Kavafisz-átiratok

AZ ISTENEK BEAVATKOZÁSA “Heartily know – – – – – – – – – – – The gods arrive.” (Emerson) “RÉMONIN: Il disparaîtra aumoment nécessaire; les dieux interviendront. M-ME DE RUMIÈRES: Comme dans les tragédies antiques? – – – – … Folytatás →

Alászállás

(A lift zárszava) VI.   Öcsédbe vagy itt legfelül szerelmes, fordítónõ, cégek bedolgozója, de agyadra megy titkos szenvedélyed, és egyszobádat hegymászó bakancsban trappolod körbe éjszakánként, többé ki sem mozdul a szürke árny, a püffedt; szerelme hordja neki büntetésbõl (a családos, … Folytatás →

Az iszlám és az európai nyilvánosság

Nyugat-Európában élő török származású iszlámkutató lévén a vallásnak az európai integrációban betöltött szerepét másképpen látom, mint a téma többi szakértője. Először és mindenekelőtt: a vallás társadalmi szerepének, és különösen az iszláménak a megítélése mifelénk általában negatív, az európai integráció kerékkötőjének … Folytatás →

Egy túszdráma anatómiája (1)

2002. november 6-án ülést tartott Moszkvában a moszkvai lakóházrobbantások és a rjazanyi hadgyakorlat (mindkettõ 1999 szeptemberében történt) körülményeinek kivizsgálására létrehozott társadalmi bizottság. Az Andrej Szaharov Központban megrendezett találkozón jelen volt a bizottság elnöke, Szergej Kovaljov Duma-képviselõ, a bizottság alelnöke, Szergej … Folytatás →

Az identitás és az idegtudományok

Az agy mint dinamikus központ 1. Az identitás és az immunális védekezés Az agy az immunális védekezés ellenõrzõ szerve. Maga a védekezés túlnyomórészt az agyon kívül zajlik. Ezáltal az agynak módjában áll bonyolultabb identitási feladatok megoldása. A személy identitása élettani … Folytatás →

Faj és nemzet

A nemzeti felsőbbrendűség a 19. század végi Magyarországon   Bevezetés A Habsburg Monarchia szétesésének bonyolult jelenségét számos nézőpontból vizsgálhatjuk. Ha megértjük a magyar nemzeti felsőbbrendűség működését, ez nemcsak a politikai talányokat helyezi új és leleplező megvilágításba, hanem a 19. század … Folytatás →

Az emlékezet mint nyelvjáték

Az Eichmann-per diszkurzív megközelítése   “Amit tagadunk, az az, hogy a belsõ folyamat képe segít nekünk helyes fogalmat alkotni az ’emlékezni’ szó használatáról.”1   1. Bevezetés A következõkben emlékezet/emlékezés kutatásának olyan felfogását próbálom bemutatni, mely az emlékezést mint nyelvjátékot vizsgálja. … Folytatás →

A fejedelem holtteste

A fejedelem hosszasan haldoklott szülõfalujában. Fiatal volt még, de minden szerve, a vére, az egész élete elfáradt már. Számtalan országból érkeztek hozzá bölcsek: megvizsgálták egész testét, a fejedelem meztelenül töltötte napjait a szemüveglencsék és sovány orvosujjak alatt, mintha hó lepné … Folytatás →

Esti fuvolaszó

(Ah! Tiempo ingrato!) Qué has hecho? (Ah, közönyös idő! Mit tettél?)   1820 Fuvolaszó úszik az estében: törékeny, hullámzó, mélabús fuvolaszó. Ahogy a Régi Városkapun át beérünk az óvárosba, meredek domboldalon visz fölfelé utunk; a mélyben a folyó; a folyó melletti … Folytatás →

Versek

Festett szárnyú madár Monet puhán suttogva Fénytócsába fojtotta A szerelmet, Picasso rémálmokat üvöltözött, Mássz magadba, Õrületre lelsz, sikította, Braque mindezt pontosan visszhangozta Mondrian felfedte a tereket, Miközben a mexikóiak belebömböltek A csillag roncsolta éjszakába, Paricutint tûz emelte magasba, fekete földbõl … Folytatás →

