti kikötőben elnyúlt kánikula öt ujjának sértett érintéséhez hasonló. Ez volt a felejtés íve. A felejtés ott kezdődött, ahol a szorongás belső partjain egy nappali … Folytatás →
Pali meg Manci unokatestvérek voltak, és azon a nyáron Manci Paliéknál nyaralt. Hanem a Pali szülei éppen akkor Budapestre utaztak, és a két gyerek egyedül maradt Schwarc úrral, a házitanítóval, meg a Néró kutyával. De Manci nagyon kényeskedő lány volt, … Folytatás →
1. A globalizáció hatása a bölcsészettudományokra Engedjék meg, hogy azzal a történettel kezdjem, amely a ma Önökkel megosztani kívánt megfontolásaimat kiváltotta belőlem. Úgy tíz évvel ezelőtt épp egy, a logikai empirizmusról, a 20. század talán legforradalmibb filozófiai irányzatáról szóló cikken … Folytatás →
Az Institute for Human Sciences (IWM) és a Közép-Európai Egyetem ez év júniusában konferenciát rendezett Bécsben „Magyarország – 2015. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének értelmezése” címmel. A résztvevők arra vállalkoztak, hogy hideg fejjel feltérképezzék az új rezsimet a magántulajdon korlátozásától kezdve, … Folytatás →
Szabad György emlékének A disztópia negatív utópia, antiutópia: sötét jövőkép. Ebben világunkat nyomor és pusztulás, erőszak és önkény jellemzi. A disztópia klasszikusa Orwell. A mi székelyünk: Koronka József (1790–1863), a székelykeresztúri unitárius középiskola tanára. Egyik legmaliciózusabb emlékiratírónk, Pálffy János „az … Folytatás →
Wolfgang Kralicek beszélgetése Amikor elolvastam Az aranjuezi szép napokat, akkor csak nagy nehezen tudtam elképzelni ehhez színpadot. Egy férfi és egy nő ülnek egy kertben és beszélgetnek – ez egyáltalán nem tűnik dramatikusnak. Hogy volt ezzel Ön? És hogyan jutott … Folytatás →
Egy nyári dialógus S-nek A Nő A FÉRFI Megint nyár van. Megint egy szép nyári nap. Megint egy nő és egy férfi ül egy asztalnál, a szabadban, a szabad ég alatt. Egy kert. Egy terasz. Láthatatlan, csak hallható fák, több … Folytatás →
Csányi Krisztinának A reklámfotónak tulajdonképpen csak technikai értelemben van készítője, de ez a minőség olyannyira elhanyagolható, hogy az ügynökség embere a kérdésemre megvonta a vállát: „Nem tök mindegy? Még az is lehet, hogy én csináltam.” A fotó egy zenei fesztivál … Folytatás →
A humánok nagy, lassú háborúzása jót tett gömbölydeden látó népünknek. Úton-útfélen foszladozó dögök, volt mit enni, volt hova petézni. Jóformán repdesnünk se kellett, hogy tisztábban lássunk, minden irányból pazar ételszag áradt. Zabáltunk, ürítkeztünk, szaporodtunk, s a jólét meghozta a morális-kulturális … Folytatás →
Majdani erőszak szunnyad. Magva, majdani viszonynak. Szökellésbe fagyott csöppjé- től: roppant lavina-örvény. A jövő, amint fölmered, múltam örvén fojtó lasszó. Szemközt: a majdani felem. Kit vagyok – előhívandó. Mindenkor mögöttem1 oson. Érik bennem a gyilkosom. Sok cinkos isten közkincsen át … Folytatás →
A vég kezdete Észrevétlenül belépünk a posztkapitalizmus korába. A további változások lényege az új munkamódszerekben és a közösségi gazdaságban rejlik. Sok időbe telik, míg a régi módszerek eltűnnek, de most itt az utópiák ideje. A görög válság alatt a Sziriza … Folytatás →
[Budapest, 1914. 9–13. oldal] Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a pesszimizmus ne terjedjen el, és a hangulat meg ne változzék, mert a magyarnak erényei között nem szerepel a szívós kitartás és nálunk könnyen átcsap a közhangulat az ujjongásból a … Folytatás →
REFUGIUM Du, Mißgeburt! – üvöltötte ki a kocsiból a sofőr, majd biztatásképp hozzáfűzte: Vollidiot! A célszemély én voltam, aki biciklimmel és rám ritkán jellemző türelemmel várakoztam egy bécsi útkereszteződésben a minap. ő úgy gondolta, elállom az útját, és így adott … Folytatás →
Madárdal „Idegen voltam, s nem fogadtatok be.” (Mt 25,43) nem a testért nem a vérért csupáncsak a rend kedvéért verdesek csapdosok ha kiáltok ajtón zárért nem cipzárért! – a hazáért! mert már sok ami sok! mindenfélék idejönnek határon átsündörögnek – … Folytatás →
Részlet “Mentek hát, de K. nem tudta, hová, képtelen volt tájékozódni; még azt sem tudta, túl vannak-e már a templomon. A puszta járás is olyan fáradságába került, hogy nem bírt uralkodni a gondolatain: összekuszálódtak, ahelyett, hogy céljukra irányultak volna. Minduntalan … Folytatás →
EGY KEDVES JANUÁR Egy kedves január a jégvirággal Csupa ablak előtti szürke ággal Egy Üllő-fele-út zajos vad úttal Egy alvó feleséggel és a múlttal Üllőn senki se volt na mért te voltál? Ha voltál tudom én hogy ott se voltál, … Folytatás →