Bábeli véleménykülönbség

  Egy égig vagy majdnem addig érõ zikkurat egyik magasabb szintjének félreesõ, népek, hadak és tévéstábok nem járta helyén ültem egy székbe kötözve, mégpedig úgy, hogy a szék a peremre merõlegesen állt, és a lábam már kilógott a levegõbe. Talán … Folytatás →

Az élet álom

FORDÍTOTTA GYÕRY VILMOS ZSIGMOND: Oh jaj nekem! Jaj én boldogtalan! Világosíts fel, ég, követelem, Miért bánsz ily kegyetlenûl velem? Mi bûnt követtem én el ellened, Születésem által? Bár, ha létre jöttem, Úgy értem immár, bûnt követtem el, S s nüntetésre … Folytatás →

Nemzet – történelem – szakralitás

A modernitás apoteózisa, avagy a nem nacionalista nacionalizmuselméletek buktatói Tanulmányom a nemzet-, illetve nacionalizmuselméletek modernista paradigmájának kulturális irányzataihoz1 kapcsolódva kíván néhány észrevételt megfogalmazni a modern nemzeti történelem szakralitásának témájában. Fejtegetéseimet Mircea Eliade gondolatával kezdem, melyet 1949-es, immár klasszikussá vált eszszéjében fogalmazott … Folytatás →

Sweet Nothing

Sweet Nothing   Natura minimum petit, írja Seneca.1 A természet csak egy minimumot kíván. Szinte mindenrõl gondoskodott. A hiányokat, melyeket meghagyott, mondja Arisztotelész, átengedte az embernek, hogy kitölthesse.2 Az ember csak azt teszi, ami számára a természettõl adott. Ezért jelenti a filozofálás … Folytatás →

E számunk szerzői (2005 július-augusztus)

Bemba, Sylvain (1934-1995) kongói író, újságíró, zenész Clavreuil, Gérard (1949) francia afrikanista, költõ Codrescu, Andrei (1946) román származású amerikai költô, író, publicista Gadamer, Hans-Georg (1900-2002) német filozófus Granasztói Olga (1971) irodalomtörténész Horváth Bálint (1954) újságíró Kollontaj, Alekszandra (1872-1952) szovjet politikus, diplomata Legutko, Ryszard (1949) lengyel filozófus Molnár Miklós (1946) … Folytatás →

Levélváltás az Igazság és módszerrõl

A hagyomány jelene Strauss és Gadamer levelezése elé Az alábbi levélváltás témája egyben a levélírók közös, lényegi gondolati programja: a problematikusnak tartott jelen megragadása érdekében megfelelõ viszonyt kialakítani a klasszikus gondolati hagyományhoz. Strauss, illetve Gadamer mérvadó és eltérõ álláspontra jutottak. … Folytatás →

Hosszú vad éjszaka

A szerelmi költészet melléktermékeibõl Haj, egy hosszú szerkesztõi pálya során rengeteg olyan vers gyûlik össze a szerkesztõ olvasói emlékezetében (s ebbõl következõen a különbözõ dossziékban), melyek – ha talán nem is érdemlik meg a “hivatalos” közlést – épp különös gyarlóságaikkal, … Folytatás →

Punalua

Palasovsky Ödön (1899-–1980) vagy teljesen elfeledett vagy legfeljebb csak hírbõl (sajnos általában: rossz hírbõl) ismert nagyszabású avantgárd kantátája (megjelent: Uj Föld Kiadó, 1926) jóformán az egyetlen a magyar avantgárd irodalmi hagyományából, mely nyíltan vállalja erotikus (sõt: pánerotikus) indíttatását és célkitûzéseit. Ismeretes, hogy … Folytatás →

Bölömbikám története

Pusztai lesen voltam aznap, s már jó ideje kúsztam a magas fûben. Napkelte volt, egyre közelebbrõl hallottam a fajdkakasok civakodását, amikor egy bozótosba érve valami megcsillant a szemeim elõtt. Valóságos tavacska volt az a vízmosás alján, körülötte tollászkodtak a fajdok … Folytatás →

