Teória és praxis dilemmái – Jósika Miklós regényeiben, különösen Az utolsó Bátoriban Ha én akkor ővele elfutok, most én volnék a realista írók céhmestere: mert erotikus láng, szatír véna és luxuriosus fantázia bennem is volt annyi, mint azokban; de … Folytatás →
És ma miért halott? A 21. század kezdetén, úgy tűnik, eljutottunk arra a pontra, hogy fel- és elismerjük: az irodalomelmélet mint különálló kutatási ág kihunyt. Még az elmélet legelszántabb hívei is azzal vannak elfoglalva, hogy a kiúttalan válság mértékéről képet … Folytatás →
Minden élő anyja Eltűnt az angyal, magukra maradtak a férfi és a nő. Lement a nap, visszhang verődött szakadékfalaknak, még felragyogott a hegyvonulat. Istenre vallott minden, amit kaptak: durva bőrruha, ember-arculat, apadó meder, patak vájta katlan, bogáncs, tövises bozót, … Folytatás →
Regényrészlet Október 15. Ma se hívott fel René. Egész nap ezen pörögtem. Még a buszon is. Otthon, mindenhol, mert én mindig azt várom, hogy hívjanak fel a faszik, és nem hívnak fel. Nem kellek nekik. Erről ismét eszembe jut az … Folytatás →
Elhaló Elhaló, csontfehér kiáltás, ahogyan a nap keresztülvillan a fagyott égen. Jégfény hangja koppan, ködasszony fátyla remeg az üveghártyás tavak felett. Létezni Semmit sem értek ebből az egész érzésviharból, be kell, hogy valljam. Neked talán azt mondanám, a fejemre hulló … Folytatás →
Az agyvérzéssel kezdődött. Az orvosok azt mondták, hogy komoly. Leopold bácsi felhívta anyámat. Ő nem tudott menni, előadást kellett tartania Philadelphiában. Vett nekem másnapra jegyet Bolognából Varsóba. Az egész család a kórházi ágy köré gyűlt. A Nagymama bőre ráncos volt, … Folytatás →
Fáradt kadenciák 14. Színes lepkéket játszik az idő szárnyukról vér szitál s ez nem meglepő hiszen a szépség szenvedésből fogan Ürességet ringat a múlt ágain * Telnek a napok s nem kerül elő Nem várok semmit de elfogy az erő … Folytatás →
Politika De szép is, ahogy méregetik egymást A lányok, és kóstolgatják a rosszat Az ágy szélén, olyan szemérmesen, Hogy azon én, aki ismerem őket Külön-külön, jóformán nevetek. „Szia, X vagyok.” „Y.” Középen Fekszem én, mint fővárosi piéta, Dolgok közepe … Folytatás →
Minden hatalom a dolgozó népé „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé” – szögezi le az Alkotmány. Hazánk történelmében – a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság néhány hónapos fennállásától eltekintve – most van … Folytatás →
Csontropogtató idő (II. rész) „Széchenyi: Az irkáimat elvitték, de találtam valamit, ami minden haszontalan stílusgyakorlatnál többet ér. Nem is kérdi, hogy mit? Egy férfit önmagamban.” Németh László: Széchenyi Machiavelli alapú politikai közhely, hogy egy társadalom, egy politikai közösség megszelídítéséhez a … Folytatás →
I. Mit konszolidálunk? „Arra jutott… hogy a gyerek szimbolikus tökéletlenség, mint egy anyajegy, vagy az elhízás, amitől ott is labdába rúghat az ember, ahol különben nem lett volna semmi esélye. Lehet, hogy a gyerekek demokratizálják a szép, egyedülálló nőket.”1 A … Folytatás →
MITTELWEG 36: Hogyan hat Európára a pénzügyi krízis és a nukleáris energiával kapcsolatos válság, amit a fukusimai katasztrófa idézett elő? ULRICH BECK: Mindkét esemény dinamikáját és súlyát a kockázat-társadalom vagy világkockázat-társadalom fogalmi keretében kísérlem meg értelmezni. A kockázat-társadalom „lehet-hogy- így-lesz” társadalmat jelent. A … Folytatás →
Darvasi László: Az első építkezés Ha valamely szokatlanul dús szövésű írásműre bukkanunk, könnyen felébredhet bennünk, öntudatos olvasókban az elemi vágy annak tetemes értelme iránt. Márpedig Darvasi László „kínai novellája”, Az első építkezés, amely egyúttal A lojangi kutyavadászok című kötetszerkezet legelső … Folytatás →
Lord Worldsend Londoni levél London, 2010. … Kedves Mr. Szilágyi, Remélem, igazán nagyon jól van. Kérdésével megtisztel, de nem tudom, hogy van-e fejlődés a történelemben. És ha a válasz igen, ennek erői ma az emberiség céljait szolgálják-e. Sajnálatos módon nem … Folytatás →
Még a népben-nemzetben gondolkodó magyarok közül is kevesen tudják, hogy az ún. szamotrakéi Niké magyar eredetű, vagy, egészen egyszerűen, magyar. Nika hun-avar (vagyis magyar) hercegi családban született az erdélyi Szamostrákiban. Az akkor szokásos legigényesebb nevelésben részesült. Megtanult lovagolni, nyíllal lőni, kumiszt készíteni, … Folytatás →
Wally Neuzill Egon Schieléhez Isten adománya a látás, de úgy látszik, ez nekem nem adatott meg. Én csak téged látlak, és ez az ördög utolsó ajándéka nekem. Tegnap beengedtek a házatokba, de visszarángattak mégis a lépcsőházból Kisasszony, hova megy? Jöjjön azonnal vissza! Láttam, … Folytatás →
(33.) suffocatio 1 Nyúzottak és szánalmasan elesettek voltunk, akár a fegyver, amit használtak, és amivel öltek. Így indultam neki az éjszakának. Dühösen, de inkább kedvetlenül ereszkedtem alá a félhomályban, elhagyva szavakat, végül indulatot söpörve el magam elől egy mozdulattal. … Folytatás →
A szerző egész úton a barátját emlegette. – Rumot ittunk az Imbiszben, amikor Zaubergman két féldeci között azt mondta… Vigyázz, kanyar! Alina nem zavartatta magát: – Nyugi. Engem nem lep meg, hogy a szerpentinen belefutunk néhány kanyarba. – De a … Folytatás →
Egyetemünk bölcsészettudományi karán 1910-ben alakult meg a Keleti népek ókori történetének tanszéke, amely esemény centenáriumára 2010. október 28–29-én emlékeztünk, bár professzorát, Mahler Edét csak november 29-én nevezték ki ny. rk. tanárrá. (A ny. r. tanári kinevezést négy évvel később kapta … Folytatás →
Hallottatok már a jólelkű telepi türhőről? Újságban nem olvashattok róla, mert ha ott leírják azt, hogy „türhő”, akkor rögtön tudja az ember, hogy csakis rossz ember lehet. De igaz lenne ez? Egyébként jobb, ha meghallgattok. Aztán magatok is eldönthetitek. … Folytatás →