6 Láttam Joseph gyûjteményét – mondja. – Egy kissé rögeszmés, nem gondolod? Ugyanaz az egy alak, újra meg újra. Blanche nem válaszol. Ebédelnek. Ezt az ebédet normális körülmények között roppant szerénynek nevezné: paradicsomszeletek, néhány fonnyadt salátalevél, egy kemény tojás. De úgysincs … Folytatás →

Közel-Nyugati Levél “Herr Doktor, ne vegye rossznéven, de ki kell töltenünk ezt a kis ûrlapocskát. Nem mi erõltetjük, ez állami elõírás” – nyomja meg a staatlich jelzõt: szabadkozik, de nem kacsint össze velem. Ülök a pénzintézetben, intim közelségben a szõke Sabinével, “tanácsadómmal”, … Folytatás →

“Az embernek gondolatai vannak, a szimbólumoknak viszont megvan az emberük.” Max Lerner A Novgorod-mítosz megváltoztatta a város fejlõdésének ütemét. A megfigyelõk szerint: “nyugati” avagy “liberális” konszenzust eredményezett a régió elitjeiben olyan idõszakban, amikor Oroszország más régiót politikai belharcok szabdalták. A … Folytatás →

Milyen Lakásrezsim Felé Tartunk? A “szocialista lakásmodell” – ha errõl a fogalomról egyáltalán beszélhetünk – megbukott a rendszerváltással. A korábbi intézményi-jogi struktúra lebomlott, az állam pedig úgymond kivonult a lakásszektorból. De mi lesz helyette, milyen lakásrezsim épül fel a régi … Folytatás →

MIKOR LEGYEN BUDAPEST EURÓPA KULTURÁLIS FÕVÁROSA? Írásom mûfaja: röpirat, amely szól a 2000 minden olvasójához, ám azokhoz is, akik e lapot nem forgatják. A politikai döntéshozók külön figyeljenek! Ismerve a Nyájas Olvasó természetét, aki – ha a lényeget az elsõ bekezdésben megtalálja … Folytatás →

Nem, még véletlenül sem rándultunk posztmodern görcsbe, nem gondoljuk, hogy minden a világon képzelet szülötte, elképzelt (imagined) és kitalált (invented), nem nyomozunk állandóan identitások és diskurzusok után, de … de érdekel bennünket, ki mit képzel – jelen esetben kedvenc lakóhelyeink … Folytatás →

Kiadja a Vietnami Szocialista Köztársaság Budapesti Nagykövetsége (…) 1. A XI. országgyûlési ciklus képviselõi választása A 2002. május 19-én Vietnamban rendezték az Országgyûlés választását. A választásra jogosultak 99,73%-a adott le szavazatot, 498 képviselõt választottak. 498 képviselõ közül 135-öt választottak újra … Folytatás →

Victor Segalen levelei elé Victor Segalen (1878–1919) Rimbaud, Huysmans és a szimbolisták szellemi örököse, Claudel “tanítványa”, kora fiatalságától a Mercure de France munkatársa. Nemhiába ír eszszéket a Franciaországból ifjan egzotikus tájakra költözõ Rimbaud-ról, az egyetem elvégzése után õ sem szándékozik huzamosabb ideig … Folytatás →

Hó A szoba megtelt hirtelen, s a nagy ablak Havat rakott a piros rózsák nyakába, Hangtalan párhuzam és vegyíthetetlen: A világ hirtelenebb, mint képzeljük róla. A világ õrültebb és több is, mint hisszük, Megrögzötten sokarcú. Egy mandarint Bontok, a magvát … Folytatás →

Ott ültünk mindannyian a virtuális nézõtéren és vártuk az aranyat… Az Aponyi bácsi, akirõl az utcában mindenki tudta, hogy Fradi-drukker és aki néha azt mondta: “Megpróbálunk a Honvéd ellen egy sovánka döntetlent”, vagy azt, hogy: “Elõre lejátszották már a meccset, … Folytatás →

IDENTITÁS Olyan vagyok, mint a többiek. Jöhet bánat vagy káröröm, egy szikrát se különbözöm se ebben, se abban tõletek. Nem leszek más, amikor kitör a tereken, a réteken a gyûlölet, a förtelem mindenbõl majd és mindenkibõl. Ilyen vagyok. Ilyenek vagyunk. … Folytatás →

1 Tizenkét éve nem találkozott a nõvérével, utoljára az édesanyjuk temetésén látták egymást, egy esõs melbourne-i napon. Ez a nõvér – akire továbbra is Blanche-ként gondol, bár a nyilvánosság elõtt már hosszú ideje Bridget nõvér a neve, tehát most már nyilván … Folytatás →

Párhuzamos felfogások a magyarországi kínaiakról Manapság divat a migránsok által és számukra készített médiumok kutatása. A legtöbb efféle tanulmány – még azok is, amelyek figyelembe veszik, hogy az ilyen média versenyben áll a közönségért a helyi médiumokkal, mint pl. Gillespie … Folytatás →

Tévúton jár, aki az állam beavatkozásaira hivatkozva nem hajlandó elismerni a neoliberalizmus hegemóniáját Kínában. A kínai neoliberalizmus uralma egy folyamat része, melynek során az állam a gazdaság felszabadításával lábalt ki legitimációs válságából. Véleményem szerint Kína haladó erõinek legfontosabb feladata, hogy … Folytatás →

Távol-keleti gondolatok a Nyugat archeológiájához François Jullien és Roman Herzog beszélgetése ROMAN HERZOG: Ön sinológusként és filozófusként a nyolcvanas évek óta a nyugati gondolkodás újrameghatározásán dolgozik, mintegy Kína felõl újból rákérdezve a Nyugatra. FRANÇOIS JULLIEN: Filozófus vagyok, Görögország felõl érkezem. Az École … Folytatás →

Az elõzõ számunkban közölt összeállításnak az “Ukrán narancs” címet adtuk. Maradunk a déligyümölcsök piacán, ám még keletebbre vándorolunk, messzire nézünk, de nem kecsegtetjük az olvasót, hogy mélyre is látunk. Nekünk Kína kell! Miért is? Mert hatalmas? Mert sejtelmes? Mert félelmetes? … Folytatás →

A tömegtársadalom tribalizálása a múlt század 60-as éveitõl kezdõdõen világszerte a fogyasztói tömegkultúra általános piaci szervezésformájává vált. A vásárlói tömeg egymással szemben ridegen közömbös vagy harciasan ellenséges fogyasztói rendekbe és törzsekbe tördelése az egyének általános fogyasztói mozgósítását szolgálta. A modern … Folytatás →

A tulajdonságok nélküli tér Az ünnepség színhelyének keresése közben a szervezõk soha nem felejtkeznek el arról a szabályról, hogy a közös örömnek folyamatosan, fennakadás nélkül kell továbbterjednie. Az ünnepi tér a magasba emelkedõ hulláméhoz hasonló, azaz végtelen, megállíthatatlan és szelíd … Folytatás →