SZENDREY JÚLIA IRODALMI PÁLYÁJÁNAK PROBLÉMAKÖREI “Egy müvet nyujtok át ezennel szép nagysádtok kezeibe… egy tündérszép virágot, melly ihletett hölgy lelkében a költészet napvilágánál született, szenvedések könyharmatával öntöztetett s a boldog szerelem által leszakíttatott: hogy koszorúként ragyogjon a legboldogabb s boldogságra … Folytatás
Archívum
Szendrey Júlia – Versek
A verseket közli Gyimesi Emese “Úgy jártok, mint a pillangó, mely a tűzbe száll” Szendrey Júlia irodalmi pályájának problémakörei című tanulmánya mellékleteként. MIÉRT VAN ÍGY? Forró lánggal égni, Aztán elhamvadni Boldog szerelemtől!… Mért nem ez a sorsom? – Mért kell jéggé fagynom … Folytatás →
Jónás Tamás – Versek
A GONOSZSÁG ÉNEKE Eljutottam az Istenig. Más, amilyennek hirdetik. Üres az arca, nincs is épp. Sorstalan, mondhatni, némiképp. Tévét néz, Hold a kapcsoló. Nem emberek közé való. Csodát hagy néha dolgokon. Idegen, pedig vélt rokon. Félmeztelen, a melle tyúk. Halott … Folytatás →
MOSZKVA ÉS A MOSZKVAIAK
Előhang 1 El kell ismernünk, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet már kellő mélységben és adekvát módon kiaknázta a maga számára a 19. század poétikai normáit és történetfilozófiai fogalmait követve. Jelen könyv az első kísérlet arra, hogy létrehozzuk azokat … Folytatás →
Felesleges adalékok Lizaveta Ivanovna ikonográfiájához
Férfi és nő közötti barátság – a barátság szociológiailag kódolt determinációja folytán – természete szerint vagy pre-erotikus kaland vagy transzerotikus, azaz erotikán túli meghittség. A barátság idillikus, magasztos, de legfőképpen vágyott álom egy olyan kapcsolatról, amely mentes az erotikusan terhelt … Folytatás →
Marós Vásárhely
Marós Vásárhely drága föld! Úrhatnámság, gőg, sárga dölyf, Irigység, pletykaságok éhe – Mért vártál volna másegyébre?1 Czívis-paraszti grófnegély, Jókedvvel álczás roszszkedély, Rátarti papság, sok hazugság – Gyors görbeségek, lomha utczák. Részeg torokba gyűrt danák Fújják középszer üdvtanát… Álszent hiteknek koslatása … Folytatás →
Öngyarmatosítás, avagy a birodalmi kirakós játék lehetőségei a 21. században
Az orosz birodalommal foglalkozó történészek kétféle történettel szoktak előhozakodni. Az egyik egy hatalmas országról szól, amelyik bár hátránnyal indult, sikerrel vette fel a versenyt a többi európai nagyhatalommal, amelyik ragyogó irodalom szülőhazája és soha nem látott társadalmi kísérlet színtere. A … Folytatás →
Nemsztrájk az SZTE-n
Szabad Egyetem a szénszünetben – tandíj és (ön)-költségtérítés nélkül. 1 A szénszünetben Szabad Egyetemet tartanak a Szent Györgyi Albert Agorában, ahol a szervezők és előadók a nemsztrájk módszerével kívánnak tiltakozni a felsőoktatásban kialakult helyzet ellen. A január 4-i nyitott rendezvényre … Folytatás →
Sokan vagyunk, nem tehetik velünk azt, amit akarnak
2000-BESZÉLGETÉS NÉGY GIMNAZISTÁVAL, A DEF TAGJAIVAL KÁROLYI LORÁND: Végzős szegedi középiskolás vagyok, a Radnóti Gimnázium tanulója, speciális matematika tagozaton. Ez hatosztályos képzés. A Diákellenállás a Felsőoktatásért mozgalom egyik alapító tagja vagyok, és lelkes tüntető – forradalmár, ha szabad ezt a … Folytatás →
Nemzeti és más identitásdalok
KERESÉS ÉS CSERE. VÁLTOZATOK ÉS TÉMA ROMÁN VAGYOK Magyar vagyok Pósa Lajos Román vagyok, román; románnak születtem, Román nótát dalolt a dajka felettem, Románul tanított imádkozni anyám És szeretni téged, … Folytatás →
