Versek

SZÍV megáll és megdobog (Pilinszky János) a szív remeg fütyülnek a szelek bármit lapos- ra nyom egy villamos a fán maradt egy nagyobb sárg’barack lejön ha jön a fõn mindez elég remek a szív mint már meg lett mondva remeg … Folytatás →

Versek

Két szikla között Két szikla között annyi csak, hogy szemben meglátod magad, s hegyen-völgyön át oda mégy, hiába nõ a szakadék. Két magad között annyi csak, hogy ez is, az is távolabb, és akárminek álmodod, mire odaérsz, nincsen ott. Két … Folytatás →

Hatalom és gyengeség

Ideje elfeledkezni arról a téveszmérõl, hogy az európaiak és az amerikaiak azonos világnézetet vallanak, vagy akár csak ugyanabban a világban élnek. Ha a hatalom sorsdöntõ kérdéseivel – erkölcsösségének, hatékonyságának vagy kívánatosságának problémájával – kerülnek szembe, az európaiak és amerikaiak rögvest … Folytatás →

A globalizáció politikai kereteirõl

Születésnapi levél a 60 éves Bihari Mihály alkotmánybíróhoz Kedves Mihály! – Lehetséges-e, netán szükséges-e, hogy az emberiség olyan világméretû és -érvényû politikai intézményeket hozzon létre, amelyek kontrollálják a sokágú planetáris folyamatokat, s amelyek egyúttal az emberek támogatását is élvezik. Röviden: … Folytatás →

Beszélgetés Jacob Taubesszel

Mostanság megint a filozófia, a metafizika végérõl beszélnek. Van egyáltalán értelme az akademizált filozófia mûvelésének? – Kérdésében több kérdés, valamint a kérdésfeltevés számos módozata is benne rejlik. Ön elõször is a „filozófia végének” lármás toposzára kérdez, amely nem mai keletû. … Folytatás →

2000 leütés (Szilágyi Ákos)

Inflációs idõket élünk. Irodalmunkban elszaporodtak a nullák. Az irodalmi nullák, természetesen. Rettenthetetlen nullák kora jõ. Lehet egy nullával több? Már mért ne lehetne?! Jönnek a nullák. Az elsikkasztott irodalom nullái. Az irodalmi túlnépesedés nullahegye. Jönnek, csak jönnek. Egyenest a nullaházból … Folytatás →

Európa küszöbén: Kalinyingrád és Litvánia

Nekem, aki litván vagyok, a Kalinyingrádi körzet nem pusztán a velünk szomszédos régiót jelenti, hanem emóciók egész bonyolult együttesét is. Ebben az együttesben nosztalgia és elidegenedés, fájdalom és gyanakvás elegyedik. Ugyanígy van ezzel sok más litván is. Azt, hogy milyen … Folytatás →

Csernovic, Csernovci, Czernowitz, Tschernowitz, Cernauti

Aki bekóborolja a várost, annak oly furcsán különbözõ, oly rendkívül tarka képek ötlenek szemébe, hogy folyton ámuldozba kérdi magától: ugyanaz a város-e ez még, ahol kóborol. Kelet és Nyugat, Észak és Dél, és az összes kultúra-árnyalat egyesül itt. Egy csernovici … Folytatás →

„Mit nem tör le idõ, emberi kéz letöri” (I. rész)

Adatok az európai képrombolások történetéhez A Hasznos Mulatságok 1821. évfolyamában megjelent címadó idézet, melyet a Pécs melletti tettyei vár köveinek építõanyagként való felhasználását panaszló költeményben olvashatunk,1 egy fontos alapigazságra világít rá. Bár a képrombolás fogalmához általában aktív, erõszakos cselekmények képzete társul, a leghatékonyabb … Folytatás →

Az emberi nemzetnek külömbségérül a’ nem-ösztönre nézve

Laura! ne tarts attúl, hogy tán megbántsa szemérmes arczaidat versem, mikor a’ nemzésre sovárgó ösztönt fejtegetem, mellytül nem akarta nemünket megkimélni Atyánk, ’s melly minket az emberi sorsnak nyûgeivel más marha gyanánt leszorítani látszik.  A’ szaporításnak kiszabott szüksége lejármol mindent, … Folytatás →

A fenséges és a szép különbségérõl a két nem kapcsolatában

Aki elsõként nevezte szépnemnek az asszonyit, talán valami nagyon hízelgõt akarhatott mondani, ám jobban fején találta a szöget, mint hitte volna. Hiszen ha nem is mérlegeljük, hogy a nõk alakja egyáltalában véve kecsesebb, vonásaik lágyabbak és finomabbak, mimikájuk a barátságosság, a … Folytatás →

Válasz a kérdésre: mi az ember?

