Versek

IDENTITÁS Olyan vagyok, mint a többiek. Jöhet bánat vagy káröröm, egy szikrát se különbözöm se ebben, se abban tõletek. Nem leszek más, amikor kitör a tereken, a réteken a gyûlölet, a förtelem mindenbõl majd és mindenkibõl. Ilyen vagyok. Ilyenek vagyunk. … Folytatás →

A bölcsésztudományok Afrikában

1 Tizenkét éve nem találkozott a nõvérével, utoljára az édesanyjuk temetésén látták egymást, egy esõs melbourne-i napon. Ez a nõvér – akire továbbra is Blanche-ként gondol, bár a nyilvánosság elõtt már hosszú ideje Bridget nõvér a neve, tehát most már nyilván … Folytatás →

Globális úttörõk vagy marginális helybéliek?

Párhuzamos felfogások a magyarországi kínaiakról Manapság divat a migránsok által és számukra készített médiumok kutatása. A legtöbb efféle tanulmány – még azok is, amelyek figyelembe veszik, hogy az ilyen média versenyben áll a közönségért a helyi médiumokkal, mint pl. Gillespie … Folytatás →

A Tienanmen téri események és a kínai “neoliberalizmus” történelmi gyökerei

Tévúton jár, aki az állam beavatkozásaira hivatkozva nem hajlandó elismerni a neoliberalizmus hegemóniáját Kínában. A kínai neoliberalizmus uralma egy folyamat része, melynek során az állam a gazdaság felszabadításával lábalt ki legitimációs válságából. Véleményem szerint Kína haladó erõinek legfontosabb feladata, hogy … Folytatás →

Kínai szerszámosláda

Távol-keleti gondolatok a Nyugat archeológiájához François Jullien és Roman Herzog beszélgetése ROMAN HERZOG: Ön sinológusként és filozófusként a nyolcvanas évek óta a nyugati gondolkodás újrameghatározásán dolgozik, mintegy Kína felõl újból rákérdezve a Nyugatra. FRANÇOIS JULLIEN: Filozófus vagyok, Görögország felõl érkezem. Az École … Folytatás →

Mennyei mandarin

Az elõzõ számunkban közölt összeállításnak az “Ukrán narancs” címet adtuk. Maradunk a déligyümölcsök piacán, ám még keletebbre vándorolunk, messzire nézünk, de nem kecsegtetjük az olvasót, hogy mélyre is látunk. Nekünk Kína kell! Miért is? Mert hatalmas? Mert sejtelmes? Mert félelmetes? … Folytatás →

A magyar nemzet tribalizálása (2)

A tömegtársadalom tribalizálása a múlt század 60-as éveitõl kezdõdõen világszerte a fogyasztói tömegkultúra általános piaci szervezésformájává vált. A vásárlói tömeg egymással szemben ridegen közömbös vagy harciasan ellenséges fogyasztói rendekbe és törzsekbe tördelése az egyének általános fogyasztói mozgósítását szolgálta. A modern … Folytatás →

A forradalmi ünnep 1789-1799

A tulajdonságok nélküli tér Az ünnepség színhelyének keresése közben a szervezõk soha nem felejtkeznek el arról a szabályról, hogy a közös örömnek folyamatosan, fennakadás nélkül kell továbbterjednie. Az ünnepi tér a magasba emelkedõ hulláméhoz hasonló, azaz végtelen, megállíthatatlan és szelíd … Folytatás →

Vodkaháború

Annyi mindent mondtak már a lengyelek és az oroszok rokonságáról és e két nép végtelen idegenségérõl, hogy aligha tehetünk már hozzá ehhez bármilyen új gondolatot. Annyi kedves vagy rosszindulatról árulkodó ostobaság hangzott már el mindkét részrõl (bár az utóbbi volt … Folytatás →

Gogológia

avagy Magyarázom a nyikolájom – irodalomtalanítás, magánybeszéd – (második, átdolgozott, részben elégetett kiadás)* Török Endrének “A mû szerzõjét meglátni és megérteni annyi, mint meglátni és megérteni egy másik, idegen tudatot és annak világát, vagyis egy másik szubjektumot (“Du”). Magyarázat esetén csak egyetlen tudat, … Folytatás →

Bessenyei György Vég-Rendelete

Bevezetés Ezen aláb meg irt Végsõ Testamentom Utólsó Rendelés, szabad akaratom. Ágyamban feküvõ dög sullyos beteg Fris, józan Elmével irotam Ezeket. Én, Nagy Besenyõi Besenyei György, ki Bétsben a Királynõ testét hiven örzi Most tsak páhog, hinnyog, pihõz, szájján jön … Folytatás →

Resinár

“(…) Jobban tennénk, ha ragaszkodnánk, tetvesen és békésen, az állatok társaságához, ha még évezredekig mellettük kuporognánk, ha inkább az istálló szagát szívnánk, mint a laboratóriumét, ha gyógyszerek helyett betegségektõl halnánk meg, ha ürességünk körül keringenénk, és szép nyugodtan belehullanánk.” Egész … Folytatás →

Godolphin Horne

aki a kevélység bûnébe esett, és cipõpucolóként végezte Godolphin Horne, egy ifjú lord, ki borzasztóan büszke volt, akárcsak apja és a két húga, a Berkeley Square-en élt. De gõgös volt! De szörnyü büszke! Sosem köszönt elõre juszt se, csak biccentett, … Folytatás →

Piros csipke

Talán csak akkor kezdõdött minden, amikor Petyka Párizsba ment két hétre, én pedig nem tudtam mit kezdeni magammal és a magányban rám törõ érzésekkel. Állandóan azon gondolkoztam például, hogy Petyka biztos most fut össze egy régi barátnõjével még az ösztöndíjas … Folytatás →

Versek

Halpucolás A Rába jó Ad halat Reggel és este felé órákat ülni a zsinórok fölött És a Rába mindig ad halat Tehát a Rába jó A márna a kifogásakor olyan hangokat ad ki mintha sírna Mintha kisgyermek sírna fel álmában … Folytatás →

Gyõz a narancs

Ukrajna a demokrácia déligyümölcseit ízlelgeti Az ukrán történelem kevés ilyen epizódot ismer, így az ember önkéntelenül is büszke és derûlátó. Akármilyen hatalmi konstrukcióban állapodnak is meg végül az uralkodó elit tagjai, az események legfõbb nyertese az ukrán társadalom lehet. Hosszú … Folytatás →

A Donyeck-tényezõ

A közhely, miszerint Ukrajna egy “európai” (nyugati) és egy “orosz” (keleti) részbõl áll, számos regionális eltérést leplez, és leegyszerûsíti a helyi identitásokat. Bár a fõként oroszul beszélõ keleti országrész lakosságának többsége Janukovicsra szavazott, e régió maga is több, egymáshoz kevéssé … Folytatás →

Megdönthetõ-e a zsaroló állam?

I. A “narancssárga forradalom” elõtt1 2001-ben az East European Constitutional Review folyóiratban jelent meg Keith Darden amerikai politológus tanulmánya, amelyben a szerzõ – tudomásom szerint – elõször használta a “zsaroló állam” kifejezést a volt Szovjetunió területén mûködõ félautoriter, vagy más néven “hibrid” … Folytatás →

A magyar nemzet tribalizálása (1)

A törzsek színes és szagos közösségek. A törzsi világ a közvetlen érzékelésben, a testi tapasztalásban létesül, ezen áll és bukik. Szagok, ízek, tapintások világa ez. A törzs tagjai félszagokból megismerik egymást és szagáról ismerik meg az idegentõl. Megcsapja orrukat az … Folytatás →