EGY VONALBAN LILLÁVAL

Amikor vidékiesen tájszólást mímelve bolondozik
amikor morcos és pattogtatja a hangját
vagy csak sejtelmesen hallgat és hallom
ahogy Újpesten ugatnak a kutyák
anyu kávét fõz közben bömböl a rádió
és valahol egy repülõn miniszterek sugdolóznak
amikor felkacag de hallom máson nevet
vagy a készülék gombjait pittyegteti
amikor úgy beszél, hogy mellette a víz is csobog
és szinte érzem, ahogy apró szappanos hullámok
nyaldossák melleit
amikor fontoskodva elõad vagy hangjába félelem
vegyül egy szigorlattól vagy egy csápjaival kalimpáló
bogárkától
amikor megbeszéljük hogy másnap mindig másnap
de találkozunk beülünk majd egy csendes-
nek alig mondható kínai étkezdébe
ahol már látom traccsolás közben kecsesen elhajt
egy legyet
amikor azt mondja hiányzom neki
és helyettem mert velem ilyet sose tenne
az asztalon gubbasztó plüssállatkát simogatja meg
én meg se tudok szólalni
így hallhatja õ is
ahogy a Gellérthegyen
vonyítanak a kutyák.

ENNEM

Mint a füst
száll el a gondolat
a szerelem kék-piros
sós-halas zamata
s te elmész marad utánad
a rossz érzés
egy rög a vérben
egy kimoshatatlan kis
hulladék-arany
egy gombóc a torokban
mintha karmolnál odabenn
Jónás karcsú bolondos Jónás
lányjelmezbe rejtett
furcsa hírmondóm
elmész elrejtõzöl
ócska kartondobozokba
menekülsz elõlem
húszfelé szeled magad
hogy könnyebb legyél
hogy elrejtõzhess
hogy olyan legyél mint
a szabvány
de gyere inkább vissza
legyél az ennedik
mennyiségben
de minõségben is
egyaránt végtelen
vagy legyél inkább
egy csengettyû
a fánál
vagy
egy falat s
ha akarom
adj
ennem