Antiszemitizmus és történetírás Hunniában – II. A történelmi emlékezetből olykor kiesnek azok a mozzanatok, amelyek nemcsak arra utalnak, hogy másképpen is lehetett volna, hanem hogy másképpen is volt. Az antiszemita felhangokat is megütő történész-spekulációk ellenpólusán helyezkedik el Török Pál Magyarország története. Érdemes … Folytatás →
Nayariti variációk (Mexikói mythikus dalokból) Tierra Incognita Az emberek még számtalan nyüzsögtek a földön, széthullámzó földeken, mély fák alatt, hol minden szó kihajt, fű sarjad, termést sírás lombosít, tökhéjból isznak termetes vadak, tollasbot izzad, táncoló virágpor suhog, szelekben szarvas szökken … Folytatás →
Repülő szőnyeg 20. Új lakás (philipposzi pentameter 1 ) Felhasogatva az ágy, összekuszált lepedő, párnán tollpihe száll, szétteritett takaró, morzsák, pormacskák, összekavart papirok, eltünt minden test, ágynemüillat sincs: mostantól itt élsz, mostantól itt élsz. 21. Magaslesen (khalkuszi disztichon 2) “Hát … Folytatás →
IV. ének (Karthágóban) Így ébresztgeti, égő szókkal, szívbeli nénjét: “Anna, jaj, úgy remegek, nem bírok aludni sehogysem! Ritka becses vendég lakik ám nálunk, nemes ember, Ó te, valóságos hős ő! harcok daliája! Esküszöm, isteni sarj, első perctől tudom, érzem. … Folytatás →
Pygmalion, Tyros pénzéhes és kegyetlen királya arra vetemedett, hogy vagyonáért meggyilkolja nővérének férjét, Sycheust. Elissa (akit római források Didónak is neveznek) egy álomból tudta meg, hogy öccse és királya a tettes. Ezért elhatározta, elköltözik Tyrosból. Sokan csatlakoztak hozzá, személyes hívei, … Folytatás →
Horatius Augustushoz “Dux bonus” Augustus Kr. e. 16-tól 13-ig Galliában, illetve Hispániában tartózkodott: ezekben az években – de legkésőbb az első császári audiencia előtti éjszakán – született ez a “drága vezért” (dux bonus) sóvárgó és magasztaló vers. Ekkoriban már azokat a katonákat … Folytatás →
Horatius melankóliája Szilágyi János Györgynek, circa lustra undeviginti “nincs, …mi rehabilitál” Tóth Krisztina mondta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián elhangzott székfoglaló előadásán: a kétezres évek elejére mintha az irónia végtelennek hitt forrásai kiapadnának: a módszer rutinná válását számomra az … Folytatás →
Varga Mátyással Páli Attila és Szénási Zoltán beszélget Páli Attila: A Nyitott rítusok című esszékötetben írsz arról, hogy a mai egyház a társadalomban egyre inkább intézményként, politikai pártként van jelen, a spirituális feladatai kárára. Azt gondolom, sokakat érdekel az a kérdés, hogy hogyan … Folytatás →
Delliushoz Egykedvűséged el ne feledd nehéz időkben óvni, és ha a sors kegyes, ne szédülj tőle meg, halandó Delliusom, s tanusíts türelmet: hiszen halandó vagy, ha a szívedet bánat szorítja, s hogyha a kert füvén magad borokkal boldogítod, ünnepeken heverészve, … Folytatás →
Antiszemitizmus és történetírás Hunniában – I. “…igen, de…” – paradigmatikus szintagma, vagy fordítva… Mindenesetre a lehető legpontosabban jelöli azt a bizonytalanságot, amely az antiszemitizmushoz való hozzáállást nálunk, itt Hunniában – határokon innen és túl – oly gyakorta jellemzi. Árnyalatai is … Folytatás →
Jelentkezz, kérlek, ha egy mód van rá I. rész Isten akkor már hetek óta hallgatott. Ez borzasztóan idegesítette. Konkrétan úgy érezte, elárulta őt az Isten azzal, hogy egyszer csak a semmiből hírt adott magáról, kétségtelenül felfedte magát előtte, aztán pedig … Folytatás →
Jászi Oszkár levele az Uralkodó eszmékről 1935-ben 1935. június 24-én írta az alább majdnem egészében közzéteendő levelet 1 Jászi OszkárazamerikaiOberlinből Budapestre régi barátjának és harcostársának, Braun Róbertnek. Bár magánlevél, mégis – sok más, emigráció idején írt Jászi-levélhez hasonlóan – nyilvános gesztus is: … Folytatás →
John Anderson éneke Ez itt a mennyek országa, szívem, egyetlen üres barlangterem, sok-sok finom por, egy-egy finom toll, nem maradt nyom nélkül semmi sem, itt volt a trónus, itt volt a kórus, a levegő tiszta, a két fáradt fölösleges szkafander … Folytatás →
Wittgenstein filozófiai és építészeti perspektívái “Minden leírt mondatom mindig már az Egészre veti a szemét, tehát mindig ugyanarra, s így akárha egy tárgy látképei lennének, különböző nézőszögekből szemlélve.”1 Wittgenstein e kijelentése egyaránt jellemzi emberi és gondolkodói karakterét: elsőül a … Folytatás →
A szobában, a falon ferdén egy hatalmas plakát függött. Beleütközött az ember szeme. A plakáton felirat: OM MANI PADME HUM.1 Valami tibeti mondás. Kérdeztem Dányától, mit jelent. Nem tudom, mondta, csak azt tudom, hogy ez egy igen szent és … Folytatás →
Mese, mesék – Ványáról, aki mindenáron mesét akart írni – Na nézzük csak, mondta Ványa, s kinyitotta a füzetet az asztalon. – Mi lenne, ha írnánk egy mesét? – Írjunk – mondta Lenocska, s kényelembe helyezte magát. Ványa megragadta … Folytatás →
Ahogy most Arany hegyek, kifogásolhatatlan fák, éber álom zakatol néhány évre. Nincs feledés, csak álom, csak, ami volt, évek virágoznak kincsek alatt, évek, ők vizsgáznak jelesre a halhatatlanságból, vagy éppen a nemtudásból. Kitudja? Mi történne néhány elesett év alatt, … Folytatás →
kabai lóránt smirgli nélküled ül be az ördög kocsmázni; nélküled is beül. tehát ez nem neked szól, nem is tehetsz róla (ellene se) — de mégsem lehet mindent a függőségre fogni. elnézed, ahogy paramorfémákkal operál, vagy épp egy hiányos kártyapaklit … Folytatás →
Így történt, azon a napon, amikor a betegszobába léptünk, amelyik a kórház egy félreeső mellékszárnyán, a D folyosó végében volt található, ott, ahol a kórház épülete és a könyvtár (vagyis az új Nemzeti Archívum) érintkezett, habár a főbejárataik több utcányira … Folytatás →
Nincs mit mondanom, s ezt mondom: hogy hallgatnom erről kell. Csak annyi se így, hogy mi gondom művészi fejleményekkel. Fejlődésekkel. Fehér négyek – oldalak – alapfehéren. Négyszöges bekeretezésének nem áll, ellen se, a lényeg, Mely van-e. Mert pótdolgokat – s bambán … Folytatás →