Víz A víz szigorú, szép törvénye, hogy földönfutóként felemelkedik, nem mint az ember, a család. Hogy céljait nem tervezi, nem menti. Hogy befagy a hidegre, párolog a melegre. Hogy hûs halakat visz, betegségeket. Harsog vagy nagyvárosban tekereg, a tükrében fa, … Folytatás →

Siralmas liget, szinte földöntúli, a dombtetõn, gyümölcsfák, gesztenyefák, a domb oldalában szõlõ. Oda szeretnék beférkõzni valahogy, ha lenne egy szünnap az ünnepek között. Gyalogút, az elején két láthatatlan oszlop, a törzsszövetség és a kiegyezés, én még épp beférek, de más … Folytatás →

A leghosszabb úton. haza már az, hogy kérdés nélkül visszalépsz. mint aki valamit ottfelejtett: öltözõben edzés után. sálat vagy kesztyût. – mert kell-e, hogy kimondd, vagy hogy rólad. vagy hogy újra. amikor visszalépsz, akkor úgyis már máshová. hiába találsz mindent … Folytatás →

Nem látok vissza a gyerekkoromba, mondja a hõsöm novellám elején az ablaküvegnek. Amire kiskoromból emlékszem, folytatja, azok nem a saját emlékeim. Anyám erõtlen, fátyolos hangján hallom a régi történeteket, úgy, ahogy elõadja nekem, amikor az ágya szélén ülök. Anyám elmesélte … Folytatás →

A Jó, miközben terét kitölti, Csomókat köt, gátakat szakít; Mindent, ami rosszkedvû a földön, Önképére formál egy napig – A férfit, ki bõrén kívül õrzi Díszeit, mint testhatárait, Põrén látja, ahogy anya szülte, És a fülébe súg valamit. Először így … Folytatás →

1 Az Indus völgyében tartottam a Pakisztán Északnyugati Határtartományában fekvõ Akora Csatak felé, nem sokkal azelõtt, hogy a londoni metróban 2005. július 7-én négy muszlim merénylõ – köztük három pakisztáni származású – felrobbantotta magát. A teherautók dübörgésétõl hangos iszlámábádi országút … Folytatás →

Julien Benda idõszerûsége Julien Benda 1933-ban megjelentetett egy mára már szinte elfeledett írást, Beszédek az Európai Nemzethez címmel. Benda Az 1920-as évek végén az Írástudók árulása címû, a nacionalista jobboldaliak és kommunisták ellen egyszerre irányuló polémiája révén vált híressé, melyben azzal vádolja a két … Folytatás →

19691 „Nálunk is terjedőben van – mert divatossága és bizonyos részeredményei miatt a kritikusok többsége óvakodik élesen fellépni ellene -, a művészetelméleti formalizmusnem egy változata, amely a műelemzés történelmi-társadalmi ér tékelését tagadja; a szerkezetelemzés technikai módszerét világnézetté ‘előléptető’ strukturalizmus: a csak … Folytatás →

Mily büszkeséggel szokta említeni a magyar zenetörténet, hogy maga Beethoven is írt zenét a hazafias budapesti zeneszerető közönség számára – mily dicső dolog meghallgatni hát magyar füllel az István király kantátának legalább a nyitányát… S mily érdekes elolvasni azt a szöveget is, … Folytatás →

Az 1956-os forradalom leverése utáni években a hatalom a szellemi előkészítők megbüntetésétől a kompromisszumteremtésig jutott el. Előbb a renegát kommunistákat fogta perbe és ítélte el, majd a párt külön állásfoglalásban bírálta, “tette helyre” a népi írókat, végül újjászervezte az írószövetséget, … Folytatás →

Vajon milyen helyet foglalt és foglal el az irodalom és az írók a hatalom szerkezetében, és a politika, a politikusok az irodalmi diskurzusban? Ez a kérdés nemcsak Standeisky Évát érdekli egész történészi pályáján, de egyike a legkínozóbb irodalmi problémáknak.1,2 A francia … Folytatás →

Numizmatikai értekezés A pénzek a kincstári történetíróknál is beszédesebbek, mert híres uralkodók fejével, harcias arcmásával verették őket hajdanán, mi több: a pénzek, a megkopott aprópénzek sosem veszhetnek el. Mind megkerülnek végül – rendszerint a rossz köcsögök repedt hasából fordulnak ki, … Folytatás →

Vándorló részecskék Súlytalan nyár              Noël Bernardnak mintha köztük és a part keskeny csíkja között még egy réteg lenne, úgy tűntek fel a felhők, élesen elhatárolva az alsó szélen, fenn egy ráncos szíj, amelybe a sirályok kis lyukakat fúrtak. … Folytatás →

4. Flaubert bolyongása. Kellemes idő volt a kocsizáshoz. Előző nap heves, gyors zápor mosta tisztára a tájat. Édes illatok borultak a fogat útja fölé. Flaubert eleinte olvasgatni próbált a magával hozott könyvekből és jegyzeteiből, kompenzálva a munka elakadását, de mivel … Folytatás →

Élve megszűntem. De nem úgy, hogy bármit ez részletezne. Vagy eleve kedve lenne a mondatnak itt Füst Milánig, Szép Ernőig rángani, epekedve egy fél világnyit, mi is nékem “a mások” voltak egyre. Nem érek rá Ivánig. Szmergyakov nem velem végzi … Folytatás →

Magyar középosztályok rendszerválasztásai MÁSODIK RÉSZ A rendszerváltás kezdetén a Fideszt jellemezte a legnagyobb fokú türelmetlenség és lázadási hajlam. Ez azonban nem egyszerűen a zömükben huszonéves alapítók és aktivisták vitális adottságaiból, hanem az iskolai-műveltségi tőke elsőgenerációs birtokosainak a tőkefajták elosztási struktúrájában elfoglalt … Folytatás →

A két háború közötti magyar irodalom sikere német nyelvterületen (A Neue Züricher Zeitung felkérésére készült cikk átdolgozott változata) A siker alapvetõen félreértés, írta Márai Sándor, s azután, mint aki rátalált élete egyik igazságára, naplóiban és följegyzéseiben újra és újra elismételte … Folytatás →

A Monarchia balkáni katonai misszióinak visszhangja magyar íróknál Mint köztudott, Magyarországnak nem voltak gyarmatai, viszont története során számos birodalom hódította meg hosszabb idõre. Ennek ellenére a magyarokra sohasem volt jellemzõ a kolonializáltak énképe: meghódítottnak, legyõzöttnek, alávetettnek érezhették magukat, de ebbõl … Folytatás →

A fejsze – Fáradjon be, doktor úr! Tessék csak, erre. Igen, én telefonáltam. A férjemet baleset érte. Igen, szerintem súlyos. Sõt, nagyon súlyos. Az emeleten van, a hálószobában. Erre tessék. Elnézést, nem volt idõm megágyazni. Tudja, kicsit megriadtam ennyi vér … Folytatás →

A gyerekdal Boci, boci, tarka, se füle, se farka, oda megyünk lakni, ahol tejet kapni. William Shakespeare Az vagy nekem, mi tejnek a tehén. Kegyetlen borj, ki lelkem hörpöli, Kin szebb a folt, mint máson az erény, S ki épp … Folytatás →