Feliratok Friedrich Seidenstücker archeológiájához I. A teherhordó Ne tudd a helyet faggasd a nedves aszfaltot gyűjts adatokat de ne mint az ókoriak vizsgáld a teher szállítást add hozzá a mulasztásokat. A fák csúcsai saját nyelvükön beszélnek ekként olvasom az idők … Folytatás
Archívum
Isten a szférák zenéjére
Isten egy nap vidáman ébredt, sokat elvégzett ugyanis a mögötte szunnyadó napokban a teremtés állandó, és persze korántsem hét, nem is hétszer hét, de még csak nem is hétszerhétszerhét napos folyamából, a megtett munka mennyisége ugyan köszönőviszonyban sem volt azzal, … Folytatás →
Pad a hátsókertben
Stephen Boyd † 1995 Egy üres alagsori irodát bocsátottak rendelkezésemre, Sivár és jellegtelen berendezése csak a legszükségesebb Bútordarabokra szorítkozott, asztal, szék, polc. A fűtéssel takarékosan bántak, de néhány órát mindennap Munkával töltöttem itt a csupasz falak között. A magasan fekvő … Folytatás →
Rajongás és terror
A sztálinizmus emléke Ausztriában Úgy tűnik, hogy napjaink Ausztriájában a sztálinizmus nem kap különösebb szerepet a kollektív emlékezetben. Amikor a XX. század dereka az érdeklődés homlokterébe kerül, akkor elsősorban a II. világháborúra és a nácizmus tapasztalatára szokás gondolni. Míg az … Folytatás →
Egyszer volt, hol nem volt…
Alighogy Kőbánya-Felsőn leszálltam a vonatról, a rendőrjárőr igazoltatott. Munkászubbonyban voltam, kezemben egy sportszatyor kilógó parketta darabokkal. A rendőrök élénken érdeklődtek a fadarabok eredete után. 1981-et írtunk. Évek óta épülő lakásunk befejezéséhez közeledett, s a sorra bekövetkező hiányok miatt, botcsinálta anyagbeszerzőként, … Folytatás →
Lehet-e modell a kereszténydemokrácia a muszlim demokrácia számára?
A török kormánypártot, az AKP-t 2008 nyarán csaknem betiltotta az alkotmánybíróság. Az államügyészek szerint ugyanis a párt iszlamizálni akarta az országot, és végső soron teokrácia megteremtésére törekedett. A döntés után nemcsak az AKP hívei lélegeztek föl, hanem Nyugaton – elsősorban … Folytatás →
Oda Buda!
Egy paprikaszínvörös zászló jelent meg az országúton, aztán kettő, aztán meg öt és egyre több. A zászló alatt és utána arab paripákon tornyos turbánú katonák. A paripák olyan aprók, hogy némelyik katonának a lába csaknem a földet éri. – Ezek … Folytatás →
Megbocsátás és irónia
A NYUGAT ERŐSSÉGE Mindenütt, ahol a nyugati politikai berendezkedés eszméje megvetette a lábát, megtaláljuk a véleménynyilvánítás szabadságát: ez nem egyszerűen arra vonatkozó szabadságot jelent, hogy nyilvánosan vitába szálljunk másokkal hitet és moralitást érintő kérdésekben, hanem annak szabadságát is, hogy kigúnyoljuk … Folytatás →
A Harmadik Róma megmentése
A Birodalom pusztulása, Bizánc és Putyin Oroszországa Írásom az Oroszországi Föderáció kormányának ellenőrzése alatt álló Rosszija (RTR) televízió-csatornáján 2008. január 31-én sugárzott, A Birodalom pusztulása: Bizánc tanulsága (Gibel Imperii: Vizantyijszkij Urok) című film néhány szimbolikus politikai és kulturális előfeltevését veszi szemügyre. A filmet … Folytatás →
Liudprand jelentése Konstantinápolyi követségéről
(részletek) A két Ottónak, a rómaiak legyőzhetetlen fenséges császárjainak és Adelheidnek, a dicsőséggel teljes, fenséges császárnénak, állandó egészséget. Sikert és győzelmet kíván, óhajt és sóvárog Liudprand, a cremonai szent egyház püspöke. 1. Hogy mi az oka annak, hogy korábban nem … Folytatás →
„Jobb a török turbán, mint a pápai tiara”
