Öv alatt

Ó, Erósz, Te fontos, nagy jelentõségû istenség! Már a régi görögöknél találjuk Erószt (kép: Botticelli: Vénusz születése). A 2000 sem tarthatja távol magát az érzéki szerelem istenétõl, s ha valaki a lapot vagy repertóriumát böngészve kevesellné a téma jelenlétét, azt megnyugtathatjuk: benyomásának oka nem a szerkesztõk ilyen irányú érdeklõdésének hiánya, sokkal inkább fegyelmezett önmérsékletük. Nem állíthatjuk õket párhuzamba a boiótiai Hésziodosszal, akirõl épp kenyeres pajtása, Robert Graves mondja, hogy számára az érzéki szerelem csupán elvont fogalom volt. A 2000 szerkesztõinek természete komoly, mégis bízvást állíthatjuk, hogy Erósszal a gyakorlatban, az élet harcmezején megvívott csatákban kötöttek közelebbi ismeretséget.

Ami ebbõl a négy fal között zajlik, abba nem nyújthatunk bepillantást, ezt jog és illem egyaránt tiltja. A nyílt utca során azonban úgyszólván kitüntetett figyelemben részesíti õket Erósz. A nyári napforduló táján az egyik szerkesztõ – lelkes, bár nem túl tehetséges, örökös nyelvtanuló – angol, skót, ír fiatalemberek csoportjával elegyedett szóba a magyar fõváros Kiskörútján, nyelvgyakorlás céljából. Eleinte nemigen különbözött a társalgás attól a levelezéstõl, melyet a Mai Bulgária címû periodika buzdítására folytatott sohasem látott plovdivi úttörõtársával a hatvanas években. A személyes kapcsolatfelvétel szédületében azután megkérdezte az iddogáló briteket, mit jelentsen fehér egyenpólójukon az egyenfelirat, melynek szavait külön-külön jól ismerte, kombinált használatukkal azonban még sohasem találkozott. Idióma lesz ez, tippelte, amikor ki is mondta: “What is actually a beef curtain?” Ekkor az egyik angol (vagy ír vagy skót) legény fölpattant a kiskörúti vendéglátóipari terasz székére – este nyolcra járt –, és már tolta is lefelé rövid nadrágját, térdig. Jobb kezét az alsónadrágjába dugva szerelvényt igazított: hátracsapta szerszámát szorosra zárt combjai közé, s ezen elõkészítés után alsónadrágját is letolta térdig. “Now this is a beef curtain!” – kurjantotta, majd komótoson felöltözött. A szerkesztõ elámult a nõi nemiség szimbólumának férfiúi megjelenítésén. Még emésztette az élményt, még a dick dock meg a sperm harbour idiómákkal vetette egybe az új tananyagot, amikor a brit fiú felajánlást tett: “Do you want me to show it again?” A szerkesztõ nem akart mohónak látszani, és lemondott az ismétlésrõl.

Legyen ennyi elég annak illusztrálására, hogy lapunk és Erósz viszonya korrekt kölcsönösségen alapul. De ékesebben szól errõl az itt következõ gyûjtemény, amely az érzéki szerelem elméletérõl és gyakorlatáról ad kereszt- (hossz-?) metszeti képet. A hírneves amerikai tudományos elõadás (A heteroszexualitás, és mi okozza?) szövegét végül is nem sikerült megszereznünk, de az érdeklõdõ (reményeink szerint kivétel nélkül minden olvasó) gyönyörködhet a változatosságban: több kontinens tapasztalatait gereblyéztük össze, s azárt vagy használ? kérdéskörét vagy a csoportos, illetve egyéni cselekvés problémáját sem kerüljük meg. Vegyük észre például, hogy Andrej Platonov nem kevesebbre, mint az õsi magyar szitok (“Basszon egyedül!”) parafrázisára vállalkozik, mintegy új értelmet adva a tömör mondatnak. Ne tovább: idegen volna témánktól, ha afféle tartalmi vázlattal bocsátanánk útjára az írásokat – tessék nekiesni, a részleteket addig borítsa jótékony merkin (ang.; fanszõrzetet pótló vagy elfedõ paróka, elsõsorban nõi viselet; a nagy Országh nem hozza).

Barabás András

Kategória: Archívum  |  Rovat: ÖV ALATT  |  Típus: - 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.