Szezonvég áramtalanítás víztelenítés kattints az ajtóra súlyos lakatot eddig se vették észre itt élsz akár akkor most meg is halhatok feküdj néked készített levélhalomba férgektõl hemzseg halálod jászola gyökerestül kifordult legyél fa lombja giliszta darabjaidhoz mássz oda de még van … Folytatás →

Közel-Nyugati Levél Sztálinon taposok, mellettem egy rendõr, kopott melegítõben, kezében óriási kalapács. A tüntetésrõl faggat. Én szívesebben beszélnék a zsugori kulákról, akinek a satnya kukoricáját törtem a múlt héten. Fittyet hányva rozoga kerítésünkre, vagy öt sornyit vetett a földünkbe, és … Folytatás →

Ich wäre gerne Europäer. Aber Europa ist keine Nation. Eben. Wenn man Europäer sein könnte, gäbe es Europa. Stimmt. Um Europäer zu werden, müsste man eine Menge europäischer Sprachen und Kulturen kennen – und das könnte man nur erreichen, wenn … Folytatás →

Lengyelország az európai civilizációban Bár borzasztó nehéz pontosan definiálni a civilizáció fogalmát, egyetérthetünk azzal a nézettel, hogy az európai civilizáció a Római Császárság bukása után kezdett kibontakozni a káoszból, amikor létrejöttek az elsõ stabil keresztény királyságok a birodalom területén. Ebben … Folytatás →

A reformokról és az államrezonról (1. rész) Miről szól ez az írás? A reform fogalmáról, ennek a haladáshit révén való történelmi megjelenésérõl, hazai felfogásáról, és részben ezzel kapcsolatos saját tapasztalataim emlékérõl akarok írni. Elõszóként nem kívánom tördelni a kezemet gondolati … Folytatás →

Végéhez közeledik-e a német morál-univerzalizmus? Leegyszerûsítve a politikai morál két alaptípusát különböztethetjük meg. Az egyikben egyenlõségi elvek és univerzalisztikus értékek dominálnak a morális ítélkezés jó/rossz-sémájához szolgáló mérceként: “az univerzálisan érvényes emberi jogok” hangsúlyozása és a különbségtétel nélküli emberszeretet posztulátumai, a … Folytatás →

Paul de Man Rilkét olvas “Fehéret, feketét, tarkát…” (Móricz Zsigmond: A török és a tehenek) Ki hogyan olvas? Nietzsche vaksi klasszika filológusa például a réges-régi könyvekbõl felszálló portól tüsszögve a könyvtárban. És noha az irodalomtudós manapság már nem feltétlenül tüsszög, ámde … Folytatás →

…Ha március, akkor Petõfi – ha Petõfi, akkor március. Tudjuk, százötven év történelme alatt megtanultuk: egyrészt azt, amit mindenki mindig is hirdetett elvileg, azaz hogy Petõfi és március 15 mindenkié, azaz az egész nemzeté; másrészt pedig azt, hogy mindez gyakorlatilag … Folytatás →

Apa szombat kora délutánra beszélte meg a fuvart Bieszke úrral. De Bieszke úr lemondta. Váratlanul közbejött egy keresztelõ, valahol Kartuzy környékén, ahova el kellett utaznia családostul. Ezért áttették hétfõre a költözködést, és az emeleti szobában, ahol kezdettõl fogva laktunk, szörnyû … Folytatás →

a régi mestereknek valamit tényleg tudtak a szenvedésrõl, akik egy életképen vélték felfedezni, a testek közül kimetszett hiányban. egy csendélet lehet még épp olyan, mint a kibeszéletlen szomorúság, az öntudat göcsörtös léceibõl tákolt, szálkatapintású emlékezet. mindegy is, csak ne egy … Folytatás →

EGY TÖRTÉNET TÖRTÉNETE Ez a nap egyetlen feladata: az avignoni fogság helyszínérõl eljutni haza – írod a könyv hátsó, üres lapjára a Marseille felé vezetõ szárnyvonalon. Reggel a mobilod hangja ébreszt, ismerõs, ideges nõi hang kiabál a hangszóróból. Még visszafekszel, … Folytatás →

nézem bambán az enyhén mocskolódó falat agyamban szúrágás és lebegés érveim a józanság gyepûin majdnem ellentmondanak leküzdve a gyomor rohamát nagy ködös buborékokban derengeni kezd az üveg sziluettje ahogy cseréptõl fától számtani középen megeresztve csöppen a nedû üzenve az ortegai … Folytatás →

Az ártatlanság kora1 Gyorsan, tűnődve A protéziskomplexusban szenvedõ elõtt két út áll. Vagy a protézisét tökéletesíti, vagy a komplexusát. Dreff János A meggyőzés terméketlen. Walter Benjamin* Ne! – hadd mondjam ezt most rögtön és azonnal, habozás nélkül és úgyszólván ösztönösen, … Folytatás →

Elnyilvánulás Mint e mai idõn. És mely idõkbe telt, míg ez az idõ elérkezett. És megint annyi csak, hogy: “Nem örökre…” És nem egyetlen, mi van mind “közötte”! Kicsit VAGYOK, kicsit NEM LEHETEK. A félig teli maszkok, mondja Rilke (R. … Folytatás →

Azt mondják, addig él az ember, amíg emlékeznek rá. A fakó szõke loknikat, kihullott hajszálakat ringató fekete pulóver ott zötykölõdik ma is a szeme elõtt. Eszerint Toll Piroska, bár meghalt, ma is él, a varrodába igyekszik. Megelõzi, oldalról, sietve odaköszön … Folytatás →

A romantikus primitivizmus gyökereirõl A haladás-paradoxon – miszerint az emberek abban a mértékben válnak egyre elégedetlenebbé, ahogy életkörülményeik javulnak – legfeltûnõbb érzelmi megnyilvánulásai közé tartozik a törzsi társadalmak széles körben elterjedt csodálata. Aki azt hiszi, hogy mindez a 18. században … Folytatás →

Tipikus politikai dilemmák A magyar politikai gondolkodásban és gyakorlatban az elmúlt fél évszázadban rendszeresen felbukkant a kérdés, vajon szükség van-e reformra. Hol úgy került szóba, mint a rendszer hiányzó legitimitásának megszerzéséhez, a rendszer elviselhetõbbé, racionálisabbá, élhetõbbé tételéhez nélkülözhetetlen lépéssorozat, hol … Folytatás →

A fizetett horkoló vallomásai Fizetett Horkoló fizetett horkoló utazni vágyott, s mi lehetne édesebb manapság, természetesen a bungee jumping, a bungee katapult, a bungee running vagy a bungee trambulin kínálta pazar élményeket most nem említve, mint szétnézni katasztrófa sújtotta területeken, … Folytatás →