Higgyetek a szemeteknek!

Jacek Żakowskival beszélget Adam Michnik

JACEK ŻAKOWSKI:Eltelt húsz év… Mit érzel, amikor erre gondolsz?

ADAM MICHNIK: Büszke vagyok gigantikus sikerünkre. Húsz évvel ezelőtt meg sem fordult a fejemben, hogy ez az egész folyamat ilyen harmonikusan, tisztán és nyugodtan mehet végbe.

JŻ: Érdekes, hogy ezt olyan ember mondja, akire állandóan vödörszám öntik a moslékot.

AM: Szerinted arra kellene panaszkodnom, hogy sérelem ért, alábecsülnek, gyanúsítgatnak? Őszintén szólva rosszabbra számítottam.

JŻ: :Mert a forradalom törvényszerűen fölfalja a gyermekeit, és azt hitted, kegyetlenebbül fal föl?

AM: Mindenekelőtt az járt a fejemben, mi történt a II. Köztársaságban. Mély tisztelettel tekintek rá, mert máig is építhetünk az eredményeire. A lengyelek ebben a korszakban váltak modern nemzetté. De mi, dacolva a szocialista propagandával, idealizált képet alakítottunk ki róla. Gondolj csak bele, mi is történt valójában. Amikor háborúban álltunk a bolsevikokkal, követelték az államfő lemondását. Azzal vádolták, hogy titkos telefonkapcsolatban áll Moszkvával…

JŻ: Piłsudski összeomlott, és a visztulai csata előtt a feleségéhez utazott.

Polityka, 2008. december 15.