A matematikában való bizalomvesztés Kierkegaard kései naplóiban Soha ne bízz a számokban, és semmiben, ami kalkuláción alapul, mert mindez éppen annak mond ellent, ami a leglényegesebb – voltaképpen, ami emberi – mibennünk. Ha pedig bármiféle bizonyosságot és pontosságot keresel, akkor … Folytatás
kovacs_krisztian bejegyzései
Hét csapásra
Egymás szerelmi vagy hogy is, vonzalmi kecskejátékait követtük, ahogy tudtuk, így voltunk akkoriban barátok. Úgy tettem helyre magamban apád, hogy barátok leszünk, vagyunk, nem többek. Jól esett foglalkozni egymás nyűgeivel, amiből volt elég, mert ha keveselltük, termesztettünk újakat. Azzal, hogy … Folytatás →
Versek
Kutya Szeretem az árnyas utakat és a sarki parkot, ahol a csavargók hányják-vetik meg a világ dolgait. Kutyának nevezhetnek, polgári nevem elveszett nemrég. Jólesik ismét névtelennek lenni házak és emberek között. Isten, mondta nemrég az egyik szegény fickó, túl sok … Folytatás →
Versek
MOST ÉS üvegkalitkában állok a zuhany alatt teljesen egyedül vagyok pedig most költözöm össze azzal akit szeretek mégse marad egyetlen fogódzó sem már nem emlékszem milyen amikor még van anyám arra számítok megöregszik ott ahol másfél évet falnyi átlátszó felülettel … Folytatás →
Versek
EGÉSZ ORSZÁGNYI KISLÁNY ÉS KISFIÚ Az Isten egyik története A két testvérről, ma már azt gondolom, Egész országnyi kislány és kisfiú Történetében pattog, de mint, De mint egy pöttyös, fekete színű labda. Közétek dobtam egy életet, Máris ütköztök, s eszetekbe … Folytatás →
Talált
Robert azért kezdett el csavarogni Oleśnicában, mert olyan magányosnak érezte magát. Megállt egy kisállat-kereskedés előtt, és a kis kedvenceket nézegette a kirakatban. Gondolta, vehetne egy kanárit vagy nyuszit, és játszadozhatna vele, mint egy gyerek. Egy szép nagy papagáj volt a … Folytatás →
Versek
RÁDIÓT HALLGATVÁN (Leánál, Párisban) A rádióban forró jazz-zene, izzik, recseg, s lesed, hogy rezzen-e mögötte más csend, messzi, éteri, hűs tisztaság, mi mégis létteli, mi régi már, de mindörökre újdon, mit nem hallott Euklidész, se Newton – új hangok, fények, … Folytatás →
A termeszek állama
„Amikor langyosnak érzed Aiszkhüloszt vagy Tacitust, üsd föl A termeszek életét: micsoda kinyilatkoztatása dühnek és a feleslegességnek, pokol, amelynek – szerencsénkre – sem drámaírója, sem krónikása nem lesz! Mert mi maradna a mi tragédiáinkból, ha egy írástudó kis állat egyszer csak … Folytatás →
Mi tartja egyben a magyar társadalmat?
