XINALIQ, QUBA ÉS AZ ÖT UJJ FELFEDEZÉSE AZERBAJDZSÁNBAN Ide sem egyszerű eljutni. Az azeri vízum megszerzése és az országbeli transzport a sziklás sztyeppén, a Kaukázus legkeletibb nyúlványa felé, olajfák és olajkutak között – nem könnyű túra. Az azeri államfő szeme … Folytatás →
Ez az esszé a tolerancia eszméjét vizsgálja a magasan fejlett ipari társadalmakban.1 És arra a következtetésre jut, hogy a tolerancia megvalósítása azt követeli, hogy intoleránsak legyünk az uralkodó politikai praktikákkal, lelkületekkel és véleményekkel szemben – továbbá a toleranciát ki kell … Folytatás →
A II. világháború után A velencei kalmár nem került vissza a magyarországi színházak repertoárjára. A hiány nyilvánvalóan összefüggésben állt a magyar zsidó felekezetű lakosság 1940-es évekbeli sorsával, melynek következményeképpen, becslések szerint, „elpusztult a hazai zsidóság közel hatvan százaléka”.1 A Kádár-rendszer … Folytatás →
Mielőtt elutaztam volna Oxfordból, hogy a Nyugat-Afrikában élő tiveket újból meglátogassam, egy társaságban a beszélgetés a stratfordi színházi évadra terelődött. „Maguk, amerikaiak – mondta valaki a társaságból – sokszor nehezen tudnak mit kezdeni Shakespeare-rel. Végtére is, nagyon-nagyon angol költő volt, … Folytatás →
SHAKESPEARE: OTHELLO Velence – világváros, a Mediterraneum központja, és bár sokféle náció él a városban, az elit csak olasz lehet. Shakespeare ebbe a közegbe hozza be a kitűnő, ám mórszármazású hadvezért, Othellót. A tábornok – egyébként herceg1 – feltűnő: bőrszíne … Folytatás →
1965. JANUÁR 1. Ne várd a három bölcseket. Csillag nem süt fejed felett. De most is zúg a förgeteg, Tört ágakat csupál. Ledobod árnyék-terheid, Nyugodni térsz, gyertyád megint Elfújod, mert naptárad int: Több nap, mint gyertyaszál Mi volna ez? Bánat? … Folytatás →
DAGÁLY a víz amit tengernek hazudtál hallgatásod fémlemezén csillog a felcsapódó permet hideg verejtékében nézzük ahogy a horizont kése a Napba vág ködös vagyok mint egy kór nem tudsz rólam én is csak a levegő tükrére karcolt napok mögött látom … Folytatás →
Hideg a parketta. Követem őket, most a gyerekszoba fölött vagyok. Én vagyok a padlóra tapasztott fül. Ha túl halkan beszélnek, csak várok. Idén kaptam meg az első osztályomat. Tudom, hogy arról pletykálnak, összeszűröm a levet Ákossal, a 6.b osztályfőnökével. Az … Folytatás →
Az első látásra alapdarabnak remélt kardigán egy szezon után megnyúlik és bolyhos lesz. Mire felhajtatom a túl hosszú nadrágot, kikopik a kord. A komfortcipőnek leválik a talpa, a drága csizma zipzárja beakad. Megreped a műbőr, és az igazi hamarabb megy … Folytatás →
ARCHAIKUS NÉPI „SZMUTA” ÉS MODERN FORRADALOM (2. RÉSZ) Rituális fosztogatások:interregnum és pogrom Gernyet 1917 áprilisában – nyilvánvalóan a „nagy és vértelen” forradalom idilli képének megőrzése érdekében – csak azokról a vidéki „túlkapásokról”, „kilengésekről” beszél, mikor a fékevesztett tömeg zsebtolvajokon, rablókon, … Folytatás →
A filozófia erotikus vágy a bölcsességre, a tudásra – mondatja Platón a Lakomában Szókratészével. Kicsoda Erósz? Kik mitopoetikus szülei? Szókratész ráhagyja Diotimára a választ, a papnőre, aki őt bevezette a filozófiába: Porosz és Penia. Porosz: átmenet, nyílás, út és Penia: … Folytatás →
A görög példa A következmények kiszámíthatatlansága szorosan összefügg a cselekvés és a beszéd revelatív jellegével, amely során az egyes cselekvő anélkül fedi föl magát, hogy egyáltalán ismerné önmagát, vagy előre kiszámíthatná, kit fed föl a cselekvésével. Az ókori mondás, miszerint … Folytatás →
Nemrég hallott(am) egy konceptművészről, a nevére nem emléksz(em)ik (de innen üdvözl(öm)i!) Arról volt szó, hogy nézne ki egy keresztény temető ha Jézus az akasztófán hal meg magát a művet nem látta(m), de gondol(om)ja csupa kis akasztófa volna a temető Tegnap … Folytatás →
(A kotlás) Kot, kot, kot! A csűrben ülök és kotlok. Tegnap kezdtem el a kotlást, és már nagyon vártam, hogy jöjjek haza az óvodából, hogy folytassam. Anya tegnap kiküldött, hogy szedjem össze a tojásokat. A tyúkok a csűrbe tojnak, én … Folytatás →
Villanásnyi fény, másodpercnyi sistergés, és valaki a zárt ajtón-ablakon át is bejön. mint a gömbvillám. Előzőleg falhoz vágtam a vekkeremet. mint Luther Márton a kalamárist. Ha kinyitom a szemem (vagy azt álmodom, hogy kinyitom), a hajnali derengésben két trigonális szemüveglencsét … Folytatás →
(hajnal, hermész) Nyár van, kora nyár, nagyon korán. Rég otthon kéne lennem. Az együttállások szabott rendszere szerint emelem poharam, amíg beszél. Hiszem szavait, erős szöveg, gyenge vice. Sűrűn kortyolok, csakazértsem beszél mellé. Hazamész majd, persze, mi lesz. Ugyanaz. Kezdj ezzel … Folytatás →
„Te a forradalomról beszélj, fiacskám, a forradalomról – mondja a pópácska. – A néplázadásról!1 „Így szóltam: – Egész forradalmunk ösztönös, akár a farkas.”2 Borisz Pilnyak A Vörös Gárda fegyveresei „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” – nem az 1917-es orosz forradalom, hanem … Folytatás →
DENEVÉR Elsietett szertartás. Velem volt az ernyőm. A fekete bordák kifordítva, mint a denevér szárnya rebbent kezemre a nedves vászon. Ez most mit jelent? Fenyőfák monstranciacsúcsa közt repülnek minden este, a teraszról, mintha szemem héja is ilyen volna, rá-rácsap szemgolyómra … Folytatás →
MÓDSZERTANI REFLEXIÓK AZ INFORMÁLIS GAZDASÁGOT ÖVEZŐ FÉLELEM CSENDJÉNEK MEGTÖRÉSÉRŐL Bevezető „Képzeld, Rozit elvitték a rendőrök. Gondoltam, felhívlak, ez téged biztos érdekel” – mondta néhány hete a telefonban Ani, majd suttogóra fogva folytatta (mintha nem egyedül lett volna a házban, Láposon, … Folytatás →
A tűztorony tetejéről nézve a háztetők vöröse beleég a zöld, dombos háttérbe. A város egy csigaházában szunnyadó remeterák. Lisztnek egyszerre otthona és száműzetése is volt Európa. Zenéje, mint a héja, kering a falak közt, míg a szorgos turisták egyre-másra pipálják … Folytatás →