Megvesztegetés A hitelesség kedvéért: egy ponton egy Dalnok megpróbálta megvesztegetni a szigorú Beckmessereket, akik az asztal alatt átadott illatozó szalonna ellenére ellenálltak. Petrence Sándor A DALNOK VERSENY APROPÓJÁRA OKÁN! El hagyom a körűmínyes, be vezető rizsát, Ojan szípen úccse tudom, … Folytatás →
DALNOKVERSENY, 2014. SZEPTEMBER 12. A kilencvenes években nagyon népszerű volt a Dalnokverseny, a 2000 is rendezett ilyet a Holmival közösen. Idei születésnapunk első ünnepi estjén ezt elevenítettük fel a Stúdió K-ban dalnokaink, Evellei Kata, G. István László, Mesterházi Mónika, Nádasdy … Folytatás →
VÁLASZOK A 2000 KÖRKÉRDÉSEIRE 3. Nemrégiben a 2000 számos szerzője és jó barátja az alábbi levelet kapta szerkesztőségünktől. Néhány külföldi ismerősünket is megkerestük hasonló levéllel. Rengetegen válaszoltak, nagyon köszönjük, hogy így tették. E számunkban folytatjuk az írások közlését. Közép-Európa – … Folytatás →
Napjaink társadalomtudománya egyre nagyobb érdeklődést mutat a (testi és lelki) szenvedés témája iránt. 1 Didier Fassin munkái egyrészt azzal vívnak ki megkülönböztetett figyelmet, hogy a foucault-i biohatalmi megközelítésre támaszkodva kifejezetten a testi szenvedésre, illetve az erre hivatkozó humanitárius beavatkozásokra koncentrálnak. … Folytatás →
AZ 1975. JANUÁR 22-I ELŐADÁS1 Az anomália területét alkotó három alak: az emberi szörny; a megjavítandó individuum; a maszturbáló gyermek. – A szexuális szörnyeteg közvetít a szörny individuum és a szexuális deviáns között. – A három alak történeti áttekintése. – … Folytatás →
Semmi szokatlant nem látott, ami felhívta volna magára a figyelmet, semmit, ami valami segítséget jelenthetett volna a nyomozáshoz. A lakás két szobából és előszobából állt, berendezése rendkívül egyszerű volt. Ami igazán meglepő, hogy a hálószoba természetes állapotában maradt, a szokásos … Folytatás →
A TRAGÉDIA MÁSODIK RÉSZE NEGYEDIK FELVONÁS (Részlet) Magashegység. Éles, kiugró sziklacsúcsok. (Felhő húzódik be a színre. Egy sziklánál megáll, és leereszkedik egy előreugró kőplatóra. Ott kettéválik.) FAUST (előlép) Lábam alatt szemlélve a legmélyebb magányt, 10040 Körültekintve lépek e csúcsok közé, … Folytatás →
Az alább olvasható epizód helyszíne egy közelebbről meg nem határozott „magashegység”: ide juttatja Faustot a 3. felvonás végén felhővé változott, illetve léghajóvá avanzsált Szép Heléna, miután elveszítik közös fiukat, Euphoriónt. A szöveg heterogén, illetve erősen rétegzett, mint a Goethe által … Folytatás →
28. (A Balkán kapuja?) Alom-előny Mint a malacok, ha… mielőtt kimarnák, a közös szagukról fölismerik egymást. Turista – És a kannibálok? Vannak még? Sokan? – Ó, mi mind megettük őket már, uram. Kampányol Lám a vers után nyúl kardhoz szokott … Folytatás →
Amikor Nagymama bejön a szobába, a kezében vasalt ágynemű, hirtelen megkérdezem, igaz, amit mondanak róla, hogy be volt zárva a bolondokházába?1 Leteszi az ágyneműt a komódra, azt mondja, igen, ez igaz. A háború után került oda, akkor, amikor életében először … Folytatás →
