Vajon melyik a legkudarcosabb magyar projekt? Sokak szerint a négyes metró, mások a parlament külsõ tatarozására esküsznek, erre az örök körforgást szimbolizáló állványzatra, ami miatt néhány budapesti úgy gondolja, hogy a magyarok nem Hunortól és Magortól származnak, hanem a reménytelen … Folytatás →
Három menetben Egy napon, nem is olyan régen, nagy bánat szállt a mennyországra, és nagy gond az angyalok szívére. Mindez akkor történt, amikor az Úristen eddigi legjobb sakkpartnere az örökös döntetlenek után egész egyszerûen egyik pillanatról a másikra megelégelte sajátlagos … Folytatás →
A történeti evidenciák többértelműségéhez Ernst Gombrich harminc évvel ezelõtt publikálta “The Evidence of Images” című esszéjét.1 Ebben többek között egy szót elemzett, amelyet Winston Churchill írt az Atlanti Charta gépiratos tervezetének szegélyére. Ennek az alig kibetûzhetõ macskakaparásnak sokféle olvasata lehetséges. Ám … Folytatás →
Minden nyáron elmegyünk apámmal az erdõbe. Mindketten nagyon szeretjük ezeket a portyákat, pedig ritkán fordul elõ, hogy egyetértünk valamilyen kérdésben. Apám nyolcvan felé jár, és még most is igazi, hithû kommunista. Én már betöltöttem a negyvenet, és a biztonság kedvéért … Folytatás →
I. ének Felszállás a Földről Fordította és a kommentárokat írta NÁDASDY ÁDÁM Bevezető A Mindent-Mozgató dicsfénye áthat a világmindenségen: ragyogása egy helyütt gyöngébb, más helyütt erõsebb. A Mennyben1, mely legtöbbet kap e fénybõl, ott jártam én, s láttam olyasmiket, 5 mit el nem … Folytatás →
I. NIETZSCHE ÉS AZ OROSZOK A nagyjából beláthatatlan terjedelmû Nietzsche-szakirodalmon belül nehezen áttekinthetõ, óriási matériát ölel föl a ’Nietzsche és az oroszok’ tematika is. Természetszerûleg jóval gyakoribb és terjedelmesebb ’az oroszokra’ fókuszáló hatásvizsgálat (pl. milyen befolyással volt Nietzsche az ún. … Folytatás →
A Gravitációhoz Te, úgy vagy itt, ha este van, ha harmat száll a padra, s hozzá döntve egy kerékpár, a nikkel kerékagyra esik a fény. A csillagok ma hullámanyag-részek, s a tengerekben ár-apály, de nélküled nem élnek… – Te úgy … Folytatás →
Fogalomtörténeti vázlat Május 5-én Magyarországon kihirdették az 1939. évi IV. törvénycikket. Másnap Bethlen István gróf bejelentette, hogy lemond képviselõi mandátumáról, és visszavonul a közélettõl (a kormányzó a felsõház örökös tagjává nevezte ki).1 A mindössze tizenegy hónappal a véglegesnek mondott elsõ után … Folytatás →
Metonímia, hiperbola, irónia – avagy a nietzschei bajusz genealógiája “egy friedrich nevű nagybajszú filozófus” “olyan volt a bajsza mint egy gyémántszökõkút amely különösmód akárha égõ szemébõl zuhogott volna alá megfagyva” (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok) “No de mi minden nem terheli a német … Folytatás →
Ez itt az éjszaka minden fénylõ tetõje. Át kell ütni a folyó felett a holdat. Ez itt az életed, ide jöttél elõle, mert nem megy a halál, hiába gyakoroltad. Ez meg a szél – nincs tõle könnyû dolgod. Látszik, hogy … Folytatás →
Hozzászólás egy elképzeléshez Az utóbbi évtized fejleményeinek tükrében bátran állíthatjuk, hogy a posztkoloniális kritika alkalmazása a volt szovjet érdekszférára bevett gyakorlattá vált. Ebben nem kis szerepe van David Chioni Moore itt közölt tanulmányának, melynek elsõ változatát 1995-ben éppen Budapesten adta … Folytatás →
A “magyar irodalmi gondolat” az 1880-as években vált a politikai élet egyik legfontosabb patronává. Az osztrák–magyar közös külügyminiszter boszniai fõadminisztrátor, Kállay Béni (1839–1903) tollán mindez elsõsorban a magyar állam lehetséges balkáni terjeszkedésére és a Monarchia központjának Budapestre tolódására vonatkozott. A … Folytatás →
Visszaút nem volt. Londonban nyertem elbocsátást a tél közepén, húsz font készpénzzel, egy tizenöt fontot érõ karórával, és egy váltás jó ruhával a bõröndömben. Tizenkilenc évemhez képest jó adag tapasztalat volt a hátam mögött. A Temperance Hotelben szálltam meg a … Folytatás →
Egy egész világra kiterjedõ posztkoloniális kritika felé “A múltbeli Ausztrálián és Cayenne-en kívül Szahalin az egyetlen hely, ahol még tanulmányozni lehet a bûnözõk gyarmatosítását: ez egész Európának felkeltette az érdeklõdését, s nekünk ne kellene?”1 Anton Csehov levele Alekszej Szuvorinhoz, 1890 … Folytatás →
Küldjünk egy-két verset még Egykét küldjek-é vagy többet? Nem küldök, csak átadok, személyedben ha eljössz érte… Ez a költõ enszigora szikár-huncut amikor a vigyora oly szapora hogy Tehozzád [el]gurítja… Gurul-gurul a vigyor a madár meg a turul görbén-görbén fölfele néznek … Folytatás →
/k/örök Éva körül? (öreges dülöngélő ballada-féle) P. Évának húszévente egy-egy körrel beljebb?… te talán örökifjú vagy, de nekem túl hosszú már két emberöltõ!… | egyre lassulva keringek körötted, akár lapult, álomõrzõ Plútó felé, alig fénylõ Napja körül; közénk szürkül fékezõ … Folytatás →
I. Toll Csak a tolla maradt meg. Az anyám táskájából vettem ki egy nap, ahol apám más emlékeivel együtt õrizte. Egy toll, amilyet már nem készítenek, és amit tintával kellett megtölteni. Iskolaéveim alatt végig ezt használtam. Elengedett, mielõtt úgy dönthettem volna, hogy … Folytatás →
A független önkifejezés útjai Kínában Világszerte élénk figyelem kíséri az internet kínai térhódítását. A kilencvenes évek közepe óta exponenciális növekedés tapasztalható: lassú, langyos kezdet után Kínába egyszer csak berobbant az internet. Kereskedelmi internetszolgáltatók 1996-tól léteznek az országban. 1997-ben még csak … Folytatás →
Minden további nélkül kezdhetnénk úgy ezt a történetet, hogy: “A férfi megállt az úton. Hátrafordult, és látta, hogy vége lett a télnek, noha a tavasz még nem köszöntött be. Soha azelõtt nem látta az utcáját ilyen nézõpontból, ugyanis még soha … Folytatás →
(Levél és krónika vidékről) “Csirkeszív kapható!” – csak ezt ugatják egyre a rókák, s bújnak sok tyukól mélyén (aligha jöttek járt uton). Ha vásárolsz, májjal keverve, gattyád rámegy: eszed nem játszódik. Futon- ágyon vásik el az ajzott kereslet, kopár harcpázsit … Folytatás →