Összefoglaló A Kant utáni esztétika tudománya, elsősorban Hegel nyomán kritikai ideológiaként fejlődött ki, mely két kérdést próbál közös filozófiai keretben megmagyarázni: mi a művészet, és melyek az esztétikai tapasztalat sajátosságai? Azt állítom, hogy erre a két kérdésre nem lehet egyazon … Folytatás →
CSATAMEZŐ három pont rejtőzik egy több mint valószínűnek vehető parancs vállai mögött ha megismerheti, biztosra veheti, hogy mögötte csatamező nyílik, amelyik, mint minden mező, szintén egy csomó opciót tartalmaz kiegészitő információt figyelmeztető jeleket tilalmakat ne aggódjon, ha nem ismerhette meg … Folytatás →
Kellemes nyári idő volt, nem volt túl meleg abban a kínai nagyvárosban, ahol éppen voltam, de amelyik persze nem létezett akkor, amikor előző életeim valamelyikében ezen a vidéken éltem, és most élveztem a várost, annak ellenére, hogy nyár közepe volt, … Folytatás →
Lefekvéshez készülődtem. Pontosabban, hogy imádkozzak, mikor egyszer csak megcsörrent a telefon. Hátrahőköltem, s azonnal lüktetni kezdett bennem a vér a berregő hang miatt. Gyorsan fölkaptam a kagylót, hogy megszűnjön a falakról visszaverődő zörej. Recsegett a vonal. Hallottam, hogy valaki motoz … Folytatás →
IMÁGÓK A Bat’a-ház A Nagyjászol mély völgy az országhatár túloldalán. A hegyoldalba vájt kőúton ál lok, s a nagyhatalmak ege összeér fölöt tem. Az út egyben országhatár is, kétszer meghúzva, a Második Háború csak a mi nap ért véget, nem … Folytatás →
(Mary Stuart föllép a vérpadon)1* A szín Fotheringay várának díszterme. KIKIÁLTÓ Jő komor alabárdosként feszengve fölsorolni a szereplendő személyeket, hosszan, amiképpen itt, lentebb következik: WILLÁGNAC SZÍN- ÉS WÉRPADÁN, SŐT, TRANSZPADÁN FÖLLÉPŐ FŐBB, MAJD FŐTLENEBB SZEREPLŐK: STUART MÁRIA, a skót királyi … Folytatás →
ROMANTIKUS PALINGENÉZIA, MILITARIZMUS ÉS FASIZMUS A MODERN KORI ROMÁNIÁBAN (1. RÉSZ)1* A fasizmus és a vallás közötti kapcsolat mindmáig a fasizmus kutatásterületének egyik legvitatottabb témája; ennek az ellentmondásos kérdéskörnek a feltérképezéséhez kívánok adalékokat szolgáltatni jelen írással. A két világháború között … Folytatás →
In memoriam Losonczi Péter A Formula-1 kétségtelenül korunk allegóriája. Egyre gyorsabban, minden technikai újítást, a legnagyobb fokú szervezettséget és ifjú életek adrenalin- tombolását kockára vetni – azért, hogy körben keringjünk, s néha, akaratlan egymást meg magunk idejekorán megöljük… Az életben … Folytatás →
RIGÓ MÁTÉ BESZÉLGETÉSE LUCIAN BOIÁVAL RIGÓ MÁTÉ: Először a családjáról kérdezném. Kérem, meséljen a gyermekkoráról, hogy milyen volt felnőni a ’40-es, ’50-es évek Romániájában. LUCIAN BOIA: 1944-ben születtem Bukarestben, mondhatni, hogy vegyes származású családban. Anyám családja olasz. Ősei Itáliából, pontosabban … Folytatás →
Hogyan csatolta magához a Krímet Oroszország a 18. században? 1663-ban Jurij Krizsanics görögkatolikus pap tobolszki száműzetésében írt monumentális Politika című művében részletekbe menően taglalta, miért elkerülhetetlen és igazságos a Krím katonai elfoglalása Oroszország számára. Ugyancsak kidolgozta a hadművelet részletes tervét. … Folytatás →