A Fejedelem éjszakái – így lehetne összefoglalni Tamási Áron életének utolsó évtizedét. A Fejedelem, aki megköveteli ezt a rangot magának, nemcsak íróként – de emberként is. Az éjszakákért élte át nappalait. Késő délelőtt kelt. Jócskán megebédelt. Ebéd után megint szunyókált … Folytatás →
A KARINTHY–TAMÁSI-VITA 1930-ban a magyar irodalom két jelentős egyénisége között lezajlott egy üzenetváltás (amelybe még egy harmadik, nem kevésbé jelentős író, Kosztolányi is kötelességének érezte, hogy bekapcsolódjon), amely valószínűleg a népies-urbánus vita egyik első dokumentumának tekinthető. (Nyilvánvalóan a korábban is … Folytatás →
VÁLASZOK A 2000 KÖRKÉRDÉSEIRE 2. Nemrégiben a 2000 számos szerzője és jó barátja az alábbi levelet kapta szerkesztőségünktől. Néhány külföldi ismerősünket is megkerestük hasonló levéllel. Rengetegen válaszoltak, nagyon köszönjük, hogy így tették. E számunkban folytatjuk az írások közlését. Közép-Európa – … Folytatás →
A NEMZETI DAL KÖZÖSSÉGSZEMLÉLETÉRŐL „Vannak nagyversek, amelyek azért nem hatnak többé ránk elemi erővel, mert elcsépeltük őket. Elkoptak a gyakori használatban, letörlődött a hímporuk.”1 Az elmúlt több mint százhatvan évben a Nemzeti dalról meglepően kevés elemző, ételmező jellegű tanulmány született, legalábbis mind … Folytatás →
SZŰCS JENŐ DÓZSA-TANULMÁNYAI – 40 ÉV UTÁN1 Amiről beszélek, az sokkal inkább tartozik a 20. század 70-es éveinek történetéhez, mint a 16. századéhoz. Több mondandóm van most Szűcs Jenőről – az 1970-es 80-as évek nagy hatású, mára már némiképp elfeledett … Folytatás →
1 Első versesköteteim néhány költeménye kapcsán szó esett már Tanner Ilonkáról. Vele Babits Mihály lakásán ismerkedtem meg. Más vonatkozásban elmondom majd, hogyan barátkoztam össze a mesteremmel és hogyan lettem lakótársa. Most képzeljük el, hogy már fél éve nála lakom és … Folytatás →
Mert semmi sincs úgy elrejtve, hogy elő ne kerülne, és nincs titok, amely ki ne tudódnék, és nyilvánosságra ne jutna. Lukács 8,17 Quidquid latet, remanebit Római közmondás A titkot még a tyúk is kikaparja Magyar közmondás 2010. … Folytatás →
LOVASSÁGI TISZT SEINYNÉL1 Cserjés, bozótos. Nyírfaerdő hátrább: az éber ellen ott les a lovasra. Sarkantyúval megbökve lova véknyát, ügetni kezdett. Tó, fehérre fagyva; hegy alja. A kantárt úgy szorongatta, hogy csuklója kifáradt. Látcsövére deres pára ült. A fronttól elszakadva egy … Folytatás →
Amikor a kinti homályban lengő utcalámpák szinte uniszónóban felgyulladtak, egészen a Bayerischer Platzig, a megvilágítatlan szoba minden tárgya elmozdult egy kissé a bevetődő sugaraktól, melyek mindenekelőtt lefotografálták a csipkefüggönyt. A hosszú kezű-lábú, lapos mellkasú fiatal- ember, orrán a félhomályban megcsillanó … Folytatás →
Konceptuális művész kagylószervizel, házhoz, ill. tengerhez megy. Törött kagylók pótlását, megkopott tengeri szuvenírek megtisztítását és fényezését, vadonatúj lakkozott példányok patinásítását vállalom. A tengert visszatelepítem olyan kagylókba is, melyekből évtizedek óta kiköltözött, így füléhez emelve újra élvezheti a megfoghatatlan lélekzést. Nyári … Folytatás →