Visszfények

a meztelenséged is csak képzeletnyi, nem birod, inged, a halált levetni.” (Szabó Lõrinc) MÁLNÁSFÜRDŐI EMLÉK Varjak kárognak este, világit karcsú teste. Ablak elott vetkezik. Sunyi szomszédok lesik. Magához nyúl. Homorit. Lássanak is valamit. Komorulnak a hollók. Lecsattintja a rollót. Ágy … Folytatás →

Versek

FEHÉRJÉK. SZOMORÚSÁG. “Mai ismereteink szerint az emberi lény az egyetlen olyan élõlény, amely képes ésszel belátni, hogy biokémiai meghatározottságából eredõen még érzelmei, öröme és szomorúsága sem lehetnek valóságosak a szó legszorosabb értelmében, és amely képes ugyanakkor ezen a felismerésen mégis … Folytatás →

Jelentésírás

A selyemarcú Norbertót ugyan még nem léptették elõ, de állandóan a minisztériumban fontoskodott, a Fiúk meg a Víztelepre jártak. Mintha kényelmetlen cipõtõl szabadult volna meg. Valóban, a járása légiesebb lett, szinte dallamosan döngött végig a Kartotékoslányok elõtti keskeny folyosón. Egyszer … Folytatás →

Az urak és a parasztok komplexusai

Fehéroroszok Európában A “Polak” és a “pan” (úr) szavakat szinonimákként használják a Warta völgyétől egészen a Dnyeper völgyéig. A nyomorgó Galíciában és a mindig éhes Fehéroroszországban. A lengyel a falvakban – osztályellenség. Ha átlépjük a Bug folyót, elég odafigyelnünk a … Folytatás →

A liberalizmus válsága Oroszországban

Az oroszországi liberalizmus válságban van – ez ma már kétségbevonhatatlan. Ha egy évvel ezelőtt azt mondja nekem valaki, hogy a Duma-választásokon az SZPSZ (Jobboldali Erők Szövetsége) és a “Jabloko” nem jut túl az 5%-os küszöbön, igencsak megkérdőjeleztem volna az illető … Folytatás →

Útban Európától (2)

A politikai visszarendeződés logikája A Putyin alatt kiformálódott hatalom új dinamikáját meghatározó tényezők mindinkább a rendszerszintű determinánsok szerepét töltik be. Ezek pedig a következők: felelősség, legitimitás, szubjektualitás, a hatalom újratermelése. Vegyük őket sorra. Nézzük először a felelősséget!   Mi mozgatja az új … Folytatás →

2000 leütés (Trencsényi Balázs)

Magyarország nagy utat tett meg nyugat felé az elmúlt két évtizedben, miközben egy tapodtat se mozdult. Körülbelül úgy, mint a klasszikus anekdota kárpátaljai bácsija, aki hat országot is megjárt, pedig sosem lépett ki a beregszászi járásból. A rendszerváltás privát történelme … Folytatás →

A (személyi) kultusz hermeneutikája

Kereken fél évszázada, 1952-ben jelent meg az opus, melynek vázlatos hermeneutikai megközelítésére teszek kísérletet. Egyfajta hagiográfiáról lévén szó, a kultikus teológiai hermeneutika módszerével élnék. “Nevezetesen, – idézem Karl Rahnert – egyrészt a dogmatikus kritérium segítségével, (…) másrészt a különböző irodalmi … Folytatás →

A költészet ünnepe

Az 1843-as Kisfaludy Sándor-ünnep jelentõsége   Nemrégiben volt éppen 161 esztendeje, hogy 1843. március 17-én, Sándor napján Budapest irodalom iránt érdeklődő közönsége, meglepően nagy részvétel mellett ünnepelte meg Kisfaludy Sándornak, ahogy számították, hetvenedik névnapját – s ez alkalommal tulajdonképpen az első olyan … Folytatás →

Akit az Isten jókedvében teremtett

Milyen ember volt a “nap lovagja”, Bródy Sándor? Olyan, amilyennek Krúdy Gyula látta? Vagy talán inkább az volt ő, akire más kortársak emlékeznek? Vagy éppenséggel a hagyatékban megmaradt családjának írt levelei mutatják az igazi arcot? Gondolom, mindezekben van igazság. Végül is … Folytatás →