A TILTOTT NYELV Tiltott nyelv, amelyen gondolkodunk, de ha már gondolkodunk is, nem szabad megszólalnunk rajta. Megszólalni és kimondani, milyen következtetésre jutottunk. Mert lehet, hogy következtetésünk hibátlan, kétségbeesésünk mégis ostoba. És akkor élhettünk volna úgy, mint a fényérzékeny növények: … Folytatás →
A 19. sz. természettudományos gondolkodásmódjának egyik legmeghatározóbb alak- ja Charles Darwin volt. Nevéhez fûzõdik a biológiai szemlélet új tétele, mely szerint az élõvilág fejlõdésének hajtóereje a természetes kiválasztódás és a létért való küzdelem kölcsönhatásában rejtõzik. Az emberi faj (Darwin … Folytatás →
Jóról és rosszról már senki nem beszél, aki intellektuálisan valamit is ad magára. Ma mindenki értékekrõl beszél. A pártok alapértékekrõl vitáznak, az alkotmányokat értékrendként fogják fel. Azt pedig, hogy az értékek hanyatlásának, vagy az értékek változásának korában élünk-e, széltében-hosszában taglalják. … Folytatás →
Maradjunk annyiban, hogy ez egy tanulmány Andrej Tarkovszkij Tükör címû filmjérõl, de persze nem csak az, nem is lehet csak az, mert arról szól, hogy mikor, miért és hogyan lett nekem szép film a Tükör, vagyis arról, hogy megannyi … Folytatás →
DONAUKANAL, DECEMBER 24. Rózsa volt. Hiszékeny szemeimnek ha hihetek. Rózsa, karácsonykor. Fagyott, azazhogy dermedt, de alig indult fonnyadásnak. Jó, elüthetném azzal: Ötzi hazájában ez nem kunszt. Itt a természet jégvitorlájából is kifogják a szelet. Ezek bármire képesek. Annak idején a … Folytatás →
Az írás mûvészete alapvetõen különbözik a beszéd mûvészetétõl, de még a tanítás mûvészetétõl is. Csak tisztes távolságból csatlakozhat az egyetemi tanár azokhoz, akik számára az írás mûvészete jelenti a hivatásukat – különösen igaz ez a filozófia tanárára, hiszen az … Folytatás →
A Horthy-korszakban a magyar–szovjet külkapcsolatok kibontakozását és érvényesülését magyar részrõl számos ideológiai és érzelmi tehertétel nehezítette. Ilyen volt a minden idegen kultúra jelenségeivel és képviselõivel szemben bizalmatlanságot, s ebbõl fakadóan gyûlöletet tápláló, ösztönös xenofóbia; ilyen a pánszlávizmustól való hagyományos … Folytatás →
A romániai Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság elnökhelyettesének, I. Z. Szuszajkov vezérezredesnek dr. Petru Grozával, Románia miniszterelnökével folytatott beszélgetése. A beszélgetésre 1947. május 7-én került sor. Lejegyezte és fordította: Skoda õrnagy Budapestrõl hazatérve, Groza eljött, hogy megossza velünk élményeit, beszámoljon bizonyos … Folytatás →
A SZU külügyi népbiztossága számára a béketárgyalások és a háború utáni berendezkedés elõkészítéséhez Erdély tárgyában készített feljegyzés 1 Moszkva 1944. június 5. SZIGORÚAN TITKOS Erdélyrõl Erdély2 – hegyes vidék a Kárpátokban – hosszú ideje vita tárgyát képezi Magyarország és … Folytatás →
L. K. lakatosként ment nyugdíjba, nehezebben fogalmaz, de magyarul érez: Nem tudom eléggé elítélni azokat, akik Magyarországon ez ellen a törvény ellen lépnek fel. Ez egy lépés az egyetemes magyarság összefogása felé. Nem fogom igénybe venni a kedvezményeket, ha … Folytatás →
POLITIKA Politikát az elefánttól kellene Tanulnunk, amely rémülten Menekül az egér elõl, vagy a kisgyerektõl, Aki árvíz idején Homokból épít házat. Politikát az órától kellene Tanulnunk, amely egyazon közönnyel Mér gyõzelmet-vereséget, vagy A holdtól, amely idegen fénnyel Süt évmilliókon át. … Folytatás →
A litván szellemi élet legnagyobb eseményét az elmúlt két évben Nyka-Niliunas Naplótöredékei jelentették. Az 1938–1970-es bejegyzéseket tartalmazó 541 oldalas elsõ kötetük 1998-ban, míg a második 750 oldalon egy évvel késõbb jelent meg Chicagóban, 600 példányban. A magyar olvasónak egyszer … Folytatás →
Fényképek. Olyik bravúrosan éles-kontrasztos, a másik életlen, bemozdult. Tárgyak-emberek ellenfényben. Régenvolt utcák és régenélt emberek… Állnak az utcasarkon fehér kötényben és érdeklôdve néznek a különös hórihorgas ember dobozába. Vagy éppen csókolóznak az utca forgatagában, tudomást sem véve a kávéház teraszáról … Folytatás →
ROMÁNIA ÉS A BALKÁN II. rész (A tanulmányt kéziratból közöljük. Köszönjük Trencsényi Balázsnak értékes lektori segítségét) Horizontális menekülés: geokulturális bovarizmus Románia szimbolikus földrajza Az egykori szovjet blokk egyetlen országa sem veheti fel a versenyt Romániával a szellemi térképek készítésében, azaz … Folytatás →
AZ ÉN PORTÁM A párkányon ághely. Az akác rálóg az erkélyre. Nyújtózkodom. Õszinte gyûlölettel gondolok bárkire, aki nem köszönt és kinek nem köszöntem. Arcom fakó és hideg, mint szárban a szürke tej. Kiloccsan, ha lekaszálják. Termõhelyemre nem engedek senkit. … Folytatás →
Magyar zenészek gyümölcsözõ moszkvai tanulmányútja A Magyar Zenemûvészek Szövetsége 1956. október 31-i taggyûlése kimondta a szervezet feloszlatását és újjáalakulását Magyar Zenemûvészek Szabad Szövetsége néven. Ugyanezen gyûlésen Ideiglenes Forradalmi Bizottmányt választottak, amelynek nevében Járdányi Pál mondott “zárójelentést” a Szövetség 1956. … Folytatás →
1966. január 17. Aczél György elvtársnak a mûvelõdésügyi miniszter elsõ helyettese Budapest Kedves Aczél elvtárs! Mindenek elõtt elnézését kérem, hogy ezúttal nem zenei, hanem film ügyben zavarom. Mint máskor is, ezúton szintén teljesen családi alapon kerültem kapcsolatba ezzel a … Folytatás →
Közel-Nyugati Levél „Mondd, Nick” – kérdezi kisfiam (négyéves, minden járművek nagy barátja) – „tudod, hogy mondják ezek a németek, azt, hogy motor?” Érdeklődést mímelek. „Motóhhát” – raccsolja büszkén. „Micsoda?” – tettetem sikerrel a hülyét. „Hát, nem érted, pont úgy … Folytatás →
Bartis Attila: A nyugalom (Magvetô Kiadó, 2001, 325. l. 1890 Ft.) (Olvasástechnikai problémák)1 Bartis Attila könyvének olvastán az olvasónak igencsak nyugtalanító élményben van része: minél tovább olvassa a könyvet, annál nagyobb zavarban lesz (holott ez általában mintha épp fordítva szokott … Folytatás →
“Midőn egy lakáj menne bé a szobába, elesék az ajtónál tálastul együtt. Ura mondja: – Úgy én is tudok. Erre a szolga: – Elhiszem, mert már látta tőlem az úr.” Andrád Sámuel: Elmés és mulatságos rövid anekdoták Fernand … Folytatás →