A konszolidáció kérdéséhez „There is no such thing as society” Margaret Thatcher „Kibászták velünk, mágyárokkal, de mindegy, urám, én elmennék mágával biciklizni!” – jegyezte fel Bartos Tibor Kassák Lajos szavait egy beszélgetésük alkalmával. Nem lenne könnyű eldönteni – ha kellene egyáltalán … Folytatás →
A magyar állampolgárság kiterjesztésének összefüggése a magyar nacionalizmus mai dinamikájával
Gondolatok Bíró Béla esszéjének margójára A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a magyarországi és határon túli nyilvánosság egyik legfontosabb kérdése, mondja Bíró Béla. Az teszi különösen fontossá, hogy más országoktól eltérően, ahol ez a kérdés viszonylag simán, a … Folytatás →
Amikor a szociális egyenlőtlenségek és demográfiai különbségek találkoznak
Mi lesz a liberális demokráciával? Az országok között jelentős eltérés lehet a népesség sokfélesége tekintetben – a sokféleség adódhat az etnikumok, a vallások, a nyelvek, a fajok, a törzsek és kasztok különbözőségéből vagy ezek mindegyikéből. Az Egyesült Államokat, Kanadát és … Folytatás →
From: Csányi Vilmos To: 2000 Tisztelt Szerkesztőség! Csontos Erika válasza világosan mutatja annak hátrányait, ha egy irodalmi folyóirat szaktudományos részletkérdésekkel terhelt vitába bonyolódik. A génmódosított növények ártalmait nem bizonyítják az én esetleges tévedéseim, pontatlanságaim. A szerző nem vitatja érdemben állításaim … Folytatás →
From: Csontos Erika To: 2000 Re: Csányi Vilmos tárgyi tévedései Tisztelt Szerkesztőség, a 2000 februári és márciusi számában, két részben jelent meg GM-game című, a Pusztai-ügyet feldolgozó tanulmányom. Közel száz szakirodalmi utalással alátámasztott írásom után a szerkesztőség a márciusi számban közölte Csányi Vilmos e … Folytatás →
Nihil és Csömör
Két vers véletlen találkozása a Nyugat szerkesztőségének asztalán A Nihil című Karinthy vers recepciójának, mely a megjelenése körüli években szinte kizárólag nem nyilvános megszólalásokban érhető tetten, vagyis informális jellegű, magánlevelekből olvasható ki,1 van egy figyelemre méltó mozzanata, még ha ez nem tartozik is a szigorúan … Folytatás →
Bravo főhadnagy
Nem törvény, szónok, taps, tömeg, s nem kötelesség, a szivé, egyszerüen az élvezet hozott e dúlt felhők közé; W. B. Yeats: Ír repülő a halálát jósolja* * Szabó Lőrinc fordítása (a fordító megjegyzése). A vágyva vágyott tornaszer, a ló szalmával töltött … Folytatás →
Versek
Mese a mesék nyugalmával írok neked. a fejedelem rodostói könyvtárából előkerült tekercs be- bizonyította, a könyvekről gondolt összes tudás hamis, amennyiben ezt a levelet olvasod, hát ez sem egészen igaz. vagyis, nem teljesen úgy. mesélek egy történetet. nem, pontosítok: egy … Folytatás →
Versek
Agyő, köz-társaság! Ez ma az én napom. A köz súlyát leteszem. Tisztjét nem viselem. Agyő, társadalom! Húsz évig védtelek. Védd magadtól már magad. Én nem gyógyítalak te totális beteg. Hittem, hogy csiszolódsz, a szabadság nemesít. Látom már: semennyit. Úgy lesz … Folytatás →
A két igazgatók
Négyen ülnek a titkárságon, a két titkárnő, meg Ravaszdi és Balek. Az ajtó tárva-nyitva, az jön be, aki akar, és mostanában mindenkinek épp a titkárságon akad valami sürgős dolga. Az elsők között szeretnék megszemlélni, körbejárni és megszaglászni az új igazgatót, … Folytatás →
Versek
LERMONTOV DÉMONÁNAK EMLÉKÉRE Az agg démon kedvetlen ült, Fejét szárnyával betakarva, S az út mentén elszenderült. A tűz szemében már kihűlt, Szárnyát emelni nem akarja, Termete nem a régi már, Ha felparázslik némi tűz. Szeme sarkában kis parázs, A sötétarcú … Folytatás →
Változatok kommunikációra és információátadásra
(…) a legelterjedtebb hangszer, amelyen a madarak azért játszanak, hogy bemutatkozzanak egymásnak, az énekhangjuk. A környezetük nagyban befolyásolja, hogy mekkora távolságra jut el a hangjuk, és azt is, hogy mennyire torzul közben. A fák akadályozzák a hang terjedését. A falevelek, … Folytatás →