A rébusz
EGY NÁLUNK EDDIG NEM IGAZÁN KUTATOTT „KÉP ÉS SZÖVEG” MŰFAJ hogy a bíró uram bemeszelteti a sárga-fekete oszlopot melyen ott áll a táblácska a maga primitív rébuszával: Sulyom Helység -zás tilos Mikszáth Kálmán: A vén gazember – 1904, Vesd össze: René Magritte: Ceci n’est … Folytatás →
Hazugságaim
Csak ha egyedül lehetek őrszem! Itt várj!, nyomtam le húgomat a templom lépcsőjére. Még kicsi, hazudni se tud!, érveltem. Bent Karesz a szenteltvíztartó előtt négykézlábra ereszkedett, Peti a hátára lépett, és hamarosan hallottam a csurgást. Szerettem kislányként a fiúkkal játszani. Másnap Kati már majdnem … Folytatás →
Donaldas Kajokas – Versek
utolsó szerelmes dal most merre visz a csónak? – mindjárt oda jutsz, hol fény, üde zöld, éneklő gyermekek fogadnak, áhítat, együttérzés… – Kháron, hazudsz! ladikod lyukas, kiperegnek a hamvak fénykép emlékül a révész, valami helybeli, félig már apó mellette turistacsoport, … Folytatás →
A VÉGTELEN ÉS A SOK
Wisława Szymborska emlékének Nincs létezés, csak létesülés: minden mindig – a szakadatlanul mozgó világegyetemnek egyszer sem ugyanazon a pontján – csak újra létrejön. Idő sincs, csak a dolgok létesülései keltik melléktermékként ezt a képzetet (nem a nyár érleli a gyümölcsöt, … Folytatás →
Eddie
Edward Hopper Compartment C, Car 293 című képéhez Will Corrigan az utolsók között jött meg a háborúból, jóval apám után. Én magam nem emlékezhetek erre: túl kicsi voltam akkor, éppen Will lányával egyidős. Will Corrigan sohasem láthatta a lányát – messze Európában … Folytatás →
Krusovszky Dénes – Rückbau / Elégiazaj
RÜCKBAU A városszéli kolostor egykori gyümölcsöskertjéből, ami ma közparkként üzemel, reggel nyolc és este kilenc közötti nyitva tartással, valaha az egész, lankásan elterülő völgyet és a szemközti domboldalt is jól be lehetett látni, az öreg, göcsörtös, és valószínűleg meddő almafák … Folytatás →
A kertészek világa
Eljutottak arra a pontra – nyolc éves volt a kapcsolatuk –, amikor már hasznos ajándékokat adtak egymásnak, olyasmit, ami inkább az összetartozásukat hangsúlyozta, és nem az érzéseiket fejezte ki. Miután kicsomagolták a vállfasorozatot, a befőttesüvegeket, az olajbogyómagozót vagy az elektromos … Folytatás →
Tandori Dezső – Versek
A „WEÖRES-100” FELÉ (De valójában százfelé) Csak egzisztencialitást! És nem, hogy semmi mást. A más már mindig máshoz van, s a nem-máshoz már máshogy van. Nem, hogy mondani akarjak, csak hogy akarni, semmi mást. Magamtól semmit ne halljak! Lélek, szagolni … Folytatás →
A páneurópai mozgalom
Briand a locarnói egyezmény aláírása után Londonban: „Öreg ember vagyok, de azt hiszem, én még láthatom az Európai Egyesült Államokat…” 1 A párizsi békeszerződések a világháborúban vívódó Európa számára nem teremtették meg a nyugalmat. Hovatovább tíz esztendeje lesz, hogy megtörtént kontinensünk … Folytatás →
Az államok kockázatmentességéről és finanszírozhatóságáról
MEGJEGYZÉSEK SOROS GYÖRGY BÉCSI ELŐADÁSÁHOZ Soros György előadásának középpontjában a német dilemma áll. Szerinte Németországnak két választása van: vagy kilép az Európai Unióból és akkor a magukra maradottak a leértékelődő eurójukon keresztül fokozatosan helyreállítják versenyképességüket és lassan kinövik adósságukat, vagy … Folytatás →