Lukasz Notarasznak, az 1444–1453 közötti bizánci főadmirálisnak tulajdonított közismert mondás A bizánci külpolitikát Konstantinápoly latinoktól történt 1261-es visszahódítása és 1453-as ottomán elfoglalása között az egyházegyesítés kérdése uralta. Ezt politikai megfontolások kényszerítették ki, minthogy a császároknak roppant szükségük volt a Nyugat … Folytatás →
Krasznahorkai László / Seiobo járt idelenn
Halte fest, was dir von allem übrigblieb. Das Kleid, lass es nicht los. Da zupfen schon Dämonen an den Zipfeln, möchten gern Zur Unterwelt es reissen. Halte fest! Die Göttin ist’s nicht mehr, die du verlorst, Doch göttlich ist’s. Bediene … Folytatás →
Történet a buszvezetőről, aki Isten akart lenni
A történet egy buszvezetőről szól, aki egyszer sem volt hajlandó kinyitni az ajtót azoknak, akik lekésték a buszt. Egy buszvezetőről, aki az égvilágon senkinek sem volt hajlandó kinyitni az ajtót. Sem a levert gimnazistáknak, akik a busz után futva szomorú … Folytatás →
Szavak talán zenére
I. Bolond Jane és a püspök Ha szél rázza a tölgyeket Éjfélkor, oda vigyetek, (A sírban vár a nyugalom.) És drága halott Jackemért Megátkozom a pap fejét. Majomnak hívta, amíg élt: A férfi és a majom. Nem volt még püspök, … Folytatás →
Fickók
Erdély Fickó egy kis település a Mezőség szélén, Szászrégentől Maroshévíz irányában, férfiatlan, törpe, vájat, ilyesmi, egy eldugott pont, zsák, elhatároztam, hogy ismertté teszem. Maros megyében található, 1970-ben különült el Magyarótól. Magyaró román neve Aluni, szász neve Haseldorf, ma községközpont, lakossága … Folytatás →
Versek
Tizenötödik Nap-monológ Az erdei ösvény vibráló raszterpontjai, avar és ágmorzsalék, émelygésem útja. Mint egy ima- szõnyeg, amin kántál a minta. És hiába kapaszkodik, lassú szó, fémes gerincvonal, amibõl egy szakasz gyökér kipúposodik – itt meg nem hallgat senki, gyónás, feloldozás, … Folytatás →
„A rémálomfogyatkozás”
Ó, személyes! Szem, éjes Nem, hogy a hét sáv, teljes sebességû, nem, hogy jármûvek közt szecska pirosban, nem, hogy mint ragacs hajban tompa fésû, fakérgen reccsen, fél fülem lelobban, s nem, hogy mint itt vér dõlt, amott se-folyt, csak válltól … Folytatás →
„De a politikára jellemző, hogy a lehetőségeket – ha csekély esély mutatkozik is – mindig ki kell próbálni”
Antall József reálpolitikai felfogása és a demokratikus átmenet Az alábbiakban olvasható gondolatmenet része egy átfogó koncepciónak,1 amely a rendszerváltás történetét egyetlen partikuláris szempont, a benne részt vevő politikai szereplők önértelmező tevékenysége alapján kívánja feltárni, nagy hangsúlyt helyezve azoknak a nyelvi eszközöknek … Folytatás →
Rombolja-e az erkölcsöket a szabadpiac?
Jagdish Bhagwati Épp ellenkezőleg Tapasztalataim szerint, ha az ember manapság szabadpiacról kezd beszélni bármelyik egyetemen, valósággal elönti a globalizációval szembeni bírálatok áradata. A tanárok és a hallgatók alapvetően altruista megfontolásból ellenzik a nemzetközi piacok kiszélesedését, szociális és morális aggályaik vannak. … Folytatás →
Christian Mayer interjúja Günther Schleevel: Hogyan szerzünk ellenséget?
Egy téves felfogás szerint számos konfliktust az etnikai különbségek okoznak. Günther Schlee, a Max Planck Etnológiai Intézet (Max- Planck-Institut für Ethnologie) igazgatója, a fegyveres konfliktusok elemzője szerint legtöbb esetben az erőforrások a háborúk okai. A vízért, olajért vagy a legelőkért … Folytatás →
