Versek

hallásgyakorlatok #1 mondta neki, hogy megpróbálhatja újra, de nem akarta. kiszállt az autóból. hazament. || ti ettetek? anyám tegnap kimaradt. | amikor eljöttem, még aludt. || csak idegesítenél. jobb lesz, ha tíz perc múlva a kijáratnál. de ne menj messze. … Folytatás →

A német ideológia válsága

Németország történetét az elmúlt évszázad során történészek és laikusok egyaránt sokat tárgyalták. Mindenkit az érdekelt, hogy tanult, értelmiségi emberek vajon valóban hittek-e a náci időszakban hirdetett ideológiában. Sokak szerint a nemzeti szocializmus ideológiai alapja pár labilis elme terméke volt csupán. … Folytatás →

Szégyen és gyalázat

“Fogadjuk el, hogy a szégyen olyan jelenlegi vagy múltbeli vagy jövőbeli rossz miatt érzett fájdalom és aggodalom, amely gyalázatot látszik hozni ránk, a szégyentelenség pedig ugyanezen dolgokkal szemben bizonyos megvetés és közömbösség. Ha tehát a szégyen az az érzelem, aminek … Folytatás →

E számunk szerzői (2007 szeptember)

Albert Pál (Sipos Gyula; 1935) Párizsban élő kritikus, irodalmár Doumet, Christian (1953) francia író Gudkov, Lev (1946) orosz szociológus Kiss Noémi (1974) író, kritikus Levinszon, Alekszej (1944) orosz szociológus Lucsickaja, Szvetlana (1960) orosz történész Mezősi Miklós költő Neumann, Iver B. (1959) norvég politológus Szilágyi Lenke (1959) fotóművész Tábor Ádám (1947) … Folytatás →

Olvass, csak rajta ne kapjanak

Amikor Pilinszky Jánossal elõször találkoztunk a Szajna partján, a bemutatkozás után vélünk is, mint akkortájt bárkivel, azon nyomban Simone Weilre fordította a szenvedélyesen rajongó szót; s PJ zsebében ott is volt a szerzõ kis könyve, noha az õ francia nyelvismerete … Folytatás →

Patronok

1. Madonna iszonyúan táncol. Kattog, zakatol, pörög, meg sem lehet állítani. Énekelt. Madonnát nézte, szilveszter volt a tévében, elkezdett rá táncolni, lengette a karját, a csípõjét dobálta, vihogott, kivirultak a szeplõi és piros lett az arca, derûs, kis idõ múlva már … Folytatás →

Versek

Rövidre zárt és non-cikornya ciklus a Búsképû Lovagról, ki lóra ritkán, gyakrabban metrón ül vagy áll (változatok egy négyes jambikus sorra) szívembõl bús homály dalol szívembe’ mélabú s homály honol szívembe’ mély a bú s a mélabú – ám sekély … Folytatás →

Jimmy és a jótündér

A Navratil család minden évben hazalátogat Detroitból Közép-Európába. Karlovy-Varyban, azaz a régi Karlsbadban a Navratilok aztán újra találkoznak a nagybácsikkal, nagynénikkel és távoli unokatestvérekkel. Egy hónapon át vendégeskednek hol egyiküknél, hol másikuknál. Amerikai ajándékaikkal elkápráztatják vendéglátóikat. Cserébe az Erz Gebire … Folytatás →

Versek

Irodalmi ég és menny-követ péntek délután épp egy díj után a Horváth-kertben autóbuszra várok egy gimnazista lány csak ül és bámul rám míg két sort magam elé dudorászok harminchét év után mosolygott újra rám a dicsõség az irodalmi égbõl bár … Folytatás →

“Átkozott fajta!”

