Takács Ferencnek Így, meg így tett ostorával (A. J.) He turns them over with the end of his whip (S. B.) Mindig rajtam csattan az ostor, csattant fel barátom Hangjában szokatlan, számomra mulatságos méltatlankodással Hazafelé tartva egy április eleji éjszaka, … Folytatás →
I. A modern demokratikus társadalmakban különböző értékvilágú és világnézetű állampolgárok élnek együttműködve egymással. Tudomásul vették és folyamatosan tudomásul kell hogy vegyék, nincs egyedül üdvözítő értékrend, amelyet valamennyien elfogadnának. Ezt megmutatták a 16–17. század vallásháborúi, különösen a harmincéves háború, amelyben katolikusok … Folytatás →
Miért nem sikerült a politikai rendszer konszolidációja 1989 után? Az itt következőkben arra keresek választ, hogy mi történt az 1989 és 2010 közötti húsz évben a szovjet rendszer összeomlásából keletkezett új magyar államisággal. Tanulmányom központi állítása az lesz, hogy az … Folytatás →
Jacques Austerlitz magányos vándor, kutató alkat. Zárkózott, melankolikus figura, aki különös megszállottsággal fényképez csarnokokat, középületek homlokzatait, de leginkább vasúti pályaudvarok részleteit. Austerlitz a vasúti rendszerek rajongója, a pályaudvarok tereinek szerelmese. A rendkényszer és a monumentalitás egyik legjellemzőbb manifesztumának a pályaudvart … Folytatás →
Tíz kulcsfontosságú ütem Wagner Ringjében A nibelung gyűrűje nagyon hosszú és fölöttébb hangos műként él a köztudatban. A több mint kétezer oldalas partitúra harmincnégy szereplő szólamát tartalmazza, és hatalmas méretű zenekart ír elő, benne egyebek közt három tülök, hat hárfa és tizennyolc … Folytatás →
Liszt magyar zenéje Magyar vagyok, s nem tudok nagyobb boldogságot, mint azt, hogy neveltetésem és taníttatásom első zsengéit forró hálám és ragaszkodásom áldozatjeléül Franciaországba és Angliába való utazásom előtt, drága Hazámnak tiszteletteljesen felajánljam. (Liszt Ádám hirdetménye fia 1823. május 1-jei … Folytatás →
„A múltat elfeledni az árulással egyenlő” (Lenin) Amikor Datongba érkeztünk, esett az eső. Nem is lehetett másképp: azon a napon találkozott – a kínai mitológia szerint – Zhi Nü nevű mennyei szövőlány tiltott szerelmével, a szépséges Niulanggal, a gulyással, de … Folytatás →
– Azt állítod, hogy Susan Sontag egyetlen mondata miatt utaztál a Krím-félszigetre? – kérdezte Ron Rosenbaum barátom hitetlenkedve. – Nem – válaszoltam. – Egész pontosan két mondata miatt. A két mondat Sontag A szenvedés képei című könyvéből származik: Ezek után nem meglepő, … Folytatás →
A Biksza-gyilkosság, 19561 Jó pár évtizede nem számít meglepő felismerésnek, hogy a történészek szövegeik megalkotásakor a fikciókra jellemző retorikai eszköztárral dolgoznak. Különösen kedvelik a látásra utaló metaforákat, és általában az elbeszélést vizuális élménnyé alakító, s ezáltal a leírás valószerűségét szolgáló … Folytatás →
Cimoh Nyilavics Makej koporsóját a sír mellett bakokra rakták fel, amelyek hirtelen összeroppantak, mert a hosszú évek során, esőben-hóban elkorhadtak, Cimoh Nyilavics pedig testes ember volt. A koporsó felborult, Cimoh Nyilavics teteme legurult az agyagdombról a temető kerítésénél nőtt sűrű … Folytatás →
Perzselt fénykép Tegnap telihold volt A telihold a költészet tárgya Mint annyi más semmi(ség) amikor a lélek verdes és a szív legalább másfél mázsa Betegen nézte a kifényesedett eget rajta a felhők sötéten tündököltek Ábrák alakok vonultak el mellette az … Folytatás →
Leigázva Szoba, ablak, cseréptető az ablak előtt, vékony füstcsík, kenyérszag. A vágyakozók otthon üldögélnek. A cserépkályhának támasztom a hátam, lekapcsolom a lámpákat vágyakozáshoz. Nem megyek ki, nem lustaságból, föl se kelek. Narancsszínű a város, körben piros hegyvidék, tengerkék tintafolt, tinta … Folytatás →
1a Az istenek nem foglalkoztak a gyermekeikkel. A hirtelen vágy őrületében nemzették őket, megszülték valahol és magára hagyták. Kecskék nevelték fel, farkasok szoptatták, forrásnimfák vigyáztak rájuk, barlangok öle védte az isteni csöppségeket, akik délután már lábra álltak és lopni mentek … Folytatás →
Utca. Terített asztal. Néhány mulató férfi és nő FIATALEMBER Emlékezzünk ma, tisztelt elnök úr, Az emberre, akit jól ismerünk, Akinek viccei, sztorijai, Fontoskodóan éles replikái, Csípős asztali megjegyzései A társalgást jócskán élénkítették, És szétkergették a sűrű homályt, Melyet ma a legragyogóbb … Folytatás →
Valami nyúlós, sötét katyvasz Valami nyúlós, sötét katyvasz, amibe keveredtél, az vagy. Azelőtt? Mikor? Az is az volt? Csöbörből vödör? Melyikben jobb? Nem te döntesz, ülsz másik lóra? A perc ültet a befutóra? Mindegy? Ha fönt vagy, a te balhéd? … Folytatás →
Még az idén a Holmi megjelenteti Marshall Sahlins 1972-ben publikált híres tanulmányát a „The Original Affluent Society”-t. Én fordítottam magyarra, anélkül, hogy erre bármiféle megrendelést kaptam volna előzőleg. Ez természetesen egyetlen szempontból érdemel említést: introspekció útján első kézből tudok számot adni arról, … Folytatás →
Sulyok Dezső 1947. március 29-i parlamenti felszólalása SULYOK DEZSŐ: „T. Nemzetgyűlés. (Halljuk! Halljuk! A szabadságpárt oldalán.) 1947 március 15-én, a magyar szabadság klasszikus ünnepén és a sajtószabadság kivívásának 99. évfordulóján, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a magyar kormány szabályszerű engedélye … Folytatás →
Magyarország a második világháború utáni években „[N]em fogja befolyásolni a fejlődést, hogy jobban, vagy rosszabbul fogunk-e élni. […] ha a homokóra lefutóban van, és azt újra fel kell tölteni a változás pillanatában mindez lényegtelenné válik. A változásnak pedig egyik előjele, … Folytatás →
Sulyok Elemérnek „Ha ugyanis az ember egy csillagot szemlél, ezenközben gyakran szem elől veszít egy másik, szomszédos csillagot.” Jean Pecquet levele Edme Mariotte-hoz1 Pecquet mondata kétségkívül költői, némileg romantikus, sőt szentimentális színezetet sejtet. Ám az irat 17. századi keletkezése, akárcsak … Folytatás →
Mozaik Georg Brandes:1 „A legkorábbi emlékeim Kierkegaard-ról kora gyerekkoromra nyúlnak vissza, amikor nem tudtam megfelelően felhúzni a nadrágomat, hogy egészen a cipőmig érjen, miként ez elvárás volt, és dajkám azzal dorgált meg, hogy „te Sören Kierkegaard!” Ekkor hallottam először ezt a … Folytatás →