“Már 2100-ig nem számolok”

Mottó: Már 2100-ig nem számolok Nem a vész tört ki. Nem vérfagylaló kéz, mely történelmi poézist lapozna. Fagylaltot nyújtana úgy közelebbrõl, mint egy költõ nemrég, epéje foglya, hite szerint gúnyra jogos a jó rész, mely mit se jobbul vagy rosszabbul … Folytatás →

Az erkölcsös élet két felfogása

Egy civilizáció mozgása úgy is nyomon követhetõ, ha a gondolkodás és a felfogásmód fejlõdését figyeljük meg az erkölcsi életben. Az erkölcsi élet természetesen nem konkrét erkölcsi rendszer, hanem azon gondolataink és vágyaink napi folyama, amelyek annak az érzésnek a hatására … Folytatás →

Európa trónfosztása

Wojciech Jagielski és Ryszard Kapušciński beszélgetése WOJCIECH JAGIELSKI: Sokszor beszélt már arról, hogy bár nagy idõket élünk, képtelenek vagyunk felfogni ennek jelentõségét. Azért nem vagyunk tudatában ennek, mert ránk kényszerítették a pillanat zsarnokságát. RYSZARD KAPUŠCIÑSKI: A pillanat zsarnoksága félrevezet, eltorzítja a … Folytatás →

E számunk szerzői (2005 november)

Velez Zoltán (1952) agrármérnök Iliev, Ilia bolgár antropológus Naumovics, Szlobodan szerb antropológus Veres Péter (1897–1970) politikus, író Bertók László (1935) költő Borbély Szilárd (1964) költő Tóth Dezső (1975) esszéista Piumini, Roberto (Edolo, 1947) költő, író, műfordító Pessoa, Fernando (1888–1935) portugál költő Bíró Béla (1947) erdélyi újságíró, irodalomtörténész Szinyavszkij, Andrej (1925) orosz emigráns író … Folytatás →

“Én és Õk”

Az érintkezés szélsõséges formái a magány körülményei között Annak a nemzetközi szimpóziumnak a témája, ahova meghívást kaptam (XXV. Rencontres de Genève) meglehetõsen absztrakt módon hangzott: “Magány és kommunikáció”. Errõl a témáról elméleti mondanivalóm nem volt. Egyfelõl tehát adott a “kommunikáció” … Folytatás →

Az Eszmélet poétikája

A téridõ mint virtuális szervezõelv Az Eszmélet jól dokumentálhatóan eltérõ eredetû, s egymáshoz a végsõ változatban is csak lazán kapcsolódó elemekbõl épül fel. A kutatók a mûben átfogó – s a szakmai közvéleménnyel is elfogadtatható – tematikus szervezõelvet ismételt próbálkozások dacára sem … Folytatás →

Ébredés

Lisszabon késõbb kel, mint más városok, A do Ouro utca ébredése, A Rocio ébredése, a kávéházak kapujában, Ébredés Az egész, soha nem alvó peron kellõs közepén, Amely úgy lüktet, mint valami szív, a virrasztáson és az álmon keresztül. Az egész … Folytatás →

A világítótorony menyasszonya

Sovrappen picike szigetén állt egy fehér világítótorony, abban lakott egy fiatal õr, Ghermil. Ez a Sovrappen alig négy mérföldnyire volt a parttól, de minthogy a szigeten a világítótornyon kívül semmi más nem volt, csak havonta egyszer érkezett egy hajó, hogy … Folytatás →

Az utolsó magyartanár feljegyzései

“The killer awoke before dawn.” Jim Morrison: The End “Ma leçon de demain n’est pas prete.” Henri-Frédéric Amiel: Journal intime “Tóth Dezsõ zöldre sápadtan azt ordítozta, hogy a magyar irodalomnak igenis van folytonossága.” Nádas Péter: Valamikor Ma nem mentem iskolába. Talán majd holnap, … Folytatás →

Versek

Egy haszid kommentár A Megváltó akkor fog eljönni, mondta Reb Hersele, ha a világ már nem tud többé elrejtõzni elõle. A Világ Királya ugyanis a Teremtésnek csak a másolatát hozta létre. Az eredetit a Messiás jobb szemébe rejtette el. Reb … Folytatás →