Csak néhány illusztráció (vagy elrettentõ példa) ahhoz: milyen is az, mikor a legkifinomultabb magas értelmiségi is kötelességének érzi, hogy országának ellenségérõl, annak kulturális, erkölcsi jellegérõl generális és uszító általánosításokat tegyen – akkor is, ha egyébként, valaha, a most éppen ellenséges … Folytatás →

Az “ellenség” ideologémája

Az “ellenség” mint tömegszindróma és a szociokulturális integráció mechanizmusa Az “ellenség” problematikája felé eredetileg a negatív társadalmi mobilizáció mechanizmusainak kutatása fordított. A Központi Közvélemény-kutató Intézet (VCIOM) munkacsoportjában Az egyszerû szovjet ember címen több mint tíz éven át folyó kutatások azt mutatták, hogy … Folytatás →

Alattam a “Kaukázus”

A “kaukázusi nemzetiségű személy” mint új ellenségkép Az utóbbi évek közvélemény-kutatási adatai egyértelmûvé teszik, hogy a “kaukázusi illetõségû”-nek vagy “kaukázusi nemzetiségû személy”-nek (a továbbiakban: KNSZ) nevezett emberek csoportja ellen megnyilvánuló ellenséges közhangulat immár tömeges méreteket öltött. A jogvédõ szervezetektõl kapott … Folytatás →

A Másik képe

Az iszlámkép a krónikákban Az iszlámról kialakított képet tanulmányozva igyekszünk a muzulmán világot a középkori szerzõk szemével, az õ értékrendjükbõl kiindulva nézni. Nyilvánvaló, hogy csak akkor tudunk behatolni a krónikaírók tudatába, ha megkíséreljük elemezni azokat a terminusokat és fogalmakat, amelyeket … Folytatás →

Európa kialakulása: a török “másik”

Az európai identitás kikovácsolásának folyamatában megannyi “más” szolgált eszközül. Az iszlámmal való konfliktustól és a spanyolok “újvilági” hódításaitól kezdve a tizenkilencedik század végén a gyarmati uralomért folyó küzdelmekig, és még azután is, az európai történészek és filozófusok a “hitetlenek” vagy … Folytatás →

E számunk szerzői (2007 augusztus)

Ambrus Judit kiritkus, szerkesztő Barnes, Julian (1946) angol író Benda Borbála (1966) történész Bódy Zsombor (1970) történész Domokos Áron (1973) PhD-hallgató, ELTE magyar szak Enzensberger, Hans Magnus (1929) német író Holtzman, Jon D. amerikai antropológus Kondratieva, Tamara francia történész Phillips, Lynne amerikai antropológus Varga Virág (1974) költő, író

Fizetett horkoló vallomásai

Fejezet, melyben Horkoló boldog örömmel nyugtázza, hogy végre ehet, hisz most ez itten egy evéses lapszám, s így aztán egy receptkönyv-fejezeteit alapul véve követheti végig a nyár összes általa meglátogatott kultúrállomását, s ennek örömére el is köszön Desszertek, édes zárófogások … Folytatás →

Látni a tengert

1  Hát megint csak. A tengernél voltam újra, mint a nemlét partjához közel. Hőség delelt, mégis forró teával hűtöttem lázam, és gyapjútakarók hozzám tapadó árnyékába simulva melegedtem volna föl. Próbáltam kinyitni szemem, de mintha ezernyi szilánk fúródott volna a pupillámba: … Folytatás →

Éberség

Úgy kezdődött, hogy megböktem azt a németet. Az is lehet, hogy osztrák volt – végül is Mozartot játszottak –, és tulajdonképpen nem is akkor kezdődött, hanem évekkel azelőtt. De a legbiztosabb, ha az ember megad valami pontos dátumot, nem igaz? … Folytatás →

Elixír

Él bennem egy Don Juan. De inkább kettő. Az egyik ifjú, szertelen és költő. Szerelmes az életbe és önmagába. A kettő között nem is tud különbséget tenni. Semelyiknek nincs határa, semelyik sem valóságos, ám ez cseppet sem ijesztő számára. A … Folytatás →

Étel és globalizáció

Bevezetés “Köszönjük meg egy gazdának, hogy van mit ennünk.” Munkába menet mindennap látom ezt az üzenetet, és ahogy visszagondolok, mit reggeliztem – természetesen az utolsó falatig a helyi szupermarketben vásároltam be hozzá –, azon tűnődöm, hogyan is tudnám legjobban kifejezni … Folytatás →