A kulturális trauma metaforájának kritikai eszmetörténete A holokausztnak a huszadik század központi eseményeként való utólagos értelmezése elválaszthatatlanul összefonódott azzal, hogy a trauma mint a kortárs politika és kultúra egyik értelmezõi kulcsfogalma fölértékelõdött. Egy meglepõen multidiszciplináris törekvés eredményeképpen számos tudományterület és … Folytatás
kovacs_krisztian bejegyzései
A globális történetírás kihívásai
A globalizáció korában élünk. Irama az elmúlt néhány évtizedben különösen a hidegháború vége óta rendkívül felgyorsult. Fõ hajtóereje a Nyugat volt, de a legutóbbi idõben máshonnan is jöttek fontos impulzusok, különösen Kelet-Ázsiából. Bár nagyfokú nyugatosítással járt, egyáltalán nem … Folytatás →
Saját fészkébe piszkító fekete nap (Vélemények és kommentárok Elfriede Jelinek Nobel-díjáról)
Jelinek az osztrák történelem gyökeréig ás. (Wolfgang Schüssel) Jelinek szenvedélyes dühvel ostorozta Ausztriát. (A Nobel-bizottság indoklásából) Azt nem mondom, hogy odavolnék a mûveiért. Viszont rendkívül szimpatikus a bátorsága, a radikalitása, a határozottsága és a dühe. (Marcel Reich-Ranicki) Állásfoglalásom két szóból … Folytatás →
Odébb
Az írás képessége: simulékony alkalmazkodás a valósághoz? Jó lenne hozzásimulni na de mi történik velem akkor? Mi történik azokkal, akik valójában nem ismerik a valóságot? Amennyire össze van kuszálódva! Nincs az a fésû. Beletúrnak a költõk kétségbeesetten, hogy valami … Folytatás →
Leütés
Kivonat a Nemzeti Kulturális Alapprogram Szépirodalmi Szakmai Kollégiuma által a 20032005. évre megítélt folyóirat-támogatási határozatából: 2003 2004 2005 Kortárs 18 000 000 Ft 18 000 000 Ft 16 000 000 Ft Holmi 14 000 000 Ft 14 000 000 Ft … Folytatás →
Feljegyzések
Egy ember soha nem tetszhet az embernek teljes egészében, csak egy kép. Az angyalok eredete. Leghõbb kívánságom: látni, ahogy egy egér elevenen felfal egy macskát. Csak elõbb jó sokáig játsszon vele! A költõk sejtelmei nem egyebek, mint Isten elfelejtett kalandjai. Az … Folytatás →
Hasonmások hasonmáson
Mi változott? Tán címer és a jelvény? Nem, egy vihar ez minden utakon! Komisszárokban forr a cári önkény, S komisz cárokban a forradalom. (Makszimilian Volosin) Vörös Cár és Ál-cár A legendák Leninjét a monarchikus érzület mélyrõl fakadó szükséglete hozta … Folytatás →
Péter és Iván
Ivánt és Pétert, az orosz történelem e két kimagasló alakját jelentõs távolság választja el egymástól, más-más történelmi idõben élnek, de mégis erõs, láthatatlan kötelékek fûzik õket egymáshoz. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a magasfeszültségû távvezetéktartó oszlopok között is, melyek egy dombság két … Folytatás →
Iván és Péter
A nyugati szemlélõ gyakran találta az orosz történelmet mozdulatlannak, amelyben, úgymond, nagyon hosszú idõszakokon keresztül nem történik minõségi változás, s ezért nagyon nehéz benne az egyes periódusokat elválasztani. Az orosz történetírói hagyományban, ellenkezõleg, erõs korszakolási hajlam figyelhetõ meg, aminek következtében … Folytatás →
A Tátra a szlovák tudatban
A Magas-Tátra Szlovákia területének mindössze egy százalékát teszi ki.1 Ugyanakkor senki nem vonja kétségbe szimbolikus jelentõségét. A Villámlik a Tátra felett kezdetû, 1844-ben keletkezett hazafias dal 1918-tól a csehszlovák állami himnusz része volt, 1993 óta pedig a Szlovák Köztársaság himnusza. Népszerû … Folytatás →