Egy fordító vallomásából Kant sohasem dolgozott ki súlyában és fontosságában a három nagy kritikához vagy a jelentõs hatású kései mûvekhez mérhetõ, szisztematikus filozófiai antropológiát. Pedig kicsinyég rendszeres gondolkodó volt, és nevéhez szokás kötni a modern nyugati metafizika úgynevezett antropológiai fordulatát. … Folytatás →

Versek

ÉRZÉKISÉG Ne hallgasd a vonót, ha siránkozva billeg, mint kerti pázsiton a haldokló galamb, ne keresd szárnyaló álmod, ha hív kaland, csillámló tollain zsíros föld nehezíthet. Nézz csak inkább körül: tündéri díszlet ez, aranyló színü tál, benne a színarany lé, … Folytatás →

Első Pesti Vérkabaré

Megbeszélések a Becsüssel A Fõvám téri éjbe zaj ha illan, néhány álmos homlokzat összenéz. Bambák, prûdek, mogorvák holtukiglan – pesti háznak a csönd nemespenész. A késõdélutáni utcavillany ezt sérti föl, majd sárga ködbe vész: közel a tél. S éjente itt … Folytatás →

Versek

CS. V. M. ÍRJA L. NOTESZÉBE SZENT-IVÁN ÉJEN A BORÁROS TÉREN Ahogy keresztül-kasul az életen bucskázott tova mindenféle vermen, – gagyi kurvából ásatag bértehén – az õ idejében így zajlott a werden. * Leskel a létben a semmi …mint vilám fénye … Folytatás →

Versek

TENGERI KÁRHOZAT Mintha csont lenne a kövek helyén, úgy temesd el a tengert, oltsd bele a levegõ lelkét a vízbe (hullám senkiben se értheti meg, hogy élt). Mintha alvásból befelé ébresztenéd, lelkiismeretét hogy partra fojtsa, köveit tükrözze odafent az ég. … Folytatás →

Bigamanó szerelmei

Az állatkert személyzeti bejárója fölött, a Nagycirkusz kerítése, a szürkemarhák kifutója és az abraktároló fészerek (széna- és szalmakazlak, gabona- és zöldségraktárak, az ömlesztett gyümölcsnek, jórészt persze almának szerkesztett rácsos levegõztetõ állványok) által határolt teret, részben az abrakszállító teherautók könnyebb bejárása … Folytatás →

Hol élsz te?

Egy készülõ esszéregény címörvén Jó, lehet, hogy csak visszakapod, és akkor nem szóltál, azt, hogy akkor hát hogyan is mondd el, s kinek mondd, ezt is azonnal abbahagyod. De mi van ily rendje a sivár kuszaságnak és annak, ami széttaposva, … Folytatás →

Vége Oroszországnak?

Biztosra vehetõ, hogy azok a jól ismert emberek, akik annak idején a Szovjetuniónak mint történelmi realitásnak és nemzetközi jogalanynak a likvidálása mellett döntöttek, egyáltalán nem voltak annak tudatában, hogy döntésükkel nem csak a Szovjetuniót likvidálják. Mindössze tíz év telt el … Folytatás →

2000-beszélgetés Kertész Imrével (Szilágyi Ákos)

– Valamelyik interjúdban megjegyezted, hogy életednek és írói munkásságodnak idõszakai mintha többé-kevésbé közvetlenül összefüggnének azokkal a történelmi vagy társadalmi váltásokkal, amelyeket ez az ország megél. – Ezt most központi kérdésnek érzem. És bárkivel beszéljek is, mindenütt valami olyasmit tapasztalok, hogy az … Folytatás →