Óvatos emlékezés

XIII. Most már biztos, hogy van Isten, erdők lángolnak a radiátorban, óceánok apálya szomorodik a fürdőkád szélén, és belőlem is szebb ember bámulja a mázsás, a pupillákat nyomasztó, a passzív kavicsokat az öregek szemén. Amikor még csak leskelődött irántunk az … Folytatás →

Sápadt arccal

Seamus Heaney-nek Ahonnan már semmi nincs vagy ahonnan a természet kezdődik, a falu szélén, a temetőben álltunk, koratavaszi kontúrok között éppen mint négy éve, tehetetlenül, tanúi legfeljebb, de semmiképp nem megállítói vak gyűlöletnek, kéjes rosszindulatnak – Nem jajgatás és sírás, … Folytatás →

Álom, álom, édes álom…

Husserlt magyaráztam a hallgatóknak. Minthogy szemináriumot tartok, nem előadást, próbáltam nekik Husserl-szövegeket olvasni és értelmezni. Nem tűnt úgy, mintha a megvilágosodás pillanatát látták volna elérkezni. Néztek rám közönyös képpel, és egy pillanatig sem próbálták titkolni, hogy őket ez bizony nem … Folytatás →

A némaságról

A Csorbák emlékére 1   Áll a pali az út szélén, hideg van, zuhog az eső, ázik és fázik, fölteszi a kezét. Megáll neki egy autó, a sofőr letekeri az ablakot. Elvinne? Persze, nagyon szívesen, csak volna egy kis gond. … Folytatás →

Akkor is cigány vagyok

2000-beszélgetés Setét Jenővel   2000: Mesélted, hogy egy gyerektáborban ismerkedtél meg Horváth Aladárral. 1 SETÉT JENŐ: Tizennégy éves voltam, Aladár Sárospatakon járt főiskolára, ismerte a legtöbb helyi roma családot, így az én szüleimet is, és gyakran vendégeskedett nálunk. Egyszer fölajánlotta, hogy elvisz egy … Folytatás →

Egry Gábor – Kis történetek Nagy-Romániából (részletek)

Révész Ernő marosvásárhelyi könyvkereskedő áldozatos üzletemberként mindent megtett, hogy ügyfelei hozzájussanak a legújabb magyar irodalomhoz, csakúgy, mint a szakkönyvekhez. Az állambiztonság már 1923-ban „leleplezte”, ekkor derült ki, hogy a cenzúra és a vámosok éberségét elképesztően ravaszul kijátssza: ha nem kap meg egy könyvet nagyváradi üzlettársától, megrendeli Pestről, ahonnan … Folytatás →

Kategória: Archívum  |  Rovat:  |  Típus:

Mediátor-szerepben

I. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter Bibó István egyetemi tanárt 1946. augusztus 23-án kinevezte a Teleki Pál Tudományos Intézet miniszteri biztosának. Azzal a feladattal, hogy az intézet elnöke, Dabasi-Schweng Loránd ellen felmerült vádakat vizsgálja ki, arról tegyen jelentést és … Folytatás →

Az Európai Unió a megalázott impériumok klubja

PETER SLOTERDIJKKAL KAROLINA WIGURA BESZÉLGET KAROLINA WIGURA: Kiről állíthatjuk, hogy jó európai? 1 PETER SLOTERDIJK: Azt tudom önnek mondani, ki nem volt jó európai. Mint nyilván ön is tudja, 1683-ban, Bécs török ostrománál a lengyel lovasság mért döntő csapást a szultán seregére. … Folytatás →

Serge Pey – Versek

VERS EGY KISGYEREKNEK A REMÉNY TÁRGYÁBAN Gramsci módszerével a kérdést a következőképpen vázolhatnánk: 1 Bármely makk hiheti hogy tölgy lesz belőle Ha a makkok gyártanának ideológiát maguknak az bizonyosan úgy szólna hogy ők tölgyfával viselősek Ám a valóságban 1000 makk … Folytatás →