Gyászbeszéd
Az állomáson a rokonok a gõzölgõ vonat mellett futottak. Minden lépésnél lengették felemelt karjaikat és integettek. Egy fiatalember a vonatablaknál állt. Az ablaktábla karjai magasságába ért. Megviselt fehér virágcsokrot tartott melle elõtt. Arca merev volt. Egy fiatalasszony fád gyereket vitt … Folytatás →
Versek
Áttűnés Sivár éjjelre túl éles hajnal. Diktatúrák emléke. Keserû édes-élet. Zsúfoltság és áttûnés. Kamerák gépszeme pásztáz és feloszt. Sterilen, áthatón mozog a rend. Tükörlabirintusban toporzékol amaz egyes szám, egyetlen személy: Én tükörbe-magamba nézek. Semmi nem változott. Minden megváltozott. De az … Folytatás →
Versek
Méreg Kitárja szirmait, sose néz szembe szememmel. Városi virág, bútor is, növény is, kéne este, nem kéne reggel. Leülni hozzá és enni róla, letépni összezárja markom. Nincs maradásom benne, mióta nem a saját szememben alszom. Pünkösd Párnátlan ágyon beszögelt … Folytatás →
Végül
Át kell Át kell mennem a kerten. A ház a kert sarkában áll. Az út közvetlenül a kerti kapu után kettéválik, egyik ága salakos, másik köves, ezek csak a ház bejárata elõtt egyesülnek. Az özvegy a köves úton áll. Én … Folytatás →
Versek
TEHÉN A tehenet senki se hajtja Kiszáradt és lecsupált gyepre, Simogatástalan helyekre. Vendéglátója, a fû, Lágy kell legyen, selyemszerû, Szelyemszál, selymes tejsugár. A gyerek eszében sose jár Az anya, csak a reggelire vár, Füvön a tejre. A tehén elõtt ott … Folytatás →
A 19. század költõje
Nem azt jelenti ez: már nem szeretlek, csak kékebb nálad a magnézium! Nem azt, hogy nincs mit mondanom, veszettebb króm s karnitin, mit kedvem, ha megun, leszek még elhagyottabb s elveszettebb. Mentem történetest hazafelé. Nem jöttem. Mentem. Utcák, kora reggel, … Folytatás →
Elsajátítani a szabadságot
Hogy mi a szabadság, azt a legtöbben tudni véljük. Az szabad, akit nem akadályoznak szándékainak megvalósításában. Aki szabadon mozoghat, mert nem ül börtönben. Aki szabadon beszélhet, mert nincs cenzúra. Aki szabadon utazhat, mert nincs vasfüggöny. Hogy mi a cselekvési szabadság, … Folytatás →
Komparatív sámánizmus és karizmatikus negédesség között
A vallásosság és a felvilágosodás némely fejleményérõl Ma nem a teológiai ész került válságba és roppan össze, hanem a felvilágosodás Gilles Deleuze1 A kereszténységet nem lehet Istennek légyen hála! a világi oldalra számolni, ahová sokak szeretnék. Mostanság egyre … Folytatás →
Vallás és európai integráció
Néhány megjegyzés Amerikából A Transit elõzõ számában a Vallás és az európai integráció témájában megjelent írások1 jól megvilágítják, milyen szerepet játszik a vallás az európai integrációban olyan kérdés ez, amely az EU-alkotmány körüli vitában napi aktualitást nyert. Míg Danièle Hervieu-Léger és David … Folytatás →
A katolikus Lengyelország a kereszténység utáni Európában
Az európai kereszténységet kétezer éves kultúraként szoktuk elképzelni, holott az európai keresztény világ csak Kr. u. 1000 táján nyert szilárdabb körvonalat. A kereszténység alapvetõ intézményei és társadalmi szervezõdési formái szociológiailag tekintve nem régibbek ezer esztendõnél: ebbõl az elsõ … Folytatás →
