Annyi mindent mondtak már a lengyelek és az oroszok rokonságáról és e két nép végtelen idegenségérõl, hogy aligha tehetünk már hozzá ehhez bármilyen új gondolatot. Annyi kedves vagy rosszindulatról árulkodó ostobaság hangzott már el mindkét részrõl (bár az utóbbi volt … Folytatás →

avagy Magyarázom a nyikolájom – irodalomtalanítás, magánybeszéd – (második, átdolgozott, részben elégetett kiadás)* Török Endrének “A mû szerzõjét meglátni és megérteni annyi, mint meglátni és megérteni egy másik, idegen tudatot és annak világát, vagyis egy másik szubjektumot (“Du”). Magyarázat esetén csak egyetlen tudat, … Folytatás →

Bevezetés Ezen aláb meg irt Végsõ Testamentom Utólsó Rendelés, szabad akaratom. Ágyamban feküvõ dög sullyos beteg Fris, józan Elmével irotam Ezeket. Én, Nagy Besenyõi Besenyei György, ki Bétsben a Királynõ testét hiven örzi Most tsak páhog, hinnyog, pihõz, szájján jön … Folytatás →

“(…) Jobban tennénk, ha ragaszkodnánk, tetvesen és békésen, az állatok társaságához, ha még évezredekig mellettük kuporognánk, ha inkább az istálló szagát szívnánk, mint a laboratóriumét, ha gyógyszerek helyett betegségektõl halnánk meg, ha ürességünk körül keringenénk, és szép nyugodtan belehullanánk.” Egész … Folytatás →

War. Méltóztatik fenséged is velünk? Hen. h. Nem, én itt a királynál õrködöm. HENRIK herczegen kivül a Többiek el Miért van itt párnáján a korona, Mely alvó társnak olyan nyugtalan? Oh fénylõ zaklatás, te, oh arany gond! A szender ajtait sarkig kitárod Sok … Folytatás →

aki a kevélység bûnébe esett, és cipõpucolóként végezte Godolphin Horne, egy ifjú lord, ki borzasztóan büszke volt, akárcsak apja és a két húga, a Berkeley Square-en élt. De gõgös volt! De szörnyü büszke! Sosem köszönt elõre juszt se, csak biccentett, … Folytatás →

Talán csak akkor kezdõdött minden, amikor Petyka Párizsba ment két hétre, én pedig nem tudtam mit kezdeni magammal és a magányban rám törõ érzésekkel. Állandóan azon gondolkoztam például, hogy Petyka biztos most fut össze egy régi barátnõjével még az ösztöndíjas … Folytatás →

Halpucolás A Rába jó Ad halat Reggel és este felé órákat ülni a zsinórok fölött És a Rába mindig ad halat Tehát a Rába jó A márna a kifogásakor olyan hangokat ad ki mintha sírna Mintha kisgyermek sírna fel álmában … Folytatás →

Ukrajna a demokrácia déligyümölcseit ízlelgeti Az ukrán történelem kevés ilyen epizódot ismer, így az ember önkéntelenül is büszke és derûlátó. Akármilyen hatalmi konstrukcióban állapodnak is meg végül az uralkodó elit tagjai, az események legfõbb nyertese az ukrán társadalom lehet. Hosszú … Folytatás →

A közhely, miszerint Ukrajna egy “európai” (nyugati) és egy “orosz” (keleti) részbõl áll, számos regionális eltérést leplez, és leegyszerûsíti a helyi identitásokat. Bár a fõként oroszul beszélõ keleti országrész lakosságának többsége Janukovicsra szavazott, e régió maga is több, egymáshoz kevéssé … Folytatás →

I. A “narancssárga forradalom” elõtt1 2001-ben az East European Constitutional Review folyóiratban jelent meg Keith Darden amerikai politológus tanulmánya, amelyben a szerzõ – tudomásom szerint – elõször használta a “zsaroló állam” kifejezést a volt Szovjetunió területén mûködõ félautoriter, vagy más néven “hibrid” … Folytatás →

A törzsek színes és szagos közösségek. A törzsi világ a közvetlen érzékelésben, a testi tapasztalásban létesül, ezen áll és bukik. Szagok, ízek, tapintások világa ez. A törzs tagjai félszagokból megismerik egymást és szagáról ismerik meg az idegentõl. Megcsapja orrukat az … Folytatás →

Mircea Eliade 1941 és 1945 között Románia lisszaboni nagykövetségén teljesített diplomáciai szolgálatot. Naplója sokáig kiadatlan maradt, az elsõ kiadás spanyolul jelent meg – Diario portugués (Barcelona, Kairós, 2001) – Joaquín Garrigós fordításában. A napló különleges jelentõségét az adja, hogy képet kapunk belõle … Folytatás →

Régebben, Magyarországon, még élt bennem becsvágy. Annyi azért nem, hogy istenesen megerõltettem volna magam – hamar elfogyott a türelmem. Hosszasan ülni a könyvek fölött – azt már nem. Persze azért tanultam valamennyit, és igyekeztem, hogy jó osztályzatokat szerezzek. Most azonban, … Folytatás →

1 az ûrben lengõ szárítókötél úgy ejti el pókhálós lepedõjét, hogy szálra-szöszre szedi szét a szél, a világ végzete, hogy újra szõjék, a lét a lánc, a nemlét meg vetél, magát mintázza másra mennyi hõ, jég, urunk, a lengõ szárítókötél … Folytatás →

Az õrületnek fokozatai vannak, és minél õrültebb vagy, annál egyértelmûbb, hogy õrületedet más emberek felé irányítod. Életem nagy részében magamban rejtegettem õrületemet, és pont ezért biztos, hogy ott van a bensõmben. Például, ha valaki beszél hozzám errõl vagy arról, és … Folytatás →

Vannak ilyen kutyák meg olyan kutyák. Én kiválasztott kutya voltam. Jó papírjaim voltak, farkasvér folyt az ereimben. Fenséges hegyek közt laktam, napsütötte rétek, csatakos fenyõk, hófoltos rögök illatát belélegezve. Volt rendes házam, emberek álltak szolgálatomra. Etettek, fürdettek, bundámat fényesre kefélték, … Folytatás →

A politika és a nemzeti történelem viszonya Antall József felfogásában Bevezetés Esszém diszkurzív politikatudományos szemlélete1 azon a feltevésen alapul, hogy a politikai valóság a politikai diskurzuson keresztül vizsgálható a legjobban. Nem csupán azért, mert ennek nyomai inkább megragadhatók a kutató számára, … Folytatás →

Írásomban egy olyan jelenséget szeretnék bemutatni, amely azóta nem hagy nyugodni, hogy néhány hónappal ezelõtt elõször találkoztam vele. Úgy vélem, megfigyeléseim nemcsak azzal kapcsolatban vetnek föl nyugtalanító kérdéseket, hogy az egyes társadalmak miként dolgozzák fel – illetve miként nem dolgozzák … Folytatás →