Ezerkilencszáznegyvenhét, a bécsi reptéren kiszáll a repülőből egy idős hölgy. (Koporsója pár évvel később háromszáznegyven kilót fog nyomni.) Üdvözlik az osztrák minisztérium és Bécs város képviselői. A kamerába mosolyog. Udvariasan, kedvesen, illedelmesen. És kacéran. Stop, itt állítsuk meg a filmet, … Folytatás →
Az irodalmi és társadalmi havi lap nem véglegesen kiküldött New Jersey-i tudósítója szívén viseli a csekély területű, kilencmillió lakosú egyesült állam művészeti életét, ezért örömmel elegy izgalommal látogatott el a New Jersey-i Állami Szimfonikus Zenekar 2008/2009-es idénynyitó hangversenyére, melyre Morris … Folytatás →
Cikkem központi témája, hogy a polgárság és a nemzeti sajátosságok hogyan jelennek meg az operában, amely a 19. században a művészi önkifejezés egyik legpopulárisabb formája volt. Közelebbről azzal a kérdéssel foglalkozom, miként érhető tetten az opera nacionalizmusa és múltfelfogása egyfelől … Folytatás →
Bali János és Dolinszky Miklós beszélget a zeneoktatásról Dolinszky Miklós: Matematikusi diplomával furulya- és fuvolaművész, karmester, a világ élvonalába tartozó, rangos nemzetközi díjakkal kitüntetett A:N:S Chorus vezetője, zeneszerző, könyv- és tankönyvszerző, közreadó és Kurtág György műveinek állandó szerkesztője; mindezek alatt, felett … Folytatás →
(Egy készülő regény kezdete) Fodor Géza emlékének 1. Asztalnál, Ágyban, Bécsben „Elviselhetetlen!” – kiált Karl van Beethoven, hallgatja a felesége, Karoline, született Noske, írom én, olvassátok most Ti, dologtalan olvasók. „Elviselhetetlen” – kiáltja most ismét Karl, Beethoven unokaöccse, és rácsap … Folytatás →
Almát két harapással Reggel lett és a lányok napfoltja mellkasunkon nyikorog a tér ahogyan odébbülünk lassú vonaglással követve hogy még ránkvetüljön mindegyikünknek jut egy tenyérnyi darab a vénasszonyok napernyõt robbantanak fejük fölé összeért szemöldökük zörögve indul lefelé orrukon Dolgok mögötted … Folytatás →
Elégia Hol az izom a karjaiból, a fenevad erõ, mit nem sorvaszt se a történelem, se a halál gyávasága? Hol a daliás mellkas, az a keményen domborodó mellkas, a ruganyos rostok? Hol marad el az a késelõ dac? És a … Folytatás →
Nedžib Smailovićnak Négy napja nem ettünk. És fönn a hegyen megpillantunk egy fekete bikát: hét méter hús! Isteni szörnyeteg. Legel. Ránk se ránt, mintha nem is volna háború. A fû már megsárgult. A Minótaurosz meg békésen legel, a farkával kergeti a szúnyogokat, az utolsókat, … Folytatás →
…De õk itt vannak a közelben. Tudom, hogy nincs már sok idõm hátra, itt a halál. Nem tudom, mikor vetette ezt papírra Karim Zaimović, a valódi. Tudom, mikor értek oda. 1995. augusztus elsején három gránát érkezett. A második Karimtól … Folytatás →
1. A világ egy nagy szõttes, melyben minden véletlen. Nincsenek törvényszerûségek, nincsenek szabályok. A véletlen határozza meg valamennyiünk helyét. Fonalak és csomók vagyunk ebben a szõttesben, vonalak, amelyek egy felfoghatatlan – talán magasabb rendû – logika szerint találkoznak és elválnak, … Folytatás →
Eljön az idő, megremeg az őrző, megrogynak mind az erős férfiak, a malomkőnél megállnak a lányok, az ablaktáblák felhomálylanak, kívül egy jobb kéz bezárja az ajtót, halkabban zúg a vízen a malom, madár szólal az ágon, égi jóslat, az ének … Folytatás →
„Mi törjük el, repesztjük ketté, mi egyedűl és mi magunk azt, ami egy és oszthatatlan.”1 (Pilinszky János) „Mi egy rész vagyunk, amelynek utánoznia kell az egészet.”2 (Simone Weil) „Hát nem vesszük észre, hogy létünk kettőségben való lét?”3 (Karl Barth) Hogyan … Folytatás →
RÉMEKET LÁTOK Meghalt a cselszövő. Egy úgymond melegbárból távozva százhetvennel száguldott, vérében legalább fél liter vodkát cipelt. Szép tőle, hogy csak egy betonoszlopot gázolt el egy falu közepén. Karintia ravasz hercegét, Jörg Haidert heteken át siratta Ausztria apraja-nagyja. Egykori sajtósa, … Folytatás →
Ahogy tövérõl metszett Fenyõfában a nedvek Hidegben megdermednek, Sûrûn megikrásodnak – Csak zsibbadás motozgat. Mint árboca hajónak, A fa féloldalt dõlve – Örök zöldjének õre – Vár a sufnisarokban. Mikor bekerül onnan, Mint hogyha bomba robban, Hisz a szobamelegben Keringnek … Folytatás →
Bambi vérére mentek mind a hárman. A fiú apja intézte a papírmunkát, a vadásztársaság engedélyt adott, hogy kilõjenek pár állatot. A sötétedés már az erdõben találta õket. A fiú apja és az apa barátja hozták a puskákat, a fiúnak nem … Folytatás →
Nem tudhattam, hogy amikor a nagyapám utolsó levelezőlapja megjött, ő maga már halott volt. Olvasatlanul félretettem, ahogyan olvasatlanul tettem félre a korábbi levelezőlapokat is. A számlákkal és felszólításokkal együtt, amelyek közt szinte mindennap ott lapultak, egyre tolakodóbb kupacot képeztek az … Folytatás →
A/1 (Album) Hivatalba kerültem, úgy, ahogy rég Álmodtam, s a gyakornokot levedlem. Bátorítson elõdeim kudarca, Hizlaljon sikerük – nehéz az asztal, S van hagyománya, tartsam észben. Savanyú levegõre irgalomból Sincs szükségem, az ablakot kitárom, Kirepül vele más is – ez sajátom. … Folytatás →
Adam Przeworskival Gerardo L. Munck beszélget GERARDO L. MUNCK: Karrierje során az első fontos témája a szociáldemokrácia volt. Több cikket és két könyvet – Capitalism and Social Democracy illetve Paper Stones – publikált ebben a témában. Mi keltette fel az érdeklődését a szociáldemokrácia iránt? ADAM … Folytatás →
A korlátozott állam felé Tanulmányomban egyrészt azokkal a kritériumokkal szeretnék foglalkozni, melyek segítségével felvázolhatjuk az állami tevékenységek optimális körét, másrészt pedig az egyén és az állam viszonyával. Az állam fogalmával kezdem. A feladat nem magától értetõdõ, mivel számos olyan struktúrát … Folytatás →
Hogyan lehet megválasztani Jaruzelskit anélkül, hogy rá szavaznának? (Június 23.) Az ország el akarja kerülni a polgárháborút. Viszont nagyon nem akarnak Jaruzelskire szavazni, és fogékonyak az olyan javaslatokra, melyek arról szólnak, hogy a feladat miként oldható meg enélkül. Jaruzelski csakis … Folytatás →