A világ titokzatossága I. Futnék a titkok elõl, De így hová futok? Õ az élet és halál, De jaj, hová jutok? II. A minden misztériuma Annyira megközelíti létem A lelki szememet szinte súrolva, Hogy a sötét, az ûr lényem feloldja. … Folytatás →
– Hogy találkozott a férjével? – Huszonöt évesen mentem férjhez. Õ harmincöt volt. Akkor láttam elõször, amikor eljött hozzánk megkérni a kezem. Õ se látott engem azelõtt. A sógorával jött. Aztán párszor találkoztunk. Akkoriban karácsonykor meg húsvétkor nem lehetett házasodni. … Folytatás →
[Az Álmoskönyvből] I. Éjszakai járaton utaztam, régi csuklós buszon, kevesen voltunk rajta, én társaságban, középkorú nõkkel, sötét és hideg, éjszaka vagy kora hajnal, a hátamon óriási hátizsák. Mondtam a többieknek, nem megyek velük el a végállomásig, mert ha eggyel hamarabb … Folytatás →
(bizonytalanság) A kritikus, természeténél fogva,1 kissé szorongva fog az új Esterházy-regény leírásához (?), magyarázatához (?), bírálatához (?)2, s nemigen tudja, hogyan feleljen meg azon elvárásoknak, melyeket pedig mind a szerzõ, mind a feltételezett olvasó részérõl szeretne megérezni3 – s bevallja, hogy erõsen bizonytalan4 aktuális … Folytatás →
“Fortunate senex! ergo tua rura manebunt…”* (Vergilius) PÁSZTOR Jó reggelt, Lacikám, örülök, hogy a májusi napfény végre kicsalt a poros Tékából nyári tanyámra. KÖLTÕ Májusi napfény? tõlem ugyan süthetne ezerrel, attól én még benn ücsörögnék Vergiliusszal. Csakhogy az embernek nagy … Folytatás →
Forradalom és ellenforradalom a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain “Hatóságunk, amennyire ismerem, és én csak a legalsóbb szerveit ismerem, nem keresi a lakosságban a bûnt, hanem – ahogy a törvény szól – a bûn vonzza õt magához, s ezért kénytelen kiküldeni minket, … Folytatás →
A rohonci mészárlás és a soá “globális emlékezete” 1998-ban a dél-burgenlandi kisvárosba, Rohoncra (Rechnitz) készültem éppen, hogy oral history interjúkat készítsek egy nemzetközi kutatáshoz a két világháború közötti korszakról.1 Amikor osztrák történész kollegáimnak beszámoltam tervemrõl, nyomatékkal figyelmeztettek arra, hogy idõs beszélgetõpartnereim elõtt ne … Folytatás →
“az óraadás királysága” jó félévvel a lejárt határidõ után megérkezett az utolsó dolgozat az egyetemrõl az elsõ félévben 29744 forintot utaltak a bankszámlámra fitzgeraldért és hemingway-ért (ennyit kaptam értük vagyis a tanítás/uk/ért) a második félévben anyagilag jobban jártam az írók … Folytatás →
Három, napjainkban talán túl sokat is emlegetett kifejezés belsõ összefüggésérõl kívánok szólni egy olyan tudományos tanácskozás bevezetéseként, amely a városi történelmi mondák és legendák világáról szól. Kezdjük rögtön az “identitás” terminus vizsgálatával. Az önazonosság individuumra vonatkozó fogalma alkotja a szó … Folytatás →
Feldmár András pszichoterapeutával Csontos Erika beszélget “Mindannyian hipnózis alatt állunk, a tudatállapotok lehetõségei közül egy bizonyos kis sávba vagyunk behipnotizálva. Ezt a sávot nevezzük normálisnak, és akkor érezzük jól magunkat, ha ezen belül élünk. Hogy mi a normális tudatállapot, az … Folytatás →