Az elmúlt kétszázharminc évben számos mítosz született a Krímről. Mindenekelőtt Kherszonészosz ókori uralkodóiról, a keresztény Rusz bölcsőjéről, a birodalom elvarázsolt perifériáiról és a Romanovok nyári rezidenciáiról. A mítoszok is mutatják, mekkora rangja és jelentősége van. Oroszország számára fontos a félsziget … Folytatás →
TUDÓS VÁLTOZAT1 1 A nevezetes történet – miszerint Puskin a dekabrista felkelés előestéjén valóban arra készült, hogy Mihajlovszkojéból Pétervárra utazzon, ámde visszafordult, mert az úton keresztülfutott előtte egy nyúl – igen helyesen, csupán anekdotaként maradt fenn, így nem szaporítja tovább … Folytatás →
(szemelvények írásaiból) 1792. augusztus 10. A FRANCIA HAZAFIAKHOZ!1 (Röpirat) Kedves honfitársaim: van egy ember, aki régóta bujkál már űzött vad módjára, de most előjön földalatti odúja mélyéből, hogy megmagyarázza, hogyan tehetitek tartóssá a mai nap győzelmét. Legfőbb becsvágya bebizonyítani, hogy … Folytatás →
„A nagy francia forradalom jogosan végezte ki André Chénier-t. És ezt kell tennie minden harcos demokráciának ma is.” Lukács György: Irodalom és demokrácia. Szikra Kiadás, 1948. 166. André Chénier-t (1762–1794), jóllehet a francia forradalom – sokak szerint az egész 18. … Folytatás →
N. N. RAJEVSZKIJNEK Ainsi triste et captif, ma lyre toutefois S’éveillait…1 Amíg a megdöbbent világ Byron porát szemléli éppen, S míg árnya líránk gyászdalát Hallgatja Dante közelében, Egy másik árny bólint felém, Ki dal s könny nélkül ment halálba: A … Folytatás →
Amerre lát a szem, őszintén vagy tetetve Siránkozik, zokog tengernyi könnyet ejtve, S Marat-ját temeti a perverz, gyatra nép, S mint gőgös papja e torz bálványfigurának, Ki csúf hüllője volt a Parnasszus sarának, Sírjához hányja most rút búcsúénekét. Az igazság … Folytatás →
Egymást követték a gyárak, üzemek, iskolák, szakszervezet, pártszervezet, utána néha nem voltam képes levetkőztetni, annyira kimerült. Ugyanaz a rituálé mindenütt: úttörők köszöntik, megcsókolja őket, párttitkár-beszéd, megbízható elvtárs beszéde, vastaps, Gorkij-beszéd, vastaps, Internacionálé. Bábunak nézték, az is volt, egy Gorkij nevű … Folytatás →
Az élet nem egy Hajnóczy-novella. A takarítónő nem szarhurkát talál a vécén, hanem terhességi tesztet. A tanulság persze ugyanaz. Az esetnek híre megy az üzemben, a felvidult dolgozók keze alatt még inkább ég a munka, s aznap többszörösen túlteljesítik a … Folytatás →
tapintat „Amikor a feleség / Bevallja a daganatát vagy a szeretőjét” Térey János amikor mégiscsak a szeretőjét vallja be az asszony, mert a rákon, még úgy hisszük, végleg túl vagyunk. de nincsen szerető, mit le ne cicázna egy újabb, a … Folytatás →
MÁIG SEM nem sikerült máig sem se tömegnek se magánynak folyóba lőtt tényekről beszélni az apánknak ha még van lába akkor is csak körbejárhat amit be kellene vallani arra nincs bocsánat kihúzni néhány évet semmit tenni kivárva szárnyakat növeszteni lassan … Folytatás →