altus tejfehér vagy és a körúton a légzésed ritmusára indulnak meg az autók közben magzatpózba érkezünk a kemény vászon alatt megtanulom a formáid és eszembe jut pygmalion hogy talán téged is ugyanez a várakozás tett ilyen széppé mint a beszédhibás … Folytatás →
a kút olyat nem lehet, hogy nem akarok, muszáj. anya ébresztget, reggel van. kimegyek pisilni. néha a perem mellé találok. bosszúból úgy hagyom. mici néni ebédelni jön hozzánk. nem szeretem, mákos bajsza van és puszit akar adni. mici néninek tüdőrákja … Folytatás →
SECOND STAR TO THE RIGHT Egyre kevesebbet vagyok ébren, de olyankor az ugróiskolámra gondolok, a versenyekre: ki tud nagyobbat lépni meg a legtovább visszatartani a lélegzetét. Emlékszem, el is ájultam egyszer. Te is gyakran eszembe jutsz. Csillámport szórtunk az arcunkra, … Folytatás →
Árva Henriksen három teóriája Egy szerda délelőtt, amikor büféztek, Őrnagy is az asztalnál ült. – A halhatatlanság titka – mondta, és még kacsintott is –, hogy franciául kell tanulni. Gondolta János, hogy nem veszíthet sokat. És valóban. Onnantól, hogy az … Folytatás →
A szokásos ritmust dobolom, összeérintve mutató- és hüvelykujjaimat. Tta-tatatata-taa-ttatta-tta-tatatata-taa-ta. Szinte mindig velem van. Néha formák is, például háromszög. Mondjuk felteszem a lábam az asztalra, és a lábfejem ide-oda mozgatásával háromszöget írok le a levegőben. Tulajdonképpen ez is a ritmust követi. … Folytatás →
TEJ Ezek szerint ha szeretnék maradandó nyomot hagyni benned, feküdjek le veled, aztán haljak meg holnap? – ezt nagyjából két óra beszélgetés után kérdezi meg. Majdnem kiköpöd a sört a röhögéstől, de aztán gondolkodás nélkül rávágod, hogy igen. Körülöttetek úgy … Folytatás →
Nehéz a fejed az ölemben. Nehéz volt az utazás is, por- és izzadságszagú, sajgó, koszos kezek, elszakadt menetrend, lökdösődő vállak, tűző nap, szandálban kavics. Nem néztél hátra, a szökőkútnál állva mostad az arcod, egy pillanatra végre egyedül, csukott szemek, nyitott … Folytatás →
Péntek este volt, és a város egyik főbb utcáján mentem hazafelé, lábaimban egy újonnan visszaköltözött, ismerős érzés, már feledni vélt, halvány bizsergésével. A boltok zártak, a kirakatokat takarították, éledtek a kocsmák, és a járókelők, mintha mind indultak volna szintén valahová, … Folytatás →
Margócsy István: Akkor kezdjük el a beszélgetést a huszonegyedik században keletkező magyar irodalom jelenségeiről. Egy irodalomtörténeti jellegű kérdéssel kezdeném, hiszen mindnyájan bölcsész végzettségűek vagyunk. A huszadik század utolsó negyedévében három nagy irodalmi fejlődéskoncepció fogalmazódott meg az akkori irodalmiságról, három olyan … Folytatás →
Részlet Kissinger A World Restored című könyvéből (Boston: Houghton Mifflin, 1957, XI. fejezet, 1–4. alfejezet). E mű az akkor még csak leendő amerikai külügyminiszter doktori munkájának átdolgozott, könyv alakban megjelent változata; érezni benne a stratégiai gondolkodó mozgolódását és a majdani … Folytatás →
Temetni jó – főképp, ha az embert, illetve Istent magát temetik, ha az ember, illetve Isten kedves(nek hitt) teremtményét, teremtését (kinek éden, kinek pokol) lepik meg a „vége” felirattal. Fölöttem folyik el az éjszaka, a méltóságos, nagy, nehéz folyam, idesüt … Folytatás →
Anyám azzal fogadott, hogy kiadta a kisszobát – a lovas szobát, vagy ha úgy tetszik, a padlószőnyegest. Csak egy valaki jelentkezett az apróhirdetésre, mondta. Azt hittem, a bérlő már be is költözött, mert anyám suttogva beszélt, és a szoba nehezen … Folytatás →
Egy nappal azután, hogy először nem jelent meg a Népszabadság, képtelen voltam nem megírni, amit Aleppó tragédiájáról írtam volna a lapomba, ha lett volna. Így született meg az első „Jó reggelt!” poszt. Aztán a többi. Hetvenhárom napon át kívángattam jó … Folytatás →
DÍNOMDÁNOM PESTIS IDEJÉN egy pár napon belül lárma zsivaj elül nem hiszünk a szóbeszédnek úgy ülünk a díszebédnek terülj asztal! – s terül terülj asztal – s terül most minden kiderül mért nem szólnak a gitárok betemetve minden árok és … Folytatás →
Az esszé első angol megjelenése: „Utopian dreams beyond the border”. In: IWMpost 117 (2016). Első német megjelenés: FAZ, 2016. márc. 1. © Eurozine. Egy évtizeddel ezelőtt Tamás Gáspár Miklós megjegyezte, hogy az Európai Unió gondolatának intellektuális alapját adó felvilágosodás szükségszerű … Folytatás →
Az esszé első angol nyelvű megjelenése: „Solidarity: A word in search of flesh”. In: New Eastern Europe 2013/2. © Eurozine. A szolidaritás gyakorlása azt jelenti, hogy az egyén a gondolkodását és cselekvését az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvre alapozza. Az … Folytatás →
CÉLÁLL.: ÜDVHON. NEM MENETTÉRTI Ez lenne a tuti? Volt(?) értékeidet eldobálnod, mint hitvány lim-lomot? Akkor elérnéd Eldorádót? Vagy Ararátot? „Némiképp” kétes és kopott minden recept és lépcső, mely az üdvre vinne – (Hogy becéznél fügét, s majszolnál ananászt ott!) Kérdezd … Folytatás →
(Feljegyzés: 2016. 08. 02., Ganna & Baktó.) Ma éjjel azt álmodtam, hogy EP a temetése előtt felolvasást tart egy hatalmas, dugig tömött teremben. Ismerősként üdvözöl. Megkínálom a Dalmann’s Salbei-bonbonjaival, csinos a pirosfekete-sárga fémdobozka, salvia officinalis, nem kér. A felolvasás után … Folytatás →
Czeglédi András: Készültem egy idézettel. Egy Bourdieu-szövegről van szó: „Mióta az eszemet tudom, nem szűntem meg álmélkodni azon, amit a doxa paradoxonának nevezhetnénk, hogy a világ rendje olyan, amilyen, a maga konkrét és átvitt értelmében vett kötelező haladási irányaival és … Folytatás →
Két felhő között ím lógva maradtam, a lábam kalimpál a semmibe. Nincs biztos föld, szilárd talaj alattam, de legalább ellátok messzire. Fiatalon mindig a múltba néztem, hogy hol siklott ki az egész dolog. Kerestem: kinek hajtsam meg a térdem, most … Folytatás →