LEVÉL KÁLMÁN C. GYÖRGYNEK1 Budapest, 2015. április 26. Drága Gyuri! A védésen nem volt idő részletesen felelnem kérdésedre: miért fontos, hogy Csalog Zsolt hagyatékának úgynevezett „végleges naplója” – az OSZK internetes fondjegyzékén túl – teljes terjedelmében szerepeljen őszre tervezett könyvemben … Folytatás →
LEZAMA LIMA NYOMÁN A galamb nyakának változékony szürke, zöld vagy ibolyakék színe az antik szkeptikusok számára azon feloldhatatlan érzékcsalódások alapképe volt, melyeknek ki vagyunk téve. Ahogy a galambnyak, úgy változnak az idők is, mindenek előtt a jelen, amely körülvesz bennünket. … Folytatás →
Hegelnek, az „abszolút identitás” rendszergondolkodójának, ha nem is maradandó, de legalábbis nehezen felejthető képéhez folyamodva: az emberi identitásra vonatkozó kérdés az alkonyat leszálltával,1 azaz esetünkben az azonosság gyökeres megkérdőjeleződésével válik elevenné, amikor már nem számít kérdésesnek, hogy hosszabb időn át … Folytatás →
RÉSZLETEK Papageno áriája A rétet járom ballagva, azt dúdolászva: trallalla! Tud rólam vén és kisgyermek, madárfogónak ismernek. A lépvesszőhöz értek jól, és fűzfasípom szépen szól, így mind kikötnek nálam hát a szárnyas, égi állatkák. (játszik a sípon) A rétet járom … Folytatás →
A Pelican Lake alatt van egy hófehér sziklafallal határolt, két mérföld széles, szabályos félkörívű öböl. Mintha gigászi teknős harapott volna a partba. Tudtommal neve sincs, de mivel a sziklafal fölötti síkon a Pelican Lake sötétkék, hideg és halban gazdag vize … Folytatás →
A VÉGESSÉG SZERETETE (1) Ugyanoda mentünk, ahova tavaly. Volt saját kert, közel a város és a part sem volt messze. (Azt hiszem, így visszaemlékezve, kettővel, hárommal – milyen fontos „kinek hogy” – arrébb volt még a haláltól is.) „Ahogy belefekszünk … Folytatás →
A HAGYATÉKBÓL KÖZREADJA KLEMENS RENOLDNER Nekünk, akik összegyűltünk itt egy gondolat körül, érzésem szerint már fölösleges elképzelésünk szükségességéről és kényszerítő logikájáról vitatkoznunk: ez elvesztegetett idő volna. Minden jelentős államférfi, tudós és művész régóta egyetért abban, hogy csak egy valami képes … Folytatás →
ESZTÉTIKA A FAL KÖRÜL „A fal egységét a téglák sokasága bontja meg.”2 Robert Ginsberg A falra általában mint megbonthatatlan elemre gondolunk, és sokkal ritkábban reflektálunk egzakt funkciójára. Mi a legalapvetőbb feladata? Elsődleges funkciójaként az „elválasztást” jelölhetnénk meg. Az itt és … Folytatás →
ROMANTIKUS PALINGENÉZIA, MILITARIZMUS ÉS FASIZMUS A MODERN KORI ROMÁNIÁBAN (2. RÉSZ) Az esszé első része, amely a 2000 júniusi számában jelent meg, az újjászületés páneurópai elméleteinek a román társadalom kontextusába való transzferjével és adaptálódásával, valamint a modern román nemzeti ideológia … Folytatás →
III. KÁROLY KORONÁZÁSI EBÉDJE (1712) ALKALMÁBÓL dulce et decorum est pro patria convivari A művelődéstörténet és az étkezéstörténet világszerte és minden korból tud különös alakra formált enni-valókról. Különösen a „lukulluszi” lakomákról, a barokk ünnepi étkezésről, ám akár Ejzenstein Rettenetes Iván … Folytatás →
Bevezetőül idézek néhány megfogalmazást, amelyekben két költő a modern lírát megelőző korszakban, és aztán a modern korszak öt költője meghatározták, hogyan változott meg a költői szó eszménye, illetve hogyan változtatják meg az ő saját költői szavuk eszményét. Elsőként Victor Hugo … Folytatás →
Mért van az, hogy Nemes Nagy Ágnesnak sikerül minden ellenszenveset kihoznia Rilkéből? Mért van az, hogy sikító ellenszenvet érzek két kedvenc költőmmel szemben? Micsoda fölösleges finomkodás. Rilke talán tényleg azt hitte, hogy ezekben az apró lelki árnyalatokban van az élet … Folytatás →
EZ A NAP Ez a nap, amikor megérkezik a hír, hogy meghalt egy közeli személy, egy barát, vagy valaki, akit nem ismertünk, csak a távolból csodáltunk – az első pillanat, az első órák: ő már nem él, ez biztosnak tűnik, … Folytatás →
Luzie arca, amint őt figyeli. Talán sejt valamit. Talán Teresa elmondott neki valamit – lehetetlen, gondolta Färber. Még mindig a bungalójuk fölött a törzsről letörve, lazán fityegő pálmalevél súrlódó zaja töltötte meg a fülét. A hang először nagyon közelről jött, … Folytatás →
Éjszaka arra ébredtem, hogy valaki kopog az üvegen. Az ablak felé tartottam, amikor újra felhangzott a kopogás, és megértettem, hogy a tükörből jön. Megdermedtem. Éreztem, ahogyan a hajszálaim égnek merednek. Lassan megfordultam. A kopogás újra felhangzott. Két, rövid koppintás a … Folytatás →
LYUKAS lyukas tenyér az élet – mondta – s nem akar többé versenyezni a vér unalmas egyirányúsága mellett az emésztés kényszerével sem a keringéssel, a forgással a fájással, vérnyomással se mással vicsorgó fúriákkal akik most is itt kísértenek másod-, harmadmagával … Folytatás →
Igazában semmi más feladatom nem lett volna az elmúlt nagyjából huszonöt évben, mint hogy felkészüljek arra, hogy elveszítelek, illetve fölkészüljek az elvesztésed túlélésére. Bár elképesztően pepecselős-piszmogós fajta vagyok, azért nem kevés dolgot elvégeztem/létrehoztam az elmúlt huszonöt évben. A valódi (egyetlen) … Folytatás →
Tanúsítom, nem találtam senkit Balatonbogláron, aki a nyáron tömeges szexpartikat látott volna a temetőkápolnában. Pedig többen mondták. Mert ha éjjel, az éjszakának megfelelő hiányos öltözetben, földön is fekszik egymás mellett harminckét lány és fiú –, az még nem tömegszex. Márpedig … Folytatás →
FELJELENTŐ SZÍNIKRITIKA A HETVENES ÉVEKBEN És ha neked ez nem képez művészetet Kedves Ernő: hát akkor nem művészet – Nem is az a fontos, hogy művészet-e Vagy sem; – nem az a fontos.1* Karinthy Frigyes: Nihil, 1911. La Harpe úrnak … Folytatás →
A füzetsorozatként 1971-ben, folyóiratként 1975-ben induló Mozgó Világ a modern irodalom (Czakó Gábor, Esterházy Péter, Hajnóczy Péter, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Spiró György, Tandori Dezső stb.), a szociográfia és közgazdaságtan (Berkovits György, Csalog Zsolt, Bauer Tamás), illetve a független kritika … Folytatás →