Liudprand jelentése Konstantinápolyi követségéről

(részletek) A két Ottónak, a rómaiak legyőzhetetlen fenséges császárjainak és Adelheidnek, a dicsőséggel teljes, fenséges császárnénak, állandó egészséget. Sikert és győzelmet kíván, óhajt és sóvárog Liudprand, a cremonai szent egyház püspöke. 1. Hogy mi az oka annak, hogy korábban nem … Folytatás →

„Jobb a török turbán, mint a pápai tiara”

Lukasz Notarasznak, az 1444–1453 közötti bizánci főadmirálisnak tulajdonított közismert mondás A bizánci külpolitikát Konstantinápoly latinoktól történt 1261-es visszahódítása és 1453-as ottomán elfoglalása között az egyházegyesítés kérdése uralta. Ezt politikai megfontolások kényszerítették ki, minthogy a császároknak roppant szükségük volt a Nyugat … Folytatás →

Fickók

Erdély Fickó egy kis település a Mezőség szélén, Szászrégentől Maroshévíz irányában, férfiatlan, törpe, vájat, ilyesmi, egy eldugott pont, zsák, elhatároztam, hogy ismertté teszem. Maros megyében található, 1970-ben különült el Magyarótól. Magyaró román neve Aluni, szász neve Haseldorf, ma községközpont, lakossága … Folytatás →

Versek

Tizenötödik Nap-monológ Az erdei ösvény vibráló raszterpontjai, avar és ágmorzsalék, émelygésem útja. Mint egy ima- szõnyeg, amin kántál a minta. És hiába kapaszkodik, lassú szó, fémes gerincvonal, amibõl egy szakasz gyökér kipúposodik – itt meg nem hallgat senki, gyónás, feloldozás, … Folytatás →

„A rémálomfogyatkozás”

Ó, személyes! Szem, éjes Nem, hogy a hét sáv, teljes sebességû, nem, hogy jármûvek közt szecska pirosban, nem, hogy mint ragacs hajban tompa fésû, fakérgen reccsen, fél fülem lelobban, s nem, hogy mint itt vér dõlt, amott se-folyt, csak válltól … Folytatás →

„De a politikára jellemző, hogy a lehetőségeket – ha csekély esély mutatkozik is – mindig ki kell próbálni”

Antall József reálpolitikai felfogása és a demokratikus átmenet Az alábbiakban olvasható gondolatmenet része egy átfogó koncepciónak,1 amely a rendszerváltás történetét egyetlen partikuláris szempont, a benne részt vevő politikai szereplők önértelmező tevékenysége alapján kívánja feltárni, nagy hangsúlyt helyezve azoknak a nyelvi eszközöknek … Folytatás →

Rombolja-e az erkölcsöket a szabadpiac?

Jagdish Bhagwati Épp ellenkezőleg Tapasztalataim szerint, ha az ember manapság szabadpiacról kezd beszélni bármelyik egyetemen, valósággal elönti a globalizációval szembeni bírálatok áradata. A tanárok és a hallgatók alapvetően altruista megfontolásból ellenzik a nemzetközi piacok kiszélesedését, szociális és morális aggályaik vannak. … Folytatás →

Christian Mayer interjúja Günther Schleevel: Hogyan szerzünk ellenséget?

Egy téves felfogás szerint számos konfliktust az etnikai különbségek okoznak. Günther Schlee, a Max Planck Etnológiai Intézet (Max- Planck-Institut für Ethnologie) igazgatója, a fegyveres konfliktusok elemzője szerint legtöbb esetben az erőforrások a háborúk okai. A vízért, olajért vagy a legelőkért … Folytatás →

Alma Mahler-Werfel

Ezerkilencszáznegyvenhét, a bécsi reptéren kiszáll a repülőből egy idős hölgy. (Koporsója pár évvel később háromszáznegyven kilót fog nyomni.) Üdvözlik az osztrák minisztérium és Bécs város képviselői. A kamerába mosolyog. Udvariasan, kedvesen, illedelmesen. És kacéran. Stop, itt állítsuk meg a filmet, … Folytatás →

Békés délután az otthonban

Az irodalmi és társadalmi havi lap nem véglegesen kiküldött New Jersey-i tudósítója szívén viseli a csekély területű, kilencmillió lakosú egyesült állam művészeti életét, ezért örömmel elegy izgalommal látogatott el a New Jersey-i Állami Szimfonikus Zenekar 2008/2009-es idénynyitó hangversenyére, melyre Morris … Folytatás →

Ki ölte meg Gluckot?

Cikkem központi témája, hogy a polgárság és a nemzeti sajátosságok hogyan jelennek meg az operában, amely a 19. században a művészi önkifejezés egyik legpopulárisabb formája volt. Közelebbről azzal a kérdéssel foglalkozom, miként érhető tetten az opera nacionalizmusa és múltfelfogása egyfelől … Folytatás →

Beszélgetés Bali Jánossal: Eldobható zeneszerzés

Bali János és Dolinszky Miklós beszélget a zeneoktatásról Dolinszky Miklós: Matematikusi diplomával furulya- és fuvolaművész, karmester, a világ élvonalába tartozó, rangos nemzetközi díjakkal kitüntetett A:N:S Chorus vezetője, zeneszerző, könyv- és tankönyvszerző, közreadó és Kurtág György műveinek állandó szerkesztője; mindezek alatt, felett … Folytatás →

Beethoven unokaöccse

(Egy készülő regény kezdete) Fodor Géza emlékének 1. Asztalnál, Ágyban, Bécsben „Elviselhetetlen!” – kiált Karl van Beethoven, hallgatja a felesége, Karoline, született Noske, írom én, olvassátok most Ti, dologtalan olvasók. „Elviselhetetlen” – kiáltja most ismét Karl, Beethoven unokaöccse, és rácsap … Folytatás →

Versek

Almát két harapással Reggel lett és a lányok napfoltja mellkasunkon nyikorog a tér ahogyan odébbülünk lassú vonaglással követve hogy még ránkvetüljön mindegyikünknek jut egy tenyérnyi darab a vénasszonyok napernyõt robbantanak fejük fölé összeért szemöldökük zörögve indul lefelé orrukon Dolgok mögötted … Folytatás →

Versek

Elégia Hol az izom a karjaiból, a fenevad erõ, mit nem sorvaszt se a történelem, se a halál gyávasága? Hol a daliás mellkas, az a keményen domborodó mellkas, a ruganyos rostok? Hol marad el az a késelõ dac? És a … Folytatás →

Galonja

Nedžib Smailovićnak Négy napja nem ettünk. És fönn a hegyen megpillantunk egy fekete bikát: hét méter hús! Isteni szörnyeteg. Legel. Ránk se ránt, mintha nem is volna háború. A fû már megsárgult. A Minótaurosz meg békésen legel, a farkával kergeti a szúnyogokat, az utolsókat, … Folytatás →