„Puskin1 a mi mindenünk: Puskin képviseli mindazt, ami a mi lelkünk, lényegünk… (Apollon Grigorjev, 1859)2; „Puskin rendkívüli jelenség, és talán az orosz szellem egyedüli megnyilvánulása – mondta Gogol. A magam részéről még azt tenném hozzá: és egyben profetikus megnyilvánulása is” … Folytatás →
PÁGER ANTAL VISSZATÉRÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI1 Az ötvenes évek elején művészi berkekben elterjedt a hír, hogy Páger Antal haza akar jönni: „A színházi világban nagy feltűnést keltett Páger Antal levele, amit Perényi Lászlóhoz intézett.”2 A Szegedi fedőnevű ügynök 1953 októberében úgy értesült, … Folytatás →
Buenos Aires, 1955.12.28. – 1956.01.03.1 Kedves Elemér! Tudom, hogy mennyire várod már a három leveledre a választ. Hidd el, legnagyobb örömmel írtam volna már az első leveled után, de az ügy annyira kényes, hogy minden szót meg kell fontolni, amit … Folytatás →
A kérdés, hogy Puskin nem valamilyen új orosz szent-e, a 19. század végén merült fel, méghozzá az egyszerű falusi nép körében, amely értetlenül követte a költő iránt egyre mértéktelenebbül megnyilvánuló tiszteletadásokat: „Ki a csoda ez, talán valami új szent? Miért tartanak … Folytatás →
GYÖNYÖR Az élet feslő friss virága Komor rabságban hervad el, S az ifjúság illó világa Nyom nélkül, búsitón hagy el. A perctől, mikor megszülettem A hamvas ifjú évekig Nem volt öröm vágyó szivemben, S édes gyönyör se boldogít. Az élet … Folytatás →
(EGY ÉV JEGYZETEIBŐL, 2012. NOVEMBER 6-TÓL) Vass Jánosnak Az igazság azoknak való, akik semmi jobbat nem találtak az életben. A vágy egy olyan nyelv, melynek szótárát elveszítettük, csak nyelvtanát ismerjük. Az önuralom az önpusztítás legkifinomultabb, legperverzebb – és leghatékonyabb formája. … Folytatás →
1a Az isteneket a szívek és vesék vizsgálójának mondják, nem tudni, miért. Amikor apám a disznó szívét kivágta, előbb tenyerébe fogva emelte, latolta, saccolva a súlyát, mondta, hogy látod, milyen szép egészséges szíve van neki, csak a háj körülötte már … Folytatás →
HOMMAGE À MIKKELS KLUSSIS1 Nagy izgalommal szálltam fel 1967. június elején a Hamburg–Kunnegsgarbs2 járatra, mivel életemben először jutottam el Poroszországba, vagyis Prúszába, ebbe a kis országba, amely még jobban el volt zárva a szocialista országok polgárai elől, mint a többi nyugati, … Folytatás →
Szerkesztőségünk nem nagyon szereti a lábjegyzetekkel megtűzdelt szépirodalmat; még kevésbé van ínyünkre, ha ez elé még valami bevezetésfélét is kell kanyarítani: nem kenyerünk a szájbarágás. Mégis, ezúttal erre fanyalodunk; hátha így ízesebbé tehetjük a másik két balti nyelvet, a lettet és a … Folytatás →
AVAGY SEMMIKOR-NINCS AZ EGÉSZ VILÁG 1 Tanulmányomban egyetlen kérdést járok körül: mi fán terem az ukrónia? E válaszkeresés végpontján lényegi összefüggést vélek fölfedezni ukrónia és színház, ukrónia és színjátszás között. Kezdjük az etimológiával. Az ukrónia görög átvételű modern kifejezés, az utópia … Folytatás →
1947 (részletek)1 (…) Sok szocialista egyetért velünk, ha a mára kialakult helyzetet a következőképpen jellemezzük: Korunk egyfajta népszerű irodalmában mind a mai napig a kapitalizmus játssza a bűnbak szerepét. Az igazság azonban az, hogy Európában már régóta nem a kapitalizmus … Folytatás →
(naplórészletek) 1 2009. november 14. Ma délután Gy. S. beszélt a Pénzügykutatóban a lakossági devizahitelekről, s arról, hogy noha ezek ormótlan mérete nagy baj az országnak, mégis racionális volt a lakosság részéről, hogy devizában adósodott el. Ez volt a legkecsegtetőbb és … Folytatás →
(Magyarország felfedezése) Mikor Borbély Szilárd megrendítően erős könyve nemrégen megjelent, a hirtelen recepció, mely többnyire elragadtatottan méltatta a művet, elsősorban azt emelte ki, meglepő módon, tárgyalása során, mennyire fontos és újszerű információkat prezentál ez a könyv a közelmúlt (azaz a hatvanas-hetvenes évek) magyar … Folytatás →
A FINN PÉLDA A polarizációhoz, komoly ellentétekhez, netán politikai-ideológiai indíttatású erőszakhoz szokott külső szemlélő számára Finnország az üdítő kivételek közé tartozik. Lehet, hogy az etnikai és szociális konfliktusok, feldolgozatlan történelmi traumák a mai napig meghatározzák az európai társadalmak többségének működését, ám … Folytatás →
A MAI LETT ÉS LITVÁN EMIGRÁNS IRODALOM A második világháború után, amikor a Szovjetunió újra megszállta Lettországot és Litvániát, a balti államokban nem volt olyan család, amelyet ne érintett volna a szibériai kitelepítés, napjainkban pedig olyan nincs, amelyet ne érintene az … Folytatás →
Artur Klinau a hatvanas évek közepén, a Brezsnyev-korszak kezdetén született Minszkben. Az egy évvel korábban eltávolított Hruscsov az évtized elején megjövendölte, hogy a fehérorosz tagköztársaságban épül fel először a kommunizmus, mert ott felejtik el a leghamarabb az anyanyelvüket a lakosok. … Folytatás →
– Ez mi? – Zseblámpa. – Ez jobb, mint az enyém – mondja az osztag parancsnoka. A lámpa zsinórra kötve lóg a hadnagy menyasszonyának nyakában, hogy ha minden más fény kialszik, kéznél legyen. A lámpa éppen a keblek magasságában található. … Folytatás →
AKIT MOST KERESEK Hogy hideg voltál, mint a krémek. Ez maradt meg abból a nyárból. Mondataid árnyékába húzódni, mintha egy fa tövébe. Meg a nyomáskülönbség, amitől a lélegzetből sóhajtás lesz. A gondok, ahogy üres bádogdobozokként zörögtek a mellkasodban. Azt hiszem, … Folytatás →
Amikor a nőgyógyász doktornő, akit Dr. Sabina Christennek nevezek el, a rendelőjében töltött fárasztó hétfői munkanapja után belépett a mélygarázsba, ahol az autóját hagyta, egy pillanatra csodálkozva megtorpant. Úgy rémlett neki, a garázs gumiabroncsok, olajfoltok és benzin szagától átjárt, állott … Folytatás →
TÁVOLSÁGI SZERETŐ1 Még nem ösztövér a kortól, már nem fiatalos, mint a barack: alakom beriaszt a reptéri ellenőrzésnél, szakadt öltözetű, magányos utazó vagyok. A táskámat átkutatják, mintha az olló vagy csipesz aranyból lenne. Nyugodtan állok, akár egy Buddha, mellkasom tele … Folytatás →