Versek

Régime de Vivre Tizenegykor kelek, kettõkor ebéd, Hétre beseggelek; és mi egyéb Jöhetne, mint a kurvám – de a kankó mián Tenyéren lövöm s csak köpöm pinán. Aztán csepüljük egymást, míg el nem alszom, Akkor bezsebel egy s mást az ifiasszony; Eloson … Folytatás →

A Véreskezû grófnõ után kutatva a Birodalom gyomrában

A vén Osztrák–-Magyar Monarchia egy kicsinyeskedõ bürokratikus gépezet volt. Ügyes kezek a legjelentéktelenebb, legvisszataszítóbb részleteket is aprólékosan lejegyezték. Egy pitiáner tisztviselõ hét csirkét kapott azért, mert megtalálta egy hitvány megyei földesúr szökött jobbágyát. Lejegyezve. “Hét csirke, jobbágy elkapva.” A szökött … Folytatás →

Gágogás az éjszakában

“Estenden, mikor feljött már az égre a napválasztó csillag is, szikorkát becsípve hazafelé andalgok. A deszkapallón szembejön vélem egy ficsúr, s tüzetesen föltekinti becseim. Szépnek ugyan nem szép, de nem is csúf; középmagas, elegant, a fején fekete kalap, a kezében … Folytatás →

Helyzetgyalog

– Dalok – I. A 21. század Rilkéje Körülkeríted egy Presco-szatyorral, mi leng kötélen künn házad körül, kosztrikó, melynek a porszél örül, alsónadrág, beleragadt szarokkal, zsebkendõk, sálak, sapkák, bármi okkal épp ama kesztyûk, sálak védedül, szükségedre. A mindenképpeni rendrakás ideje … Folytatás →

Máglya és pokol között

A tiltott francia könyv helyzete a 18. század második felében E címében nagyszabású, a francia irodalomtörténet szempontjából pedig igen jelentõs idõszakot felölelõ témamegjelölés egy olyan gazdag, több tudományos diszciplína által is kutatott területre merészkedik, amelyet az adott keretek között csak … Folytatás →

A szájhõs nem egy senki

– Eltévesztetted a házszámot – zihálta Albertine. A fejemet már egy örökkévalóság óta a két combja közé szorította, már épp fulladozni kezdtem. – Nahát, Camara, csak tudod, mi az a klitorisz – tette hozzá, és elcsigázott arccal felemelte a fejem. … Folytatás →

Hordozható álmok

Hétszáz mellkas üvöltött. Marie is üvöltött a férfi erõs marka alatt, aki rövid ügetésre fogta lovát, s úgy irányította a szédítõ meredélyeken, a zárt völgyeket közrefogó lejtõkön, ahol a vágyfolyó adott idõpontokban a megsemmisülés torkolata felé rohan. A film jó … Folytatás →

Karim

Karim ezt az éjszakát Aminatánál töltötte. A lány csábereje most újólag hatott rá. Aminata izgatószereket kigõzölgõ “szumaré”-ja, “batá”-ja és “kétéran”-ja érzékeihez szólt. E kesernyés illatokon kívül felkeltette vágyát a lány erõs csípõje is, amelyet üveggyöngyök ékesítettek, s azok minden egyes … Folytatás →

Erotika és irodalmak

Fekete-Afrika, Karib-szigetek, Indiai-óceán Bevezetõ Az ember mindig is érdeklõdött a mások, az idegenek, a tõle különbözõ emberek szexuális élete iránt, e vágya pedig számos mítoszt szült. A fehér ember afrikai szexualitásról alkotott képe ma is ugyanaz, mint amilyen az elsõ … Folytatás →

Az új erkölcs és a szerelem

Az emberi lélek gyökeres megváltoztatása, azaz “érzelmi potenciállal” való feldúsítása csak akkor sikerülhet, ha kitárjuk azt az ajtót, amely a szabad levegõre, a nemek közötti érzelemgazdagabb, szorosabb, tehát boldogabb kapcsolatok felé vezet. Az “érzelmi potenciál” kérlelhetetlenül, törvényszerûen követeli ki a … Folytatás →