I. elképzelések Ugatás. Kitartó, egyenletes, monoton ugatás. Ez biztos a tacskó. A hőség ellenére becsuktam az ablakot, de továbbra is hallom az ugatást, a padló alól jön, szóval ez az alsó szomszéd tacskója, ami a lehető legrosszabb eset, hiszen még … Folytatás
kovacs_krisztian bejegyzései
Dünnyögés, félhangokra
– részlet – Ha felkötnek sem téged kötnek kalapot emelsz a barna rögnek Vízszintes liften át egy másba peregtek egymás elmúlásába * Alatta verdes és ráhagyja bűn az összeg sírás a kamatja rejtőzködik – magával hordja bogot köt rá de … Folytatás →
Szegény Pöti
Számos út létezik onnantól idáig, szóval nagyanyám útja –, nem jutott sokáig neki piskóta sem, dédapám rossz lóra tett szoros értelemben, s kártyalapokon csengett el többször havi kétszáz fixe, vagy házait váltóra váltván lecsúsztak más zsebébe – hogy az Úr … Folytatás →
Versek
A huszonhanyadik év Megérkezek. A régi ház s a kert. A jó személyzet. Barátok, egyebek. Kísérőm a szerető szeretett. Rejtve a Kör. Az egyetlen, a szent. Lefekszem. Kín az első éjszaka. Az út szorít még torkot és szivet. Reggelre nap … Folytatás →
Belül viselt skarlát betű
A bevándorlás genetikai szempontból Emma Lazarus Az új kolosszus Nem mint görögök-zengte érc-gigász Tagjait szétvetve két part között, Áll sós vizű alkony-kapunkban őrt E fáklyás nagyasszony: a lángja láz, Rab villám, s így ismeri hallomás, Kitagadottak Anyja. Fényözönt Hívón világnak … Folytatás →
Anyai érzések – milyen erős a kötelék?
De megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétől? (Ézsaiás 49:15) A múlt század közepéig Dél-Kína számos vidékén bevett gyakorlat volt, hogy a nők odaadták csecsemő- vagy kisgyermekkorban lévő lányaikat más családoknak, s helyettük idegen kislányokat neveltek fel fiaik … Folytatás →
Vita az iráni termékenység csökkenéséről
A rendelkezésre álló iráni termékenységi adatok a legutóbbi évekig pontatlanok voltak. Emiatt többen azt a hibás következtetést vonták le, hogy a termékenység az 1967-es családtervezési program eredményeképp kezdett csökkeni az 1970-es években. Ezen források szerint a csökkenés az 1980-as években … Folytatás →
Az iráni termékenységi forradalom
A huszadik század kezdetén Irán lakossága a becslések szerint 10 millió körül lehetett, majd 1933-ban 13 millióra, 1976-ban 34 millióra, 1986-ban pedig 49 millióra nőtt. 1996-ra Irán népessége elérte a 60 milliót, ami egyetlen évszázadon belül hatszoros növekedést jelent. Az … Folytatás →
A honvédelmi ismeretek tanterve leánytanulók számára
Kiadta a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1943. évi április hó 8-án kelt 8777/1943. V. K. M. sz. rendeletével A tanítás anyagának részletezése. A leánygimnázium I. osztálya. A polgári leányiskola V. leányosztálya. a) A nő kötelességteljesítésére való ráeszméltetés alkalmas … Folytatás →
“Őrségváltás”
Magyarországon a szociálpolitika 1919-től etnicista-rasszista szempontokkal fonódott össze. Bethlen István konszolidáló kormányzata a numerus clausus törvényt leszámítva nem engedte meg, hogy az állampolgárok között származási alapon különbséget tegyenek, annak ellenére, hogy a magyar politikai életben nem kevesen voltak olyanok, akik … Folytatás →
2000-beszélgetés Melegh Attilával: Biopolitika és jóléti rasszizmus
