Spiró György: Törvényjavaslatok

Törvényjavaslat a levegõhasználati díj bevezetésérõl   Az emberiség, kedves képviselőtársaim, a Jóistentől ajándékba kapta a földet, a vizet, a levegőt és minden egyebet, és amíg Ádám, Éva sugalmazására, nem evett az almából, rendben is ment minden. Mára azonban a földek, … Folytatás →

Schreiner Dénes: Ott fogsz majd sírni

[*] Rejtõzés   „Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát” – szól Szenes Andor dalszövege, és valóban, a síró ember jobbára különvonul, ha tud, elrejti magát, hogy ne mutatkozzon gyengének, érzelmesnek. Vagy éppen elfordul, saját testével, mozdulataival alakít ki … Folytatás →

Hans Magnus Enzensberger: Példaképekről

„Dr. Meinecke úr példakép-érté­kűen felelt meg a vizsgán”; „Gyászoljuk Friedrich von Pfannkuchen úrnak, a Szövetségi Érdemkereszt birtokosának elvesztését, aki cégünk igazgatótanácsának tagjaként előrelátásával, fáradságot nem ismerő feladatválla­lásával és alkotóerejével teljes személyi állományunk számára példakép volt” – ez egészen úgy hangzik, … Folytatás →

Hans Magnus Enzensberger: Rombolás

magyarázatkísérlet Mi, emberek jószerével mindannyian vandálok vagyunk. Méltánytalan a rombolásnak a homo sapiensben mélyen benne gyökerező ösztönéért és öröméért egy germán néptörzset tenni felelőssé, amelyről vajmi keveset tudunk, s amely inkább a mondák, mintsem a valóság birodalmába tartozik. Lerombolni egy … Folytatás →

Rüdiger Safranski: A Szabadság és a Rossz

[*] A Rossz, amin itt gyilkos erőszakot, kegyetlenséget, álnokságot vagy a pusztítás örömét értjük, hozzátartozik az emberi normalitáshoz, sajnos. Nem is valamiféle betegség, amely ellen valaminő terápia hatásos lehetne – hacsak nem teljesen általános értelemben használjuk a „terápia” kifejezést: valamennyi … Folytatás →

Tadeusz Róz˙ewicz: Gödörbe…

[*] (Do piachu) PROLÓGUS                               Petróleumlámpa világítja be a dohányfüstben úszó helyiséget. Tágas szoba, félig-meddig szalon, félig-meddig ebédlő; az asztal mellett karosszékek és fotelek, az ablaknál zongora, egy üveges könyvszekrény. A falon a Częstochowai Szűz Mária képe, s mellette … Folytatás →

Dávidházi Péter: Bojtár Endre kézjegye az összehasonlító irodalomtudományon

A végleges rajzolat öntörvényûsége   „Hol bokáig, hol már nyakig Kelet-Európába vagyunk ragadva, miközben vigyázó szemünket Nyugatra vetjük.” Bojtár Endre, 19881   Írók vagy irodalomtudósok halálakor számomra a temetéshez mindig tartozik egy kis utószertartás. Hazatérve vagy legkésőbb néhány napon belül … Folytatás →

Dohy Anna: Tánc – templom – testiség

I.rész A dél-indiai papnõk és a prostitúció   Indiában, a chola és pallava dinasztiák uralkodásának idején virágzott egy különös női kultúra, melynek kedvéért hercegnők és királylányok hagyták ott a palotáikat. a nők e zárt, de kasztoktól független csoportját uralkodók patronálták, … Folytatás →

Schreiner Dénes: Mosolyalbum

(Egy tünemény leírása) Túl minden módozatán, ahogy konkrétan megjelenik, okán, ami kiváltja, típusán, mely megfigyelhető az arcon, dinamikáján, amint az időben végbemegy, a mosoly olyan jelenségnek mutatkozik, melyben az emberi létezés önmagához jut el. Noha ez az eljutás uralhatatlannak és … Folytatás →

Leo Perutz: A kutyák beszélgetése

Az 1609. esztendő egy téli sabbat-napján poroszlók toppantak be a zsidó Berl Landfahrernek a prágai zsidóvárosi Ufergäßlein egyik házában levő szobájába, és bekísérték őt az óvárosi fogdába, amelyet a zsidók az egyiptomi tömlöcvárak emlékére „Pithon”-ként vagy „Ramszesz”-ként emlegettek. Az ítélet … Folytatás →

Tábor Ádám versei

Oldalsó redőny   Itt a tavasz. Felhúzom az álmomra nyíló oldalsó redőnyt. Budai lakás felé utazom, ahol egy régebbi álmomban laktam. Kiskertes, dimbes, de városias negyed; oldalt volt a kapu, az első emeleti egy vagy két szobában éltem. Tavasz lehetett. … Folytatás →

Darabos Enikő: Tükör előtt

Hogy, hogy nem, folyton valamilyen szeretkezésnél vagy általában a szexnél kötünk ki. Nincs ez így rendben. Több tájleírás kéne. Vagy dicsőséges szabadságharc. Áldozatos küzdelem a népért. Kutatni az igazságot, gondolta Aragóniai Beatrix, és kiemelkedett a vízből. Jó, mondjuk, a dicsőséges … Folytatás →

Galgóczy Árpád fordításaiból

Mihail Jurjevics Lermontov   Csöndes éjjel kimegyek az útra; Hűs homályban száz kavics ragyog; Istenéhez fordul most a puszta, S egymást szólítják a csillagok.   Fent az égen tündöklő varázslat Kék sugárt gyújt alvó föld ölén… Miért emészti szívem úgy … Folytatás →

Szőke György: Az örök Anyégin

A világirodalom egyik legszebb lélektani regényét veheti kézbe új magyar fordításban az olvasó. Galgóczy Árpád átköltése bátran sorolható Bérczy Károly még a múlt században keletkezett, illetve Áprily Lajos századunk közepén készült Anyegin-fordítása mellé: a magyar műfordítás-irodalom két kimagasló remekének szintjét … Folytatás →

Spiró György: Galgóczy Árpád köszöntése a Palládium-díj átadásakor

Ösztönösen mindig meg voltam győződve arról, hogy irodalmat csak szeretetből lehet művelni. Minden nagy mű mélyén szeretet munkál, s amikor nehéz pillanatainkban váratlanul felidéződik bennünk egy verssor vagy egy költött epizód, amely ugyan bajainkra gyógyírt nem hoz, de arról tanúskodik, … Folytatás →

Margócsy István: „Mindegyikünk más-más nyelven beszél”

Ünnepélyes alkalmakkor bízvást elmondható, hogy Galgóczy Árpád különleges ember – aki olyan sorsot és tartást tudhat magáénak, mint az övé, kivételes megbecsülésre is igényt tarthat. Galgóczy megszenvedte a történelmet, kipróbálta a történelem által kínált vagy rákényszerített lehetőségek jó pár változatát … Folytatás →

Szilágyi Ákos: A Galgóczy-rejtély

Háromféle műfordítás létezik oroszból: költői műfordítás, amikor magyar költők orosz költőket fordítanak; professzionális műfordítás, amikor a költői mesterség minden fogását, a magyar és az orosz nyelvet egyaránt ismerők és a fordításhoz szükséges szellemi hajlékonysággal is rendelkező hivatásos műfordítók fordítanak verseket … Folytatás →