Levelek diákjaimhoz A szerzõ ezt a könyvet a Budapesti Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István Jubileumi Év lelki hatásának elmélyítésére tízezer példányban ajándék gyanánt adja a Magyar Ifjúságnak Ezen könyv beszerzése az Országos Ifjúsági Tanács 4/1924. sz. rendelete értelmében az … Folytatás →

Andrej Platonov Antiszexus címû onanista fantáziája (részletek) Az 1925–-1926-ban született Platonov-mûvek hátterében (ebben az idõben készült az Antiszexus is) ez az autoerotikus fantázia furcsa hóbortnak, Platonov részérõl marginális dolognak tûnhet. Mélyebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy az Antiszexusban, nem kevésbé, mint mondjuk a Csevengurban vagy a Munkagödörben, … Folytatás →

(A fordítótól) Az alábbiakban egy reklámfüzet szövegét közöljük,amelyet New Yorkban nyolc európai nyelven adott ki a Nemzetközi Ipari Figyelõ (International Industrial Review). Nem vitathatjuk el e brosúra összeállítójának kivételes irodalmi és reklámszövegírói tehetségét, mint ahogyan nem vitatható el ettõl a gyakorlatias … Folytatás →

Ó, Erósz, Te fontos, nagy jelentõségû istenség! Már a régi görögöknél találjuk Erószt (kép: Botticelli: Vénusz születése). A 2000 sem tarthatja távol magát az érzéki szerelem istenétõl, s ha valaki a lapot vagy repertóriumát böngészve kevesellné a téma jelenlétét, azt megnyugtathatjuk: … Folytatás →

Manapság nem túl gyakran kerül szóba az, hogy milyen szerepet játszott az értelmiség a kommunista rendszer kialakításában és fenntartásában. A kommunista országokban komoly értelmiségi részvétellel döntötték meg a rendszert, ez pedig az érintettek véleménye szerint föl is oldozza õket a … Folytatás →

Egy erkölcsfilozófiai megfontolás a gyûlöletbeszédrõl A szólásszabadság és a kirekesztõ, akár uszításra is alkalmas szóhasználat közötti határvonal jogi meghatározása stabil demokráciákban is fejtörést okoz, ugyanis egyszerre kell védeni azt, akit a gyûlölködõ tartalom sért, és azt is, aki mondja. Kelet-Európában … Folytatás →

Egy kultúra addig marad kultúra, amíg kint és bent kényes egyensúlyát képes megõrizni. Ha egyáltalán nem vesz tudomást arról, ami körülötte zajlik, csakhamar belterjessé válik. Ha viszont túlságosan nyitottá válva korlátozás nélkül mindent befogad, akkor éppen integratív képességét veszíti el. Az elsõ esetben túlságosan … Folytatás →

Ion Grigorescu és Krasznahorkai László beszélgetése I. Barátai valószínûleg azt mondanák, rég nem látták ilyen jó bõrben, nekem mégis úgy tûnik, mintha csak hálni járna belé a lélek, ezért aztán akaratlanul is úgy fogadom, úgy hozom és viszem erre-arra az … Folytatás →

lírai utószinkron 3. nem tudom tanulmányozzák-e eléggé nagyhírû tudósok miként illan el az élmény s milyen ha fél évszázadra is a koponya mögé beakad sajátomnak se tudom titkát de tény még alig hagytuk el az ötvennégy nyarat néhány hónapja nyíregyházára … Folytatás →

Én, Hilario Lopéz Valla de cauchai lelkész és tanító a passadenai szeminárium könyvtárában eltöltött tanulóéveim után nem lepõdöm meg, ha egy csodáról, Szûz Mária-jelenésrõl vagy egyszerû templomszentelésrõl az írók naplóikban teljesen eltérõ, de mégis együttlátó módon emlékeznek. Szûz-Mária második pontevedrai … Folytatás →

EMLÉKSZEL? az ünnepély után hatodikos fiúk a poros játszótéren gyülekeztünk. Hogy ki hozta a bõrfocit, utólag már tényleg nem lényeges. Az úttörõ inget kitûrtük, a trapéz nadrág szárát a rúgó lábon felhajtottuk, s már indult is az osztályfoci. Tavasz volt, … Folytatás →

Jeruzsálem elõtt Most értek Jeruzsálem alá. Szenvedés, kapzsiság és becsvágy, akárcsak ama lovagi büszkeségük is, rögtön eltávozott a lelkükbõl. Most értek Jeruzsálem alá. Önkívületükben és áhítatukban elfelejtették a viszályokat a görögökkel, elfelejtették gyûlöletüket a törökök iránt. Most értek Jeruzsálem alá. … Folytatás →

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszittetem. Szeretném harsogni kétkedõk fülébe, Szeretném égetni reszketõk lelkébe, … Folytatás →

NEMZETI HANGSZERÜNK: A TÁROGATÓ Sztrés Erzsébetnek Nem magyar mezõkön kergetted a lepkét… Az 1896. évi millennáris kiállítás zenei vonatkozásban egyik legbecsesebb tárgya a nagyszebeni Brukenthal Múzeum tulajdonában lévõ és a 16. századból származó harci tárogató volt.1 Mindenekelõtt azért, mert míg az ugyanabban … Folytatás →

Amióta a hagyomány – hagyomány, egyben elveszett hagyomány is. Per definitonem. Elveszett, elsüllyedt, eltûnt, elsinkófált, lappangó hagyomány, amelyet meg kell találni, fel kell fedezni, helyre kell állítani, újra kell éleszteni, meg kell menteni. Nem önmagáért, természetesen, hanem a hagyománynak tulajdonított … Folytatás →

Évek óta sokan mondják itthon és külföldön, hogy Magyarország szélsõségesen megosztott ország. Van, aki egyenesen két Magyarországról beszél, mintegy a társadalom kettészakadásáról. Van-e egyáltalán struktúrája a magyarországi társadalomnak, és a sokat hangoztatott ketté vagy többfelé szakadás a strukturális választóvonalak mentén … Folytatás →

Az improvizáció fogalmát az írásbeliség hozta létre – mint annyiszor, a fogalom ismét egyszer akkor születik, amikor az, amit jelöl, hanyatlásnak indul. Zenei írásbeliséggel nem rendelkező kultúrák kapcsán értelmetlen improvizációról beszélni. Utóbbi, évezredek beláthatatlan távlatában, magát a zenélést jelentette, és … Folytatás →

Nagy-Kállóból vettük a következő tudósítást: Ő Felségének születésnapja alkalmából rendezett örömünnepekben részt vett a nagykállói tébolyda is. És az örömnapot mintha a betegek is megértették volna, mintha tiszta józan gondolkodás szállt volna elsötétült elméjükre, a meghatottság, a boldogság kifejezése látszott … Folytatás →