Versek

Hártyavér Ez egy elégikus kor, vagy a fohászok kora. Ki itt belépsz, add le a fegyvered, és hagyj fel minden reménnyel – Hommage-t már csak merényel az ember, azt nem lehet csak úgy, mintha penész nõne a lapokra, ez egy … Folytatás →

Versek

Getszemáni halálos szomorúság fogta el lelkemet hatalmába kerített a halálfélelem kétség s tudás gyötör minden tagomban reszketek halotti lepedõmön vért verejtékezem hozzád fohászkodom te mindent megtehetsz vedd el tõlem ecettel teli kelyhedet de minden ahogy te akarod úgy legyen és … Folytatás →

Novellák

Tűz Délután Megállt a süppedékes parton, keresgélt, lehajolt, aztán meg eldobott egy kavicsot, szinte össze- rándult, ahogy a nádason túlról meghallottuk a toccsanást, úgy, mintha meglepte volna a vízbe csapódó kõ hangja, s azonnal egy újabb kavicsot vett fel, ugyanabban … Folytatás →

Versek

(séta)             borbély szilárdnak a séta írod, könnyed, mint a kék lénia, amely elszáll, amikor pipáznak. az én sétám nem ilyen. testemet mindig nehéz, túlméretezett zsáknak éreztem, olyannak, amilyen alatt egyszer gyermekkoromban apám boltjának raktárában elestem. kartonzsák volt, papírzacskókkal teli, feküdtem … Folytatás →

Versek

GONDOLKODÓK ÉS GONDTALANOK (Kettõs limerick nyomulóknak) 1. Al-Khonfúz feszt Ibn al-Arabit Bizgette: mondjon csak valamit! “Hamar fény, Al-Khonfúz, Hajnalra alkonyt húz… Hagyj már, hogy hallgassak darabig”! 2. Al-Khonfúz feszt Ibn al-Arabit Becsmérelte, mint halk maradit! “Hars huzat sarkon húz!” – … Folytatás →

Látleletek az új normáról

Szabadság és biztonság az Egyesült Államokban szeptember 11. után   2003. szeptember A Látleletek az új normáról újabb változata az Ügyvédbizottság* két korábbi jelentésének: az egyik a 2003 márciusában kelt Az erõegyensúly felbillenése: hogyan sértik meg az emberi jogokat és a polgári szabadságot … Folytatás →

A puskád

A háború nem csak taktika és stratégia, nem csak szürke elmélet – hanem üde gyakorlat is, mely, bár halált oszt, mégis zöld, mint az élet aranyfája. Aranyzöld. A magyar hadvezetés régóta tudja ezt, és megvannak a bevált módszerei, melyekkel átadja … Folytatás →

A háború privatizálása

A háború mindennek atyja. 1 (Herakleitosz) Az ember vallásai közül a háború a legszívósabb; de az is megszüntethető. 2 (Elias Canetti) Ki ne tudná, mi a háború? A háború a politika folytatása, csak más – azaz nem-politikai – eszközökkel. E politikai közhellyé … Folytatás →

“…Isten testéből vágjuk ki azt, ami létrejön”

Beszélgetés El Kazovszkijjal Szüts Miklós: Száz éve ismerjük egymást, ugyanakkor a magánéletedet alig ismerem. Ha rád és a képeidre gondolok: gyakran érzem úgy, hogy számodra minden mítosz, az életed egy mítosz és a mítosz az életed. El Kazovszkij: A mûvészet … Folytatás →

Líra és ready-made

Mumifikálódott holttestet találtak ipari alpinisták a Képzőművészeti Egyetem művésztelepén, az Epreskertben. Az épületen dolgozó munkások először azt hitték, hogy egy élethűen elkészített szobrot találtak, így csak pénteken értesítették a rendőrséget… A telepen ugyanis nehéz úgy akár csak egy métert is … Folytatás →

Meghalt Négyessy Berci

Nem tudjuk, hogyan kerültünk rá a Nyugati Magyar Egyház levelezőlistájára, de hálásak lehetünk a sorsnak, hogy így történt. Havonta, kéthavonta érkeznek Los Angeles eővárosából, Ontarióból a helyi Magyar Református Egyház épőinek közérdekû közleményei – megannyi jajkiáltás. Ezek az írások nem … Folytatás →

Három történész Közép-Európából

Tanulmányom1 célja három kiváló történész, Michał Bobrzyński (1849–1935), Josef Pekař (1870–1937) és Szekfű Gyula (1883–1955) 2 néhány gondolatának összehasonlítása. Mindhárman konzervatívok voltak, és éles kritikával illették saját nemzeti történelmük romantikus szemléletét. Szembetűnõ a lengyel–cseh párhuzam, míg a magyar tudós esetében hasonlóságok és … Folytatás →

A mosoly albuma

Van egy fényképem hároméves koromból, amin még vörös göndör hajam van. Ágota barátnõmmel ülünk révfülöpi házuk kertjében, fehér mûanyagszékeken. Ágota kinyújtott lábbal, fehér ruhácskában, piros cipellõben, a fényképezõ felé fordul, én meg teljesen unottan ücsörgök, enyhén lehajtott fejjel, rövidnadrágban és … Folytatás →

Versek

Fekete pont-Nap (ének) I Fekete pont-szem Fekete pont-árny… Bárhová rejtõztem, mint kutya megtalál… Bármerre menekültem, mint Nap elkísér… Úgy lát, mint a hal… (Ó szegény! – mint feleség, mégis mint ellenség) Elcsúszott… megbotlott… Bezárult… fogságba került mindenem Megköszönve kacag… Nem … Folytatás →

Versek

Gyakorlógyufák bubák, bubák, szép, fehér bubák, tormasorban álltok szagtalan, szívemnek mégis mintaméz, mintaméz, szálanként éneklek el, szálanként égetnek el, (:piroslik kezemben a pillanat🙂 sercegve égnek belém, pörsenésben perzselés, epekedésben epekõ, marcona katonaharsona, pupák dudák, gyakorlógyufák, kertben és padokon gyakorló svihák, … Folytatás →

Versek

(séta) borbély szilárdnak a séta írod, könnyed, mint a kék lénia, amely elszáll, amikor pipáznak. az én sétám nem ilyen. testemet mindig nehéz, túlméretezett zsáknak éreztem, olyannak, amilyen alatt egyszer gyermekkoromban apám boltjának raktárában elestem. kartonzsák volt, papírzacskókkal teli, feküdtem … Folytatás →

Mikor egy nő megöregszik

A nõ meglátogatja a lányát Nizzában, már évek óta nem járt nála. A fia az Egyesült Államokból repül oda, hogy néhány napot velük töltsön, útban valami konferenciára. A dátumok ilyetén egybeesése fölkelti a nõ érdeklõdését. Tûnõdik, nincs-e a háttérben egy … Folytatás →

Versek

AZ A PIAC Egészen üres volt az a piac. A jöttöm szinte fájt neki, nyikorgott, és fonnyadt zellerek hulltak belöle. Egy pultra fölültem, lelakatolt vasláda volt igazából, dübörgött, ahogy a sarkammal az oldalát rugdaltam, szaporán és szaporábban, egészen döngött az … Folytatás →

A háborúról és a katonákról

Századunk tapasztalatait nem parlamenti kormányzatok és demokratikus pártapparátusok mûködésébõl, hanem forradalmakból és háborúkból szereztük. Hannah Arendt: A sivatag és az oázisok Gond–Palatinus, Budapest, 2002. 147. A háború intézményes helyzete nem változott. A háború tehát változatlanul itt van mint nemzetközi intézmény. Bibó … Folytatás →