Vissza a forráshoz Egy hétig nem tudta helyesen kiejteni a “l” hangot. Ezért azt mondta: vojtam, üjtem, ejmentem. Aztán a “l” mássalhangzóhoz jött az “ö” magánhangzó. Azt mondta: jott, tortént, kozepén… Megijedt. Gyanította, hogy az ok, amiért egyszeriben képtelen kimondani … Folytatás →
Ez a dolgozat a zenetörténetrõl szól majd valamiképpen – pontosabban arról, hogy miért is oly nehéz zenetörténetrõl gondolkodni, beszélni. A zenetörténet-írás meglehetõsen fiatal tudomány, alig több mint kétszáz éves múltra tekinthet vissza. S ha valaki csak kicsit is elmélyed a … Folytatás →
Amor fati Hamlet vagyok de senki bosszulója Hamlet vagyok apám folytatója Szellemét követem félvakon Oidipusz vagyok de mérték tartója Oidipusz vagyok anyám siratója Verses létét másként folytatom Szellem- és verslét nászának gyümölcse Gondolat lélek egymást hogy betöltse Nem volt más … Folytatás →
Harmadik epeiszodion (911–1085. sor) IOKASZTÉ (a Karnak) 911 Azt gondoltam, földünk urai: hogyha majd Kezembe vettem koszorúm és füstölõm, Nagy isteneink szentélyéhez indulok; Mert túlontúl is gyötri lelkét Oidipusz 915 Ezer fájdalmas gonddal; s nem épp józanul Veti össze a múlt … Folytatás →
(részletek) Oroszlánketrec elõtt, Hogy a hadijátékot megvárja, Ült Ferenc király, És körülötte a korona nagyjai, És körben magas gerendán (gyámfán) A hölgyek szépen bekötve. És ahogy billeget az ujjal (saját ujjával), Fel csinálja magát a távoli állatkert, És befelé meggondolt … Folytatás →
Kulturális összehasonlíthatóság és a kanonizálás paradoxonai A kulturális összehasonlíthatóság kérdésének szempontjából a (kultúra részeként felfogott) irodalom, pontosabban az irodalom produkciója és befogadása számos tekintetben társadalomelméleti, társadalomtörténeti, illetve identitáselméleti vagy egyenesen identitáskritikai problémaként jelentkezik. Ebben az írásban arra a kérdésre keresem … Folytatás →
Kiderült, hogy napjaink követelményeinek nemcsak Arany János Hamlet- és Karinthy Frigyes Micimackó-magyarítása nem képes megfelelni, de Weöres Sándor Haragosija sem, mely a képzelt eredetinek megengedhetetlenül hûtlen fordítása. Az alábbiakban az új, szöveghû és színpadon is jól mondható változatot közöljük. Gyorsan … Folytatás →
Alkotmányos patriotizmus – ez a kifejezés sokak számára önellentmondásnak tûnhet. Elvégre az alkotmány szerepe alapvetõen az, hogy korlátozza és személytelenné tegye a politikai hatalmat; a patriotizmus lényege viszont az emberek mozgósítása a személyes politikai áldozat meghozatalára. Az alkotmány általában érdekegyeztetésbõl … Folytatás →
Mióta szakmai körökben híre ment, hogy néhány munkatársammal nekiláttunk elkészíteni az Ulysses új, kritikai igényû magyar szövegét, az érdeklõdés konkrét kérdésekben is testet ölt. Gyakoriságban és fontosságban ezek közül kettõ emelkedik ki: 1. Miért választottuk alapul Szentkuthy szövegét, miért nem rehabilitáljuk inkább … Folytatás →
(műfordítás-paródia) Harmadik felvonás, tizenötödik szín (Henrik király, Lord Downtar, Anyakirályné, tombárok, pálhahordozók) DOWNTAR: Felség, a franc föld künysõ parlatán elült a hadvasak zadorlata. Bék ül hevély-csornáló Mars helyén; s a nép, a tél-túl potnát, csart, sugát, pohontyot vesztõ, nyögsanyarta nép … Folytatás →