2000: Mit értünk szerinted biopolitikán, és beszélhetünk-e a biopolitikáról szóló közbeszéd fénykoráról? MELEGH ATTILA: Azt nem tudom, hogy a biopolitikai közbeszédnek van-e, volt-e fénykora, de az biztos, hogy a biopolitika fogalma a hetvenes évek óta kulcsfontosságú a szociológiában és a politikai … Folytatás →
E számunk szerzői (2005 december)
Bojtár Endre (1940) irodalomtörténész, MTA Irodalomtörténeti Intézet Degré, Michelle (1953) francia író, fotográfus G. István László (1972) költő, esszéíró, tanár Gábor György (1954) vallástörténész Kapušciński, Ryszard (1932) lengyel újságíró, író Kiš, Danilo (1935-1989) szerb író Margócsy István (1949) irodalomtörténész, kritikus Milosevits Péter (1952) író, irodalomtörténész, műfordító Minogue, Kenneth (1930) … Folytatás →
Idézve és beidézve
Kafka és az apakép Danilo Kišnél, Esterházy Péternél I. Ismeretes, hogy mikor 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, Lukács György, aki a forradalmi kormány kultuszminisztere volt, a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket. Noha a szovjet hatalom által uralomra juttatott … Folytatás →
A családregény de(re)konstrukciója
– Kiš és Esterházy – Harmincéves korukhoz érve, Danilo Kiš (1935–1989) és Esterházy Péter (1950) olyan könyveket kezdtek írni, melyek egy szétszedett, majd részlegesen összerakott családregény(-trilógia) részeinek tûnnek: Kiš: Hamu, kert (1965), Korai bánat (1970) és Fövenyóra (1972), Esterházy: Termelési-regény (1979), A szív segédigéi (1985) ésHarmonia caelestis (2000, a Javított kiadás-sal, 2002: … Folytatás →
Kis Ešterházy
A Termelési regény-ben a következõ párbeszéd zajlik az Elbeszélõ (E.) és az elbeszélés fölé odahajló, azt Eckermannként (E.) kommentáló beszélgetõpartnere között: Megkérdeztem, úgymond, tõle, olvasta-e, mit mondott Joyce úr? Joyce úr azt mondta, hogy 300 évnyi munkát ad a kritikusoknak… És … Folytatás →
“Egy élet”
Interjúimban mindeddig nem tettem említést bizonyos triviális önéletrajzi tényekrõl, nemcsak a diszkréció okán, hanem azért sem, mert az olyan információk, hogy a családtagok – az én konkrét esetemben az apám – eltûntek a háborúban, elpusztították õket a táborban, az ilyen … Folytatás →
Nádas Péter / Párhuzamos történetek
“Befejezetlen mozdulatokat nem csupán az izmok nem tudnak elviselni, hanem a lélek sem.” Nádas Péter (vallomásos panasz és indulat) Recenzens megvallja, hogy a legnagyobb várakozással fogott bele Nádas új nagyregénye olvasásába, s nagy, fáradságos, felcsigázó és cserbenhagyó, örvendõ és elkeseredett, izgalmas … Folytatás →
Figyelmetlenség
Rosszul viselkedtem tegnap a kozmoszban. Egy álló napon át nem kérdeztem semmit, semmin nem csodálkoztam. Hétköznapi dolgokkal foglalkoztam, mintha ez volna minden, amivel tartozom. Belégzés, kilégzés, kutyagolás, teendõk, de véletlenül sem gondoltam többre, mint hogy mikor kell elmennem, hazajönnöm. Én … Folytatás →
Versek
Takarító Járóhelyén, a cselédlépcsõ elõtti kõalkóvos fal mentén mosni kockakövet templomos piac-emlék – savanyú káposzta és tömjén, elhajított petrezselyem, leveszöldség-csutak betaposva a felszórt por alá, tejpöttyök, színezüst legyek, görbe háta mégis térdepelni hívta, mintha lett volna ott egy istentisztelet. A … Folytatás →
Kohn, a festő
Magyar rapszódia “Kákániában mindig legfeljebb zseniket hittek ripõknek, de soha, mint másutt, ripõköket zseninek.” (Robert Musil) Akárhogyan is, van abban valami rendkívül mélyrõl jövõ szándék és eltökélt akarat, hogy egy 1797-ben (avagy 1798-ban) Nagymartonban világra jövõ zsidó fiúcskát szülei a … Folytatás →
