Álmomban azt álmodom, hogy hosszú évek után megint Lublinban vagyok. És megint megpróbálom megírni azt a dolgozatot. A Naplóról. Az a dolgozat ifjúkorom bûne. Megyek a Królewska utcán, a Krakowskie Przedmiecién, a Raclawickie sugárúton. A katolikus egyetem környékén, mielõtt még túl … Folytatás →

Még egy év készülõdés. Már holnap hozzálátok a nagy mûhöz, Amelyben századom úgy jelenik majd meg, amilyen volt. A nap egyformán fog sütni benne igazakra és hamisakra, Tavaszok és õszök követik majd egymást tévedhetetlenül, A nedves bozótosban agyagból fészket rak … Folytatás →

Alig bál volt tartva épp két koktél között fekete dekoltázson gyémánt kõ üldögélt mint álmos pók a beszélgetés fonalán karcsú bokádon a szemem volt tartva épp amikor lefutott mint máskor más szem a harisnyán két lusta szõlõszem a bokádig ahol … Folytatás →

– Az éji piknik – [M]uffal, boával az örök sodorban… meg smukkal is, óh, hiszen drága hölgy ez, annak számára, aki tõle sorvad finanszírozván õt, s kit bájjal környez, a leginkább – lám, akad egész sor vad egyén erre, e … Folytatás →

Faustné le szokott feküdni Fausttal. Nem azért feküdt le vele átlag hetenként, mert kívánta, hanem mert úgy gondolta, hogy le kell feküdnie vele, pontosabban hogy a férjének kell lefeküdnie õvele. Az, hogy Faustné ilyenféle meggondolások alapján feküdt le a férjével, … Folytatás →

Kispest Barna alma fityeg az ágon, lekvárt kentek az ég aljára, a kékre fagyott égen álljon egy kondenzcsík pengeszája. Esteledik, kutya vonyít, a talicska ráhomorít, az éj az agyba lukat ás, nem vidít és nem szomorít. Szennyes lében levélmorzsa, mint … Folytatás →

kezed közé veszel forgatsz mint egy piszkos edényt vízbe teszel mint egy poharat mikor mosogatsz te vagy isten forgat eldönthetetlen akár egy Pilinszky-versben vizet csorgatsz rám a pohár a mosogató széléhez ütõdik nem törik el csak megreped vízbe mártod mit … Folytatás →

Az asszimilánsok irodalma a századforduló idején két irányban jelentkezett. A nem-zsidó asszimilánsok a magyar élet felszínét ábrázolták, a felszín divatos figuráiból “teremtettek” társadalmi eszményképet: a kaszinótagból, a szalonhõsbõl és a zsentribõl (sic!). Társadalmi kérdéseinket nem is érintették, azt a hiedelmet … Folytatás →

Válasz Berzeviczy Albertnek   Maradna még a negyedik pont: magyar-e mindaz szükségképpen, amit magyar ember produkál? Az Akadémia elnöke sokkal inkább tudományos gondolkodású férfiú, hogysem ne érezné, mennyire függ e kérdés válasza a fogalmak tisztázásától: kit nevezünk hát “magyar embernek”? … Folytatás →

(Elnöki megnyitó beszéd 1927) (…) Azonban másrészt céltalan volna tagadni, hogy irodalmunkban ma bizonyos szakadás van, hogy egyes, a szerencsés középútra rátalált s általános elismerésnek örvendõ nagy tehetségeken kívül két tábort különböztethetünk meg, melyek egymást nehezen értik meg, s melyek … Folytatás →

Egy szomorú véget ért – 1919 õszén Héjjas Iván emberei agyonverték – fiatal magyar jogakadémiai tanár, Buday Dezsõ kategorizálta így hazájának megosztottságait és jelölte ki saját “táborok” közötti helyét egyik kéziratban maradt versében, az I. világháború kitörése után néhány hónappal.1 A … Folytatás →

1 Lehet, hogy az Irak elleni katonai támadás nem volt a legbölcsebb döntés. De lám, még a Bush-kormányzat legádázabb ellenségei között sem találunk szinte senkit, akit ne töltött volna el õszinte örömmel a búvóhelyérõl kirángatott Szaddám Huszein látványa. A zsarnok lebukásának … Folytatás →

Gondolatok Spiró György Fogság címû regényének olvasása közben  Íme, egy sajátos regény (persze, minden formátumos regény sajátos és egyedülálló), amely, ha lehet ezt mondani, egy negatív kairosz idõvel jellemezhetõ korból, vagyis jelenünkbõl visszatekintve, mutat be mélyrehatóan egy igazi ritka kairosz idõt, az idõszámításunk szerinti elsõ évszázad … Folytatás →

avagy Spiró szerint a világ Úgyszólván bizonyosnak tûnik, hogy jóllehet Spiró nem saját alteregójának történetét írta meg regényében, ámde a Fogság fõhõsének fizimiskája – minden kétséget kizáróan – gazdagon kínálja az asszociációs lehetõségeket avégett, hogy az olvasó – legalábbis fizikai értelemben – … Folytatás →

A rómaiak részben nagyon dühösek voltak Josephusra, részben a fõvezér is mindenáron kézre akarta keríteni, mert a háború sikere érdekében ezt döntõnek tartotta, tehát mindenütt keresték a halottak közt és a város legrejtettebb búvóhelyein; a város bevételekor azonban valósággal Isten … Folytatás →

1 A maga idejében Nietzsche a történelemhez való viszonyulás három alaptípusát, és ezzel a történetírás három fajtáját különböztette meg: a monumentális, az antikvárius és akritikai jellegû történelemábrázolást. Mindegyiknek már önmagában is megvan szerinte a maga különös elõnye, ám egyben saját, különös veszedelme is. Legfõbb – … Folytatás →

  (Nagyszabás és mértéktelenség) Spiró György regénye nagy lélegzetû mû.1 Nem is olyan kevés ez abban a világállapotban, amelynek egyik költõje azt hirdeti-panaszolja gyászosan és számonkérõen nagyszabású versesregényében, hogy “nincsen többé nagyszabás”. Bizonyos értelemben csakugyan nincs is. Abban az értelemben, hogy a világ … Folytatás →

Az ez év tavaszán megjelent új Spiró-regény (Fogság, Magvetõ Kiadó, 2005) méltán aratott nagy közönségsikert: hatalmas terjedelme ellenére már többedik kiadása forog a piacon, s az értelmiségi társalgásnak is jó ideje egyik központi témájaként szerepel. Spiró nagyszabású történelmi regényt írt, s szinte … Folytatás →

Ritmus rulez! (allegro) ez a rím ez a rím ez a rím felelõs elenyész hazavág savanyú keserû hamutál cigifüst ne szeresd a teát (andante) te se én se õ se mi se senkise hiszi senkise szive szemem lecsuk a szám … Folytatás →