Két lepke csapkod

(1) Az eget fogom, s nem tudok átnyomni egy gombot a lyukon. (2) Agyafúrt dudva, kimegy a kert alóla, s magára húzza. (3) Telik a gödör. Torkig érõ kozmoszban összeér a kör. (4) Elkényeztetett gyerek, politikus vagy költõ, egyre megy. … Folytatás →

Ukrajna földjén

NAPLÓ Egy kicsi, de gazdag kolhoz EZEN A NAPON – július 31-én – délután megnéztünk a Sevcsenkó gépállomáskörzetében még egy kisebb kolhozt is. Ez a kolhoz, Weisszova község Sztálin kolhoza, mint a falu nevérõl is látszik, egy Weiss nevû német … Folytatás →

A pehely súlya

Avagy: miért nem lehet BIObaromfit tenyészteni amai Szerbiában? Ez a cikk egy sor mélyinterjúra épül, melyek Milutinnal,1 egy valamikori nagy szerbiai export-import cég mezõgazdasági-állatgyógyászati részlegének csúcsvezetõjével készültek. Az interjúkban Milutin azokról az okokról beszél, amelyek miatt egykor nagyra értékelt munkáját feladta, … Folytatás →

Három évtizedes anomália?

A bolgár kisparaszt és a nagygazdaság A kisparaszt és a nagygazdaság – viszonyuk furcsamód alig változott az elmúlt évtizedekben Bulgáriában. Míg az antropológusok többsége mostanában a politikai és jogi változásokra koncentrál,1 mindenekelõtt a tulajdonviszonyokra, engem inkább a helyi gazdasági gyakorlat érdekel. … Folytatás →

Lenin és a Titanic

Beszélgetés Velez Zoltánnal a magyar mezõgazdaságról 2000: Nem is olyan rég még kinn álltak a traktorok a Felvonulási téren. Azt mondták, kitört az agrárválság. Most viszont néma csend honol, sehol egy gazda, sehol egy traktor, mintha minden megoldódott volna, holott a … Folytatás →

Új barázda

  Kis-, közép- és nagyparaszt, netán agrárproletár, cseléd, részesarató, zsellér, vagy éppen kulák, mondhatni, zsírosparaszt (vö. hudoj volk i zsirnaja szobaka), téesztag és alkalmazott, hõs traktoros és fejõnõ, az állami gazdaság (kombinát) büszke dolgozója, a faluközösség (obscsina, mir) vagy a mezõgazdasági … Folytatás →

E számunk szerzői (2005 október)

Babits Mihály (1883–1941) költő, író, műfordító Berzeviczy Albert (1853–1936) politikus, történész, író, esztéta Buruma, Ian (1951) hollandiai születésű író, újságíró, társadalomtudós Cioran, Emil M. (1911–1995) román filozófus Féja Géza (1900– 1978) író, újságíró, szerkesztő Garaczi László (1956) író, költő, drámaíró, műfordító Gombrowicz, Rita kanadai származású irodalomtörténész Gombrowicz, … Folytatás →

Kommentár

Cioran szavaiból a pincék hûvöse és a sírok áporodott bûze árad, mégis túlságosan kisszerûek ezek a sorok. Kirõl van itt szó? Kit értsünk “számûzött írón”? Adam Mickiewicz is írt könyveket, X. úr is ír, bizony, egész jókat, olvasói is vannak, … Folytatás →

A számûzetés elõnyei és hátrányai

Tévedünk, ha olyasvalakinek képzeljük a hazájától megfosztott értelmiségit, aki meghátrál, visszavonul és megadja magát, lemondással fogadja nyomorúságát és kudarcát, amire a történelem ítélte. Ha megnézzük közelebbrõl, ambiciózus, bukásában is agresszív figurát látunk, bármilyen megkeseredettnek is tûnik, egy hódító rejtõzik benne. … Folytatás →

“Viselkedj velem úgy, mint azelõtt” Rita Gombrowiczcsal beszélget Magdalena Miecznicka

A Gombrowicz-év   Witold Gombrowicz (1904–1969) eddig is hatalmas kultuszát (amelybõl mi, magyarok is kivettük részünket, elsõsorban is Eörsi István remek Idõm Gombrowiczcsal címû könyvével) az elképzelhetetlenségig fokozta születésének századik évfordulója, a Gombrowicz-évnek nyilvánított 2004. A számos konferencia, média-kerekasztal és a munkásságával … Folytatás →