Állattan

A tojás 1 Nincs két egyforma tojás. Van, amelyik fehér, van, amelyik kékes, némelyik pettyes, de mindegyikben egyformán sötét van, olyan sötét, hogy szinte vágni lehet, és aki bent van, az égvilágon semmit nem lát. Nem tud olvasni, pasziánszozni sem … Folytatás →

Akvárium

/Részletek/ Esküvő Edu nem tudta, hogy kéne helyesen viselkednie, mert a néni annyiszor kötötte a lelkére a megelőző napokban, hogy ne zabáljon fel mindent a kitett tálakról, hogy mire eljött a vendégség ideje, teljesen meg volt szeppenve. A kölcsön-nyakláncot csavargatta … Folytatás →

A Lohengrin és a derék alattvaló

Életük játékos szeszélye egy este elvitte őket a Lohengrin előadására. A két mama kénytelen-kelletlen otthon maradt; a jegyesek ragaszkodtak hozzá, hogy dacolnak az illemszabályokkal, és kettesben nézik végig az operát egy proszcénium páholy mélyén. A fal mellett a széles dívány … Folytatás →

A szelektív emlékezetről és a „vegyes etnikumú” régiókról

TOMAS KAVALIAUSKAS: Beszélgetésünk fő témája Közép- és Kelet-Európa. Kelet-Európán Európának az Európai Unióhoz nem csatlakozott keleti övezetét, míg Közép-Európán Milan Kundera északon a balti államokkal, illetve délen Horvátországgal és Szlovéniával kibővített Közép-Európa-fogalmát értjük. 1 Kezdjük azzal a kérdéssel, hogy ebben a térségben … Folytatás →

Tatár Sándor – Versek

A FÁTYLAT MÉG! DE LEGALÁBB A KÉMLELÉST… Lejáróban, úgy érzem, (szűken mért?) tartózkodási engedélyem – búcsúznak tőlem könyvek, utcák, fák, madarak. Még olyan hangot is hallok az éjben: »Mehettél volna hamarabb.« Ám úgy látszik, makacs vagyok. És/Vagy az ismeretlentől, hiába, … Folytatás →

BEHUNYT SZEMMEL

Tarkovszkivágások [ÚTON. 1980] terasz Út ez is, mint minden. Bármilyen közhelyesen is hangzik. Az otthon pillanatai most egy római teraszt jelentenek. Egy fehér, összecsukható kerti széket. Vastag levelű növények és kékes- szürke, szmogos ég alatt. Mindig is értettél hozzá, kiválasztani … Folytatás →

Tisztulások

Csípőficam Rövid tőmondatokban adja tudtomra, hogy elhagyták és megőrült, csípőficama akkor keletkezett, mikor egykori barátom, egyben a kedvese lelépett egy másik nővel, tehát mikor közölte vele, hogy vége, akkor lépett fel nála a csípőficam, őrülete jeleként, és azért jött most … Folytatás →

A háborúzás és az államépítés mint szervezett bűnözés

Ha a védelmi zsarolás nem más, mint a szervezett bűnözés legkifinomultabb formája, akkor a háború kockáztatása és az államépítés – amely lényegében védelmi zsarolás, megtámogatva a legitimitás előnyével – a szervezett bűnözés legjobb példái lehetnek. Anélkül, hogy minden tábornokot és … Folytatás →

Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek 1989 után

Ez a tanulmány fogalmak és viszonyok tisztázására törekszik olyan helyzetben, amikor Magyarországon a határon túl élő magyarok problémakörére a szimbolikus beszéd, a retorikai megfelelésigény telepszik rá. Ilyen helyzetben a közbeszéd mindent a szimbolikus értéke szerint kezel és nem a dolgot … Folytatás →

A szerelem országa

PETŐFI SÁNDOR SZERELMI KÖLTÉSZETÉRŐL Különös paradoxonba ütközünk, ha tüzetesen kívánjuk megvizsgálni a kérdést: milyen is lehetett (volna) Petőfi számára a szerelem országa – vagyis a szerelemnek az a virtuális birodalma, melyről annyit és annyifélét írt, a versekből kibontakozó szerelem-fogalom ugyanis olyannyira csillámló, … Folytatás →