Hazugságaim

Csak ha egyedül lehetek őrszem! Itt várj!, nyomtam le húgomat a templom lépcsőjére. Még kicsi, hazudni se tud!, érveltem. Bent Karesz a szenteltvíztartó előtt négykézlábra ereszkedett, Peti a hátára lépett, és hamarosan hallottam a csurgást. Szerettem kislányként a fiúkkal játszani.

Másnap Kati már majdnem pityergett, amikor elfogyott a padlásajtó kutyának kivágott körén besugárzó fény, és a cserepek résein át beszűrődő napsugár még nem készítette el felfelé a fényjárdát. Mit akarsz mutatni? Hogy itt lakik a Mumus. Az meg mi?, törölgette szemeit, amikor felért. Hosszú ősz hajú öregember, és gyerekeket eszik!, bizonyításként a gerendáról lecsüngő kolbászokra, sonkákra mutattam. Megfogta nedves kezem.

Kukoricára fogsz térdelni, ha…, fortyogott a konyhagőzben anya, de mindig csak ígérgette, ahogy én is húgomnak a pofont. Egy legyintést kaptam a fenekemre, ő egy stolverket. Szerencsém volt, ráragadt a fogára. Az ugyan le nem jön, ki kell húzni a fogad, mondtam neki az udvaron. Alig tudta szétnyitni a fogsorát. A nyúlós karamell-hálót én piszkáltam szét, aztán leszopogattam az ujjaim.

Ötödik születésnapjára nagymamáék mesekönyvet hoztak neki. Kikaptam a kezéből: Gyere, majd én felolvasom! (Kívülről tudtam a legtöbbet.) Ült a család az asztal körül, és mindenki mosolygott rám. Apa szája cserepes, anya arcán gödröcskék. Bátyánk inkább vigyorgott, nagymama szalvétával törölgette a szemét, nagypapa pedig megszívta az orrát. Végül nem meséltem Katinak, mert a képek nézegetése közben összevesztünk, bár én nem hittem a királyfikban.

Következő évben szeptember 1-én, anya a gondjaimra bízta Katit. Te már nagylány vagy, és… Délután a kórházba kellett érte menni. Csuklótörés. Karesz buktatta fel, pedig szeret, védekeztem este a vacsoránál. Lefekvés előtt, amikor mostam Kati kezét, kijelentettem: Olyan lányba egy fiú se lesz szerelmes, Peti se, aki szopja az ujját!, de a pezsgőport, amit a sarki kisboltban vettem, odaadtam neki. Karesznak másnap szünetben. Büszkén mutogatta sárga nyelvét a tornaterem mögött a fiúknak, és a cigirágót (90 fillér volt egy darab) a lányok is kipróbálhatták délután a parkban.

A téli szünetben egy délelőtt kitaláltam, hogy játsszunk futóversenyt. Kati beleegyezett. Kinyitottam a szobánk és a nappali közötti ajtót, majd az ablakunktól az étkezőasztalig krétával kijelöltem a pályát. Én indultam elsőnek. Anya fehér körömcipője csapkodta a talpam, de azért hamar beértem a célba, és mosolyogva néztem, ahogy húgom igyekszik felém. A fekete tűsarkú hangosan klaffogott.

Amikor visszajöttek anyával a kórházból (Kati mindkét keze gipszben, és úgy járt, mint egy mozdony), említette meg anya először a javítóintézetet. Apa akkor már beteg volt.

Tavasszal a felvonuláson Kati fején kis kalap (anya rám nem kapott!?), kezében rózsaszín léggömb, rajta Éljen Május 1. Én meg az induló ritmusára lengettem a piros fehér zöld zászlót és énekeltem: Sej, a mi lobogónkat fényes szellöők fuúják. Sej, az van arra írva, éljen a szabaccság. Apa a kezünket fogta. A tribün előtt egy idő után rászóltam: Ne szorítsd annyira a kezem!Fáj! Hazudnak ezek mind!, dünnyögte, és elengedte a kezem. Kati rám nézett barna lombú zöld szemével, de elfordultam. A virsli lóhúsból van, a mustár kőolajból, akár a harisnyák. A Népparkban a majálison lehet, hogy húgom már nem hitt nekem? Rohangált, mint a szopós malac a különböző hinták, forgók között.

Vak Pali, vak Pali mindent lát, kutya valagát, dúdoltam hazafelé. Kati fején már nem volt kalap. Biztos elhagyta valahol,válaszoltam otthon anyának. Talán a hajóhintán leesett a pad alá. Puha az orrod, kisszívem, hagyott ott apa. Mindig így hívott.

Szöveti sejtelhalás!, ismételtem meg Katinak abban az évben október végén, a temetés napján délután, amikor megkérdezte, hogy mit felelt anya. Te tudod, mi lesz ezután?, folytatta, és egy fehér nyálbuborék pukkant ki a szája sarkán. Minden rendben lesz, kisszívem, öleltem át. Nem akartam többé hazudni, de másnap hajnalban a fürdőszobába mentem, és anya átkiáltott: Minden rendben van?

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: - 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.