James Gleick The Information: a History, a Theory, a Flood (Az információ: történet, elmélet, özön) című könyvének első fejezete a „Beszélő dobok” címet viseli. Az információ fogalmát egy egyszerű példán magyarázza el. A példa a dobnyelv, amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaságban használtak, … Folytatás →
Magányosság a kommunikációs korszakban A huszadik század elején a szociológusok a magányosság új formáit írták le. Tönnies, Durkheim és Simmel felvázolták a szociális dezintegráció folyamatának akut veszélyeit, amelyek az anonim tömegtársadalomban egészen a társadalmi szerződés felbomlásáig vezethetnek. Az új magányosságot … Folytatás →
Válasz Bíró Bélának Bíró Béla írásának szellemével, a vélemények és identitások sokféleségének elismerésével messzemenően egyetértek. A továbbiakban éppen ebben a szellemben szállok vele vitába. A többoldalú perspektíva ugyanis ugyanattól veszélyes, amitől értékes: a többszínű terep mindegyik színét látni vagy egyiket … Folytatás →
A következő két cikk Bíró Béla “A meg nem gondolt gondolat…” című, az előző számunkban megjelent írására reagál. A vitát a következő számunkban folytatjuk. Igen fontosnak gondolom mindazt, amit írásában Bíró Béla felvetett, még akkor is, ha gondolatmenetével és különösen … Folytatás →
From: Kodra Béla To: 2000 Tárgy: Remek analógia Bár nem az én szakmám, érdeklődéssel olvastam Csontos Erika GM-game című írását, és természetesen Csányi Vilmos kiegészítését is. Ez utóbbit eléggé közömbösen kezdtem olvasni, egészen a hatodik bekezdésig. Akkor nagyon megörültem a gépkocsi-analógiának. A … Folytatás →
Egy vacsora hermeneutikája Ma már nem gondolhatjuk [denken] teljes bizonytalansággal, hogy a gondolat [Gedanke] bizonyossága a gondolatiság [Gedankenheit] bizonyítottságának bizonyos gondolatbizonysági [Gedankenssicherheit] és elgondolás-gondolkodási [Ideegedankenheit] gondoláselméletek [Gedankstheorien] bizonyítási paradigmái szerint kötöttnek tételezhető fel. Kivédhetetlen annak igénye, hogy megkíséreljünk valamiféle immanens … Folytatás →
„Töredezett” tudománytörténet? Általános vélekedés, hogy a magyar szociológia története a megszakítások története,1 a megszakítottság pedig politikai okokra vezethető vissza. Így indokoljuk például aTársadalomtudományi Társaságban bekövetkezett törést az 1905-ös választójogi vitával,2 vagy a századelő progresszív társadalomtudományi gondolkodásának lezárulását, tagjainak belső vagy tényleges emigrációját … Folytatás →
A belső emigrációról A „belső emigráció” mint jelenség 1989 előtt annyira magától értetődő volt számomra, hogy sokáig észre sem vettem a szóhasználatban rejlő – vagy inkább nyíltan mutatkozó – ellentmondást. Az emigráció kifelé irányuló mozgást, vándorlást, költözést jelent, és aki vagy ami … Folytatás →
„Hanyagul, királyian és derűsen vizsgálgatta tetőtől talpig.” (Thomas Mann: Mario és a varázsló) Horváth Ivánnak, egy nem kerek alkalomra 0.1 „Akik már olvasták az Így írtok tit, állapítsák meg, akad-e a szövegek közt travesztia is!” 1.1 Síri csend honol az osztályteremben. Külső … Folytatás →
A NANTES-I VILLAMOS dohányzó emberek kávét szürcsölgetők emberek isznak és rengeteg húst zabálnak ölnek állatokat húsukat eszik ők dumálnak azt eszik minden ember riszál csak egymást itatva majd csinálnak gyereket összebújnak alvás közben az emberek emberek párzanak és nem is … Folytatás →
Elías Garcilazo élete – bármely más, jól szituált családból származó latin-amerikai író életéhez hasonlóan – negyvenéves koráig nem állt másból, mint exkluzív partikból, és kiruccanásokból az öreg kontinensre. Az addig megjelent nagyszámú munkájának többsége középszerű volt, viszont választékos modora és … Folytatás →
Az íróasztal kicsit lomos, grafitporos lapja, tépett seb a zöld posztó, a sarka felszakadt, alatta mézgás, töredezett fa, ujjamhoz ragad a titkos lenyomat. A savanyú fiókban megbújó piszok, porszemét, kiszikkadt favájatok, mintha a Nílus öntötte volna el, de oly rég, … Folytatás →
Percy szeme David Hockney Mr and Mrs Clark and Percy című képéhez Celia híres a főztjéről – ha egy társaságban szóba kerül a neve, valaki mindig közbeszól, és hozzáfűzi: „Celia? Tudjátok, hogy ráadásul milyen istenien főz?” – ez a ráadásul pedig arról szól, amit … Folytatás →
A magyarországi változásokra (Batsányi Linzben) Nemzetem! emberek! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok; Vigyázó szemetek most Linzre vessétek! Versezetem szóról szóra kövessétek. Harminc éve élek, internálva, Linzben, Nem … Folytatás →
A posztkoloniális korszak nehéz ádventje Negyven évvel ezelőtt Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök hírhedett hasonlatában azt találta mondani, hogy ha egy országnak nagy hatalom a szomszédja, az olyan, mint egy ágyban aludni egy elefánttal. „Ha mégoly szelíd és barátságos is az … Folytatás →
A magyar állampolgárság és főként a szavazati jog kérdése továbbra is a magyarországi és a határon túli nyilvánosság egyik fontos, ha nem a legfontosabb kérdésének számít. A tény egyáltalán nem magától értetődő, a kérdést számos kelet-közép-európai, sőt nyugati országban is … Folytatás →
Gombó Pál: Bekérik a cikket Magyar Sajtó, 1977/7., 223–224. Éppen a helyettes referált, amikor megcsendült az F-telefon. A főszerkesztő automatikusan krákogott egyet, mielőtt felemelte a kagylót. – Itt Ciddery Kálmán – mondotta. A vonal végén hűvös női hang szólalt meg: – … Folytatás →
Főszerkesztői értekezletek a Kádár-korszakban A kádári sajtóirányítás megkövetelte ugyan a szerkesztőségek lojalitását, ám azt a ’rendteremtés’ időszaka után igyekezett a mézesmadzag és a korbács eszközeinek vegyítésével biztosítani. A politika és a szerkesztőségek érintkezésének emblematikus formája volt a főszerkesztői értekezletek rendszere, … Folytatás →
Nehéz megbékélni a gondolattal, hogy egy számban olyan kicsiny nemzet, mint a cseh, adhat a világnak valakit, aki életművével a legtehetségesebb lengyeleket, németeket avagy oroszokat is simán maga mögé utasítja I. rész: Jára Cimrman a ködös homályban A prágai Nemzeti … Folytatás →
szigliget a démon szüntelen. „s ti is, balfaszok!” hova legyek türelmes, ha rámtör, nem tétováz a dadogós sármőr, keresve magának emberanyagot? köröttem forog, és míg a szar ragyog, dörzsöl, mint megfoghatatlan, lágy öl, ragad rám a feketebáránybőr, s kénbűzről, örökös … Folytatás →