A magyar állampolgárság és főként a szavazati jog kérdése továbbra is a magyarországi és a határon túli nyilvánosság egyik fontos, ha nem a legfontosabb kérdésének számít. A tény egyáltalán nem magától értetődő, a kérdést számos kelet-közép-európai, sőt nyugati országban is … Folytatás
Archívum
A humor helye
Gombó Pál: Bekérik a cikket Magyar Sajtó, 1977/7., 223–224. Éppen a helyettes referált, amikor megcsendült az F-telefon. A főszerkesztő automatikusan krákogott egyet, mielőtt felemelte a kagylót. – Itt Ciddery Kálmán – mondotta. A vonal végén hűvös női hang szólalt meg: – … Folytatás →
Beavatás, utasítás és számonkérés
Főszerkesztői értekezletek a Kádár-korszakban A kádári sajtóirányítás megkövetelte ugyan a szerkesztőségek lojalitását, ám azt a ’rendteremtés’ időszaka után igyekezett a mézesmadzag és a korbács eszközeinek vegyítésével biztosítani. A politika és a szerkesztőségek érintkezésének emblematikus formája volt a főszerkesztői értekezletek rendszere, … Folytatás →
Művesepecsenye
Nehéz megbékélni a gondolattal, hogy egy számban olyan kicsiny nemzet, mint a cseh, adhat a világnak valakit, aki életművével a legtehetségesebb lengyeleket, németeket avagy oroszokat is simán maga mögé utasítja I. rész: Jára Cimrman a ködös homályban A prágai Nemzeti … Folytatás →
Versek
szigliget a démon szüntelen. „s ti is, balfaszok!” hova legyek türelmes, ha rámtör, nem tétováz a dadogós sármőr, keresve magának emberanyagot? köröttem forog, és míg a szar ragyog, dörzsöl, mint megfoghatatlan, lágy öl, ragad rám a feketebáránybőr, s kénbűzről, örökös … Folytatás →
Három ’56-os vers
I. Hidalgó Sancho, segíts. Add a kezed. Felállok. Testvér. Mindjárt. Fölegyenesedem. No, megvolnék. Megint regénybe szállok – egy újabb egyenlőtlen küzdelem. Erőtlen a test! Nem értjük egészen, minket a végzet mért erre ítél – dísztribün és mauzóleum a téren, tankok … Folytatás →
Katlan
Hét napig tartott Varsóban a katlan. Négy utca versengett azért, hogy róla nevezzék el. A Niska, a Miła, a Wolynska és az Ostrowska. Meg egy tér, a plac Parysowski. N. N. Egy rendőr elbeszéléséből tudjuk, hogy a zsidó javakat egybegyűjtő … Folytatás →
Jedwabne, 1941. július 10.
Vita egyetlen nap eseményeiről I 1941. július 10-én a Varsótól százhetven kilométerre északkeletre fekvő Jedwabnéban tömeggyilkosságot követtek el: a helyi zsidók többségét bekergették a kisváros határában álló pajtába, és elevenen megégették. Jedwabne – amely 1939-ig és 1945 után újból Lengyelországhoz … Folytatás →
Kísérletekkel alátámasztott hiedelmek
Kiegészítés Csontos Erika cikkéhez Az emberiség lélekszáma néhány évtizedig még növekedni fog, és világosan látható, hogy a hagyományos módszerekkel a világ élelmiszer-termelése nem növelhető olyan mértékben, hogy az egyre növekvő igényeket kielégítse, tehát sürgősen nagyobb termést nyújtó, olcsóbban előállítható növényekre … Folytatás →
GM-game II.
A „Pusztai-botrány” hullámverései a nemzetközi és a magyar sajtóvisszhang tükrében Ollózat „Biztosítottak bennünket afelől, hogy egészen biztonságos” Pusztai Árpád „A Pusztai-krumpli őrzi titkát” Mindenkiben felmerülhet a kérdés: mások vajon miért nem ismételték meg Pusztai Árpádék vizsgálatait? 2005-ben a Természet Világában Venetianer Pál1 kezdeményezésére … Folytatás →
Tiltakozás
A Magyar Nemzet méltatlan támadássorozatot indított a magyar filozófia, esztétika és klasszika-filológia kiváló képviselői ellen. A célba vett személyek – többek között Bacsó Béla, Geréby György, Heller Ágnes, Radnóti Sándor, Steiger Kornél, Vajda Mihály és Weiss János – a kortárs magyar bölcsészet … Folytatás →
Mítosz, mitológia és „mitológia” Közép- és Kelet-Európában II.
A balti mitológia A balti „politeizmus” Az idézőjellel azt jelzem, hogy az eddig mondottak értelmében nincs és nem is volt balti politeizmus. Perkűnason-P²rkonson és a keresztény Istenen (Dievas-Dievs) kívül nincsenek istenek, azok a mitológusok találmányai, akik az évszázadok során egymásra … Folytatás →
A fotográfia rövid története
When my father died it was like a whole library had burned down. Laurie Anderson Tccc, hhh. Mindig a legjobbkor. Na jó: egy kép az, hogy nesze, nézzél, ha már annyira nézni akarsz. Hogy örüljél, csibém. Jól van, ne pukkogjál. … Folytatás →
Versek
Ha arra gondolsz Hogy boldogan gondolt útlevelére, amivel átment az izlandi határon, ha erre gondolsz, vagy hogy estére milyen szorongás fogta el s az ágyon úgy feküdt, hogy nem tudtad, miért könyörög, hogy miért nem mozdul benne az akarat, de magadtól … Folytatás →
Novellák
Gipsz Először csak kisebb tárgyak voltak. Mást nem nagyon készített. Alma, kalapács, madárka. De azt már azelőtt is, hogy én megismertem volna. Kisfiúként is vett le mintákat. Valami szakkörön tanulta, vagy a cserkészeknél. Azok nem voltak ember nagyságúak, mint például … Folytatás →
Versek
Zsoltár A hold ellipszisei tartanak fogva; vállaimat aprószemü jéggel övezi és az ég szemhéjai alá forgat. Emeld fel őket: ezüstös feketeség van mögöttük. Itt akarok várni rád. Minden utat feltört a tél és felrobbantotta a hidakat. Keress meg. Kövess végig … Folytatás →
Dísztelen, praktikus
Vetésben állok, bokáig süllyed a lábam, míg a szám jár, de amit mondok, aligha ér el hozzád. Egyre beljebb jutunk mégis, dísztelen, praktikus mozdulatokkal halad a munka. Amit tejjel üzentek, rozsdára fordítom, amit bőrrel, azzal inkább csak eljátszok az árnyékban, … Folytatás →
Belső terek
Moncadát Silvia Pizarro szekrényében ismertem meg. Akkor fordult először elő velem, hogy egy szekrényben találkozzam valakivel, és őszintén szólva nem jósoltam volna nagy barátságot nekünk, ahogy ott ült összekucorodva, az arcát félig eltakarta egy ballonkabát alja, és óvatosan igyekezett, hogy … Folytatás →
Versek
prológus „Du bist doch eben nur ein Tor!” (R. Wagner) elfordultam, hogy ne zavarj. a jégen sirályok ültek. és a ria- nások zaja nyugtalanná tett mindkettőnket. menned kellett, pedig nem is találkoztunk. – megtévesztő volna, ha közös emlékeink lennének. nem … Folytatás →
GM-game I.
A „Pusztai-botrány” hullámverései a nemzetközi és a magyar sajtóvisszhang tükrében Ollózat „Biztosítottak bennünket afelől, hogy egészen biztonságos.” Pusztai Árpád Jelen írásban egy géntechnológiai úton módosított (GM) burgonyával kapcsolatos eset, az úgynevezett „Pusztai-ügy” különböző olvasatait szeretném szembesíteni egymással. Amikor összeállításom címét … Folytatás →
