“Ugy jártok, mint a pillangó, mely a tűzbe száll”

SZENDREY JÚLIA IRODALMI PÁLYÁJÁNAK PROBLÉMAKÖREI “Egy müvet nyujtok át ezennel szép nagysádtok kezeibe… egy tündérszép virágot, melly ihletett hölgy lelkében a költészet napvilágánál született, szenvedések könyharmatával öntöztetett s a boldog szerelem által leszakíttatott: hogy koszorúként ragyogjon a legboldogabb s boldogságra … Folytatás →

Szendrey Júlia – Versek

A verseket közli Gyimesi Emese “Úgy jártok, mint a pillangó, mely a tűzbe száll” Szendrey Júlia irodalmi pályájának problémakörei című tanulmánya mellékleteként. MIÉRT VAN ÍGY? Forró lánggal égni, Aztán elhamvadni Boldog szerelemtől!… Mért nem ez a sorsom? – Mért kell jéggé fagynom … Folytatás →

Jónás Tamás – Versek

A GONOSZSÁG ÉNEKE Eljutottam az Istenig. Más, amilyennek hirdetik. Üres az arca, nincs is épp. Sorstalan, mondhatni, némiképp. Tévét néz, Hold a kapcsoló. Nem emberek közé való. Csodát hagy néha dolgokon. Idegen, pedig vélt rokon. Félmeztelen, a melle tyúk. Halott … Folytatás →

MOSZKVA ÉS A MOSZKVAIAK

Előhang 1 El kell ismernünk, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet már kellő mélységben és adekvát módon kiaknázta a maga számára a 19. század poétikai normáit és történetfilozófiai fogalmait követve. Jelen könyv az első kísérlet arra, hogy létrehozzuk azokat … Folytatás →

Felesleges adalékok Lizaveta Ivanovna ikonográfiájához

Férfi és nő közötti barátság – a barátság szociológiailag kódolt determinációja folytán – természete szerint vagy pre-erotikus kaland vagy transzerotikus, azaz erotikán túli meghittség. A barátság idillikus, magasztos, de legfőképpen vágyott álom egy olyan kapcsolatról, amely mentes az erotikusan terhelt … Folytatás →

Marós Vásárhely

Marós Vásárhely drága föld! Úrhatnámság, gőg, sárga dölyf, Irigység, pletykaságok éhe – Mért vártál volna másegyébre?1 Czívis-paraszti grófnegély, Jókedvvel álczás roszszkedély, Rátarti papság, sok hazugság – Gyors görbeségek, lomha utczák. Részeg torokba gyűrt danák Fújják középszer üdvtanát… Álszent hiteknek koslatása … Folytatás →

Öngyarmatosítás, avagy a birodalmi kirakós játék lehetőségei a 21. században

Az orosz birodalommal foglalkozó történészek kétféle történettel szoktak előhozakodni. Az egyik egy hatalmas országról szól, amelyik bár hátránnyal indult, sikerrel vette fel a versenyt a többi európai nagyhatalommal, amelyik ragyogó irodalom szülőhazája és soha nem látott társadalmi kísérlet színtere. A … Folytatás →

Nemsztrájk az SZTE-n

Szabad Egyetem a szénszünetben – tandíj és (ön)-költségtérítés nélkül. 1 A szénszünetben Szabad Egyetemet tartanak a Szent Györgyi Albert Agorában, ahol a szervezők és előadók a nemsztrájk módszerével kívánnak tiltakozni a felsőoktatásban kialakult helyzet ellen. A január 4-i nyitott rendezvényre … Folytatás →

Sokan vagyunk, nem tehetik velünk azt, amit akarnak

2000-BESZÉLGETÉS NÉGY GIMNAZISTÁVAL, A DEF TAGJAIVAL KÁROLYI LORÁND: Végzős szegedi középiskolás vagyok, a Radnóti Gimnázium tanulója, speciális matematika tagozaton. Ez hatosztályos képzés. A Diákellenállás a Felsőoktatásért mozgalom egyik alapító tagja vagyok, és lelkes tüntető – forradalmár, ha szabad ezt a … Folytatás →

A rébusz

EGY NÁLUNK EDDIG NEM IGAZÁN KUTATOTT „KÉP ÉS SZÖVEG” MŰFAJ hogy a bíró uram bemeszelteti a sárga-fekete oszlopot melyen ott áll a táblácska a maga primitív rébuszával: Sulyom Helység -zás tilos Mikszáth Kálmán: A vén gazember – 1904, Vesd össze: René Magritte: Ceci n’est … Folytatás →

Hazugságaim

Csak ha egyedül lehetek őrszem! Itt várj!, nyomtam le húgomat a templom lépcsőjére. Még kicsi, hazudni se tud!, érveltem. Bent Karesz a szenteltvíztartó előtt négykézlábra ereszkedett, Peti a hátára lépett, és hamarosan hallottam a csurgást. Szerettem kislányként a fiúkkal játszani. Másnap Kati már majdnem … Folytatás →

Donaldas Kajokas – Versek

utolsó szerelmes dal most merre visz a csónak? – mindjárt oda jutsz, hol fény, üde zöld, éneklő gyermekek fogadnak, áhítat, együttérzés… – Kháron, hazudsz! ladikod lyukas, kiperegnek a hamvak fénykép emlékül a révész, valami helybeli, félig már apó mellette turistacsoport, … Folytatás →

A VÉGTELEN ÉS A SOK

Wisława Szymborska emlékének Nincs létezés, csak létesülés: minden mindig – a szakadatlanul mozgó világegyetemnek egyszer sem ugyanazon a pontján – csak újra létrejön. Idő sincs, csak a dolgok létesülései keltik melléktermékként ezt a képzetet (nem a nyár érleli a gyümölcsöt, … Folytatás →

Eddie

Edward Hopper Compartment C, Car 293 című képéhez Will Corrigan az utolsók között jött meg a háborúból, jóval apám után. Én magam nem emlékezhetek erre: túl kicsi voltam akkor, éppen Will lányával egyidős. Will Corrigan sohasem láthatta a lányát – messze Európában … Folytatás →

Krusovszky Dénes – Rückbau / Elégiazaj

RÜCKBAU A városszéli kolostor egykori gyümölcsöskertjéből, ami ma közparkként üzemel, reggel nyolc és este kilenc közötti nyitva tartással, valaha az egész, lankásan elterülő völgyet és a szemközti domboldalt is jól be lehetett látni, az öreg, göcsörtös, és valószínűleg meddő almafák … Folytatás →

A kertészek világa

Eljutottak arra a pontra – nyolc éves volt a kapcsolatuk –, amikor már hasznos ajándékokat adtak egymásnak, olyasmit, ami inkább az összetartozásukat hangsúlyozta, és nem az érzéseiket fejezte ki. Miután kicsomagolták a vállfasorozatot, a befőttesüvegeket, az olajbogyómagozót vagy az elektromos … Folytatás →

Tandori Dezső – Versek

A „WEÖRES-100” FELÉ (De valójában százfelé) Csak egzisztencialitást! És nem, hogy semmi mást. A más már mindig máshoz van, s a nem-máshoz már máshogy van. Nem, hogy mondani akarjak, csak hogy akarni, semmi mást. Magamtól semmit ne halljak! Lélek, szagolni … Folytatás →

A páneurópai mozgalom

Briand a locarnói egyezmény aláírása után Londonban: „Öreg ember vagyok, de azt hiszem, én még láthatom az Európai Egyesült Államokat…”  1 A párizsi békeszerződések a világháborúban vívódó Európa számára nem teremtették meg a nyugalmat. Hovatovább tíz esztendeje lesz, hogy megtörtént kontinensünk … Folytatás →

Az államok kockázatmentességéről és finanszírozhatóságáról

MEGJEGYZÉSEK SOROS GYÖRGY BÉCSI ELŐADÁSÁHOZ Soros György előadásának középpontjában a német dilemma áll. Szerinte Németországnak két választása van: vagy kilép az Európai Unióból és akkor a magukra maradottak a leértékelődő eurójukon keresztül fokozatosan helyreállítják versenyképességüket és lassan kinövik adósságukat, vagy